Nyugodt edzők, ha találkoznak. Pajkos János és Prukner László megtette, amit megkövetelt a haza. Mind a Diósgyőr, mind a Kaposvár nyugodtan tervezheti a jövőt, s készülhet a következő első osztályú bajnokságra. Nem volt ez mindig így, mindkét csapatnál voltak hullámvölgyek, amikor még a kiesés szó is elhangzott velük kapcsolatban. Ám Pajkos János és Prukner László bizonyította, hogy hazai szinten sztárok nélkül is lehet bravúrokra képes hajtós kis csapatot összerakni.
Meglehetősen lassú, kényelmes játékkal teltek a percek, már persze, ha mindezt játéknak lehetett nevezni. Mintha az öregfiúk-bajnokság egyik rangadóját láttuk volna, sem az egyik, sem a másik csapat nem volt képes hosszú időn keresztül pörögni.
Aztán a mezőnyfölényben játszó Diósgyőr látványos találattal szerzett vezetést, a miskolci „kis-nagy” ember, Sipeki István a tizenhatoson kívülről fejelte át a rossz ütemben kimozduló Balajcza fölött a labdát. Ám mire igazán tűzbe, lázba jött volna a publikum, a hangosbemondó pedig már kezdte volna a gól utáni szertartást, egyenlített a Kaposvár. Volt, aki rögvest megjegyezte a lelátón: „Ez tuti ikszes meccs...” A miskolci alakulat már az első félidő végén rácáfolt erre a kijelentésre, hiszen Ciprian Binder olyan gólt rúgott, amelyre még Samuel Eto'o, a Barca sztárja is büszke lehetne. Megérdemelten szerzett újra előnyt a hazai gárda, s mindezt meg is őrizte, hiszen ezúttal a középkezdésből nem jöhetett az egyenlítés, tudniillik véget ért az első félidő.
A második félidő aztán kárpótolta a fanyalgókat: a Diósgyőr alaposan feltüzelt állapotban kocogott ki az öltözőből, és sokkal nagyobb sebességfokozatra kapcsolt, mint tette az első félidőben. Ennek aztán gyorsan meg is lett az eredménye, Sipeki második látványos gólját szerezte, és a miskolci alakulat ezután sem állt le. Nem volt ez különösebben nagy iramú meccs, de a gólok és egy-egy látványos megoldás így is élvezhetővé tette a mérkőzést. Hát még Jeremiás Gergő gólja! Azzal aztán el is dőltek a nagy kérdések. S ettől kezdve a Rákóczi minden mindegy alapon kidolgozott néhány ziccert, s akár szorossá is tehette volna az eredményt. De ez így sem zavarta a most is lelkes, éneklő diósgyőri tábort, amely vastapssal köszöntötte a 16 és fél éves Faggyas Milánt, és ez a taps kitartott egészen a lefújásig.
Tavaszi legjobb teljesítményével rukkolt ki a második 45 percben a DVTK, és a csapat lelkesedését, játékkedvét jelzi, hogy hiába szépített Oláh Lóránt a 91. percben, erre is jött a válasz. Szép estét szerzett szurkolóinak a piros-fehér gárda, méltán zúgott a lelátóról a régen hallott „szép volt, fiúk!” rigmus. Na igen, ezen a péntek estén nemcsak a Kaposvár, hanem a hazai játékosok is ötöst kaptak. Csillagosat. ----
19. perc: Jeremiás 24 méterről erős lövést zúdított kapura, Balajcza a léc alól nagy bravúrral szögletre tenyerelte a labdát.
33. perc: Farkas Viktor balról ívelt a kaposvári 16-os elé, ahol Sipeki észrevette, hogy Balajcza kimozdult kapujából, és remek helyzetfelismerésről tanúbizonyságot téve, 17 méterről a kaposvári kapus fölött fejelt az üresen hagyott kapuba.
1–0
34. perc: A középkezdés után azonnal egyenlítettek a vendégek: Máté ívelt hosszan előre, a 16-oson belül a hazai védők bizonytalankodtak, a szemfüles Oláh pedig a kifutó Szalma felett nyolc méterről jobbal emelte a labdát a kapu közepébe.
1–1
45. perc: Binder a felezővonalnál fejjel saját magát szöktette, aztán megnyerte a kaposvári védőkkel folytatott versenyfutást, Szakály kíséretében beverekedte magát a 16-oson belülre, és 13 méterről, szorongatott helyzetből, ballal, nagy erővel lőtt a jobb alsó sarokba.
2–1
54. perc: Jeremiás indításával Sipeki lépett ki a védők közül, kissé kisodródott ugyan, de a jobbösszekötő helyéről, tíz méterről, jobbal, parádés mozdulattal emelt a jobb felső sarokba.
3–167. perc: Szakály bújt ki középen a védők öleléséből, elvitte a labdát a kifutó Szalma mellett, majd három lépésről, ballal a jobb oldali kapufát találta telibe.
71. perc: Binder fejelt Jeremiás elé, aki egy pattanás után középről, 19 méterről, jobbal hatalmas erejű lövést zúdított a jobb felső sarokba.
4–191. perc: Szabadrúgáshoz jutottak
a vendégek, Oláh állt a labda mögé, és 20 méterről, jobbal szépen csavart a kapu jobb oldalába.
4–2
92. perc: Hazai szögletet követően röviden mentettek a kaposvári védők. A labda Binder elé került, aki 14 méterről, a balösszekötő helyéről, ballal laposan lőtt a jobb alsó sarokba.
5–2 ---- Szalma Pálnak nem volt sok dolga, a hazai védelmet viszont olykor megkeverték a kaposvári csatárok. A középpályán dicséret illeti a sokat futó Vitelki Zoltánt, aztán volt három olyan játékos, aki remek produkcióval rukkolt ki. Jeremiás Gergő hatalmas góllal, a mezőny legjobbjának bizonyuló Sipeki István meseszép találataival és nagy játékkedvével, míg Ciprian Binder feltartóztathatatlanságával tűnt ki. A kaposváriaknál Balajcza Szabolcs ezúttal visszafogottabb teljesítményt nyújtott, az öt gól közül egy-kettő az ő lelkén is szárad. A védelem olykor átjáróházra emlékeztetett, a középpályások pedig képtelenek voltak megakadályozni a hazai rohamokat, és kellően segíteni az akciókat. Oláh Lóránt ugyanakkor dicsérhető két góljáért, miként a csereként beálló Zsolnai Róbert is meg-megvillant olykor.