Egyelőre még csak álmodoznak

Nem estek túlzásba a Megyeri úti szurkolók, amikor a Honvéd elleni bajnoki 60. percében rázendítettek az „Újpest-parádé!” kezdetű rigmusukra. Akkor már 4–0-ra vezettek a lila-fehérek, és hol volt még a vége: még háromszor találtak be a hazaiak a teljesen szétesett Honvéd kapujába, így végül hétig jutottak Mészöly Géza labdarúgói, akik a Fehérvár kaposvári bukása miatt megszilárdították helyüket az első helyen. A kiütéses győzelem egyik kulcsfigurája Tisza Tibor volt, ő szerezte az Újpest negyedik gólját és emellett kettőt elő is készített.

– Nagy élmény volt ezen a mérkőzésen futballozni – mondta az újpesti támadó. – Az utolsó félórában már felállva ünnepelt minket a publikum, és nekem ilyenben még nem volt részem. Az Újpest a Honvéd ellen megmutatta, hogy milyen erős, négy kulcsjátékosunk nélkül is nagy különbségű győzelmet tudtunk aratni. Erre nem sokan gondoltak volna, amikor kiderült, hogy Kovács Zoltán, Rajczi Péter, Böjte Attila és Vanczák Vilmos sem szerepelhet a kispestiek ellen.

– Mi lett volna, ha ők is játszanak? Akkor tíznél is többet lőnek?
– Azt nem mondom, hogy kétszer ennyit kapott volna a Honvéd. Nem is érdemes azzal foglalkozni, hogy mi lett volna, ha nem ilyen összetételben lépünk pályára. Egyetértek Mészöly Gézával abban, hogy mindig az az Újpest a legjobb, amelyik éppen a pályán van.

– Az Újpest valóban ennyivel jobb a Honvédnál?
– Szombaton nagy különbség volt a két csapat között. Ha azt veszem, hogy kihagytunk két óriási ziccert és kapufát is lőttem, akkor talán még nagyobb különbségű is lehetett volna a győzelmünk. Azért azt ne felejtsük el, hogy ilyen meccse egy csapatnak legfeljebb kettő van egy évben, nekünk most minden sikerült.

– Miért volt ilyen nagy különbség az Újpest és a Honvéd között?
– A kispestiek rendkívül nehéz meccset játszottak szerdán, talán fáradtak voltak, mi viszont jól futballoztunk, azonnal letámadtuk ellenfelünket. Alaposan elfáradtam ezen a bajnokin, jobban, mint egy olyanon, amelyen mondjuk két góllal nyerünk. Ennek az az oka, hogy minden akciónál ott kellett lennem, mindenhova oda akartam érni. Persze ez most kellemes gond volt.

– Úgy tűnt, alaposan feltérképezték a kispestiek védelmét, hiszen kedvükre alakították ki a gólhelyzeteket.
– Elemeztük a Honvéd védekező játékát a meccs előtt. A szélekről, Tóth Norberttől és Kőhalmi Andrástól, középről Erős Károlytól és Sándor Györgytől nagyon jó ütemű labdákat kaptunk. A kiállítás után pedig már lényegében azt csináltunk a pályán, amit akartunk.

– Heten osztoztak a gólokon, ez azért nem mindennapi.
– Önzetlenek voltunk, akadt olyan szituáció, amikor akár be is rúghattuk volna a labdát, ám mégis inkább passzoltunk. Ez mutatja azt is, hogy egységesek vagyunk, és felhívja a figyelmet az újpesti fiatalokra is, akikre a jövőben nagy feladatokat lehet bízni.

– Magabiztosan vezetnek a két rivális előtt, egyre inkább úgy tűnik, az Újpest a bajnoki cím fő esélyese.
– Hat meccs van még hátra, és öt ponttal vezetünk, a helyzet tehát nem rossz, sőt kifejezetten kedvezőnek tűnik. Amikor a télen Újpestre igazoltam, nagyon szépet álmodtam. Tudom, hogy még nehéz találkozók állnak előttünk, hiszen a fehérváriak példáján látjuk, hogy a kaposvári kirándulás sem könnyű. Most egyelőre a következő ellenfelünkre, a Pápára figyelünk, először ott kell nyernünk, hogy tovább álmodozhassunk, és amit szeretnénk, a végén valóra váljon.

---- K ---- A