Most a Bayernen a nyomás

Nem indult jól a nap a Bayern München – és közvetve a német szurkolók – számára, hiszen az Egyesült Államokból rossz hír érkezett. Az első diagnózisokkal ellentétben Sebastian Deisler térdsérülése súlyosnak bizonyult, a középpályásnak porcszakadás miatt minimum fél évet pihennie kell, ezért nem csupán az idény, de a világbajnokság is elúszott a számára. A csapata edzésén kidőlő játékosnak már a négy évvel ezelőtti vb-t is ki kellett hagynia – hasonló okból.

Délután pedig folytatódtak a bajor kínok, hiszen a listavezetőnél titkon abban bíztak, hogy a Wolfsburg szokásához híven (korábban nyolcból hétszer ment) legalább egy pontot elvesz a HSV-tól. Csakhogy az UEFA-kupából szerdán kieső második helyezett fittyet hányt a hagyományokra, és a Sergej Barbarez remek kiugratása után eredményes Benjamin Lauth góljával fennállása során másodszor nyert a „farkasok” vendégeként.

„Szerencsénk volt, ettől még nagyon boldogok vagyunk. Akár kincset is érhet ez a három pont” – fogalmazott a találkozót követően Thomas Doll, az immár kimondottan a BL-szereplésre hajtó, de titkon még a salátástálban is reménykedő Hamburg vezetőedzője.

A Werder Bremen viszont immár legfeljebb csak a második helyig tekinthet előre, miután sorozatban már a harmadik bajnokiján nem tudott nyerni, és már a Hamburggal szemben is hat pont a lemaradása. A zöld-fehéreket igazából nem is a Nürnberg, hanem a Bundesliga ügyeletes zsenije, Robert Vittek verte meg, aki ugyan rontott az elmúlt fordulókban mutatott átlagán (két mesterhármas), de azért duplájával, illetve a Markus Schrothnak adott gólpasszával elévülhetetlen érdemei voltak a Nürnberg 3–1-es sikerében.

„Hatalmas lépést tettünk előre, de még messze vagyunk a céltól. Nem félek, mert ha úgy futballozunk, mint a Werder ellen, senkitől sem kell félnünk. Örülök a góljaimnak, de még fontosabb, hogy a csapat nyert, és közelebb került a bentmaradáshoz” – szerénykedett a lefújás után Vittek.

A nagyok mögött viszont hatalmas a tülekedés, az egyetlen, az UEFA-kupát érő ötödik helyen álló VfB Stuttgart és a tizedik Leverkusen között mindöszsze négy pont a különbség. Persze a VfB lehetne még kedvezőbb pozícióban is, ha mondjuk Mönchengladbachban nem csak Milan Fukal fejesből született vezető gólja után tér észhez. A „svábok” utána villámgyorsan egyenlítettek (a néhány perce pályán lévő Cacau talált be Christian Tiffert átadásából), majd Mario Gomez még egyszer beköszönt, de találatát a játékvezető les miatt annullálta.

A Stuttgart az idény során már a 15. döntetlenjét könyvelhette el (legutóbb a Schalke jutott el ennyi ikszig az élvonalban, még az 1999–2000-es évadban), és jó úton van afelé, hogy minimum beállítsa a Kaiserslautern (1995–96) és az 1. FC Köln (1991–92) Bundesliga-rekordját.

Távirati stílusban a többi mérkőzésről

• Szabics Imre a tavasszal először kezdett a sereghajtó Kölnben, de a pályán eltöltött 56 perce alatt csak egy sárga lappal tudott bekerülni a Hannover ellen 1–0-ra elveszített találkozó jegyzőkönyvébe.
• Profi karrierje első mesterhármasát jegyezte Joannisz Amanatidisz, a Frankfurt elsősorban neki köszönheti a Duisburg elleni 5–2-es sikert, illetve ötmeccses nyeretlenségi sorozata „eltemetését”.
• Bár a Dortmundban már nyolc mérkőzés óta eredménytelenek a csatárok (a Kaiserslauternnek a védő Dédé és a középpályás Florian Kringe talált be), a gárda öt mérkőzés után végre nyert.
• Kilenc mérkőzés után győzött újra idegenben a Mainz, amely a 2006-ban már az ötödik és hatodik gólját jegyző Mohamed Zidan duplájával verte meg 2–1-re a Leverkusent.

Bundesliga 1., 26. forduló
Wolfsburg– Hamburg 0–1 (Lauth 21.)
Nürnberg–Werder Bremen 3–1 (Vittek 21., 69., Schroth 36., ill. Klose 57.)
Mönchengladbach–VfB Stuttgart 1–1 (Fukal 69., ill. Cacau 75.)
Hannover–1. FC Köln 1–0 (Hasemian 39.)
Frankfurt–Duisburg 5–2 (Amanatidisz 1., 13., 57., Köhler 11., Copado 79. – 11-esből, ill. Bodzek 25., Lavric 32.)
Dortmund–Kaiserslautern 2–1 (Dédé 25., Kringe 64., ill. Skela 45.)
Leverkusen–Mainz 1–2 (Freier 85., ill. Zidan 34., 65.)