Ma még nem unják egymást

Leegyszerűsítve a lényeget: a fergeteges debreceni támadófutball a betonkemény fehérvári védelemmel kerül szembe. És ez még akkor is igaz, ha Csertői Aurél csapata szombaton három nullás vereségbe futott bele Kaposvárott.

– Nem téveszt meg bennünket a riválisunk legutóbbi eredménye – fogalmazott diplomatikusan Ibrahim Sidibe, a Debrecen szenegáli támadója, aki a szombati bajnokin Pécsett kétszer volt eredményes. – A Fehérvárt nem lehet lebecsülni, mert az Újpesten és rajtunk kívül őt is az egyik bajnokesélyesként tartjuk számon, amely persze kupát is akar nyerni.

– Nyilván tudja, hogy ellenfelük védelme pillanatnyilag a legstabilabb Magyarországon.
– Elismerjük a Fehérvár eredményeit, de hogy tartanánk tőle, az jókora túlzás lenne. Jó csapat, ez kétségtelen, de úgy gondolom, sok más egyéb mellett mellettünk szól a hazai pálya előnye is.

– Az ön játékán sok múlhat.
– Meglátjuk. De nem is az a fontos, hogy ki szerzi a gólunkat. A debreceni csatárok amúgy is egytől egyig érzik a kaput. Úgy vélem, nem lesz sok találat a meccsen, de egy, maximum két góllal jobbak leszünk. Az pedig elég lehet a továbbjutáshoz is.

– Tudom, hogy szenegáli játékosként nehéz neveket említenie a Fehérvárból, de kiket ismer az ellenféltől?
– Tényleg nem kérdezett könnyűt. A védelmükből, bármennyire is jók, senkit nem tudnék megnevezni, de azt tudom, hogy most ott játszik a korábbi debreceni csatár... Várjon csak...Sitku...

– Sitku Illés.
– Őrá gondoltam. Látja, a nevekkel még hadilábon állok, de annyi baj legyen. Győznünk kell, ez a legfontosabb. És nemcsak kedden. Vasárnap, a bajnokin is.



---- C ---- &