Hiányzott a játékmester, így hiányzott a játék is

LYON (francia) - MILAN (olasz) 0–0
Lyon
V: Plautz (osztrák)
LYON: Coupet – Clerc, Cris, Cacapa, Abidal – Tiago, Pedretti (J. Clément, 68.), M. Diarra – Wiltord, Carew (Fred, 63.), Malouda
MILAN: Dida – Costacurta (Maldini, 62.), Kaladze, Nesta, Serginho – Gattuso, Pirlo (Vogel, 85.), Kaká, Seedorf – Sevcsenko, Gilardino (F. Inzaghi, 62.)
A visszavágót április 4-én játsszák.

Carlo Ancelotti, a Milan vezetőedzője még a meccs délutánján is azon örvendezett – persze ancelottis visszafogottsággal –, hogy Juninho Pernambucano nem játszhat a Lyonban, szóval elképzelhetjük, mekkora megkönnyebbülést váltott ki a piros-fekete táborban a szabadrúgáskirály hiányzása. A mester egyúttal annak is örülhetett, hogy a hírekkel ellentétben a sérüléséből viszszatérő válogatott jobbhátvéd, Anthony Réveillere végül nem került be a kezdőcsapatba.

Juninho távolléte miatt vagy sem, mindenesetre megfontoltan kezdett a Lyon, meglehetősen sokáig tartott, amíg becserkészte a Milan tizenhatosát. Addigra a vendégek már három góllal is vezethettek volna, Andrij Sevcsenko ugyanis könnyed mozgással rázta le magáról a hazai védőket. Elsőre jobbról érkezett a tizenhatoson belülre, a rövid sarkot nézte meg magának, kevéssel vétve el a célt, aztán már hamisítatlan ziccert hagyott ki. A bal oldalon meglóduló Serginho középre lőtte a labdát, majd Kaká a túloldalról visszasarkazta az ukrán gólzsák elé, hogy ő tiszta helyzetben az eldőlő Gregory Coupet lábát találja telibe.
Ilyen izgalmakra fújni kellett egyet, néhány perces sétafoci következett, aztán újabb Kaká-lehetőség után – amely egy orvul kitüremkedő, a labdát eltérítő fűcsomó miatt halt el – végre nekibuzdult a Lyon. Florent Malouda még elhamarkodta a maga keresztlabdáját, így középen vágtató társai nem érhettek oda rá, de Benoit Pedretti szabadrúgásánál már kapaszkodnia kellett Didának. A Juninhót helyettesítő középpályás balról csavart a kapu előtt tömörülő tömegbe, és a labda végül érintés nélkül pattant a bal felső sarok felé – a brazil kapus ritka bravúrral ütötte oldalra.

Ily módon kiismerve egymás erősségeit, a félidő legvégéig már nemigen engedték egymást fickándozni a csapatok. John Carew serényen lökdösődött Gennaro Gattusóval, illetve Alessandro Nestával, de mindannyiszor alulmaradt, odaát meg Kakára figyeltek oda egyre jobban a lyoniak, egyebek között a brazil klasszis saját honfitársai.

A szünet előtt a felek még sort kerítettek egy gyors ütésváltásra: Sevcsenko lecsapott egy lecsorgó labdára, megkerülte a kissé nehézkes Crist, és már csak Coupet-val állt szemben, de éppen a francia hálóőr kezéhez lőtte a labdát. Egy perc múlva Carew végre elszakadt Nestától, fejelni is tudott, csakhogy ez sem jelentett megoldhatatlan feladatot Didának. Az első 45 perc tehát a helyzetek (és a labdabirtoklás) tekintetében enyhe Milan-fölényt hozott.

Alberto Gilardinóról eddig nem szóltunk, és nem véletlenül: az első említésre érdemes megmozdulását a második játékrész elején jegyezhettük fel, ígéretes szituációban rossz helyre paszszolt labda formájában. Malouda sokkal ambiciózusabbnak bizonyult, bár ő sem járt több sikerrel, amikor három védő között igyekezett lövőhelyzetbe keveredni. Bombája valahol a felső szektorokban kötött ki, hanem néhány perc múlva igazi veszélybe került a Milan-kapu. Sylvain Wiltord elvette a labdát Kaha Kaladzétól, így Serginhónak előbb Carew, utána meg Tiago lövését kellett blokkolnia.

Ez az eseménysor mintegy előrevetítette, ami a következő húsz percben történt. A Lyon futballistáiról lerítt, hogy mindenáron szeretnék elkerülni a hazai döntetlent, nagyon beszorították a milánóiakat. Mahamadou Diarra kezdte a tűzijátékot, kapáslövése jó két méterrel kerülte el a kaput, aztán Tiago Mendes és a csereként beálló Fred próbálkozott, egyaránt gyengén és rosszul helyezve.

Időközben a vendégek is cseréltek. Ancelotti egyszer csak észrevette a pályán Gilardinót, azon nyomban be is küldte a helyére Filippo Inzaghit, Paolo Maldiniből pedig jobbhátvéd lett, a még nála is korosabb Costacurtát váltotta ugyanis. Inzaghi még úgy-ahogy zakatolt – természetesen főként lesen, kell-e mondani –, de összességében nagyon elégedettnek tűnt a Milan a számára kétségkívül ígéretesnek tűnő eredménnyel. Később Sevcsenko megunta az alibizést, egy kevergetés lezárásaként ballal rászúrta a labdát, de Coupet nem izzadt meg tőle. Dida annál nagyobb bravúrt mutatott be Tiago bombájánál, más kérdés, hogy az eredmény nem változott. ---- T ---- A