Visszalépés után győzelem

Pellady Péter komolyan gondolta: a Hotel Stadionba érkező emberfia rögvest az elnökjelölt csaknem életnagyságú programjával szembesült, a liftnél pedig csinos hoszteszlányok osztogatták a Derball-főnök elképzeléseinek nem éppen minőségi papírra nyomtatott változatát. Ellenfele, Kisteleki István kampánya jóval visszafogottabb, ugyanakkor célzottabb volt, hiszen az elmúlt hetekben igyekezett személyesen is megszólítani a küldötteket.

Egy közgyűlés, persze, nem MLSZ-elnökválasztással kezdődik (már ha egyáltalán elkezdődik, hiszen ezúttal sikerült egy jó negyvenperces csúszást összehozni), ugyanis előbb levezető elnököt, jegyzökönyvvezetőket és szavazatszámláló-bizottsági tagokat kell választani. Az utóbbi már meghaladta a jelenlévők erejét, hiszen sikerült Szilágyi Sándor személyében egy olyan mandátumvizsgálót megszavazni, aki nem is volt küldött, és ez legalábbis vicces, de mindegy. A gyors korrigálás után már csak azt kellett eldönteni, hogy az alapszabály-ellenesen megválasztott szabolcsi és veszprémi küldöttek kapnak-e szavazati jogot, ám – kissé fejbe kólintva az alapos, előre megtervezett munkáról álmodozókat – ezektől a szabolcsi és veszprémi küldöttektől senki sem vette vissza a gépet, így ők saját maguk szavazták meg, hogy igenis akarnak szavazni.

A tartalom felejthető, a stílus felejthetetlen

Ennyi visszásság után éppen ideje volt feltenni a kérdést Pellady Péternek és Kisteleki Istvánnak, vállalják-e a megméretést. Pellady hetykén, Kisteleki enyhe grimaszszal helyeselt, úgyhogy következtek a programbeszédek.

Az öt-öt percbe sűrített mondanivaló tartalma felejthető, stílusa felejthetetlen volt. Pellady Péter tört magyarsággal igyekezett rábeszélni saját magára a jelenlévőket, akik igyekeztek eltakarni a szájukat nevetés közben (néhány sláger: „…nekinek; …elérjem a célemet; …azzal tekintetve; …UEFA-congress), ám biztos kitört belőlük az igaz hazafiság, amikor az elnökjelölt végszóként bedobta az adut. „Szavazzanak rám, nem fogják megbánni!”

Nagy kiabálások, lelkes kortesbeszédek

Kisteleki István kevésbé volt ígérgetős kedvében, előre megírt beszéde még nyelvtani hibákat sem tartalmazott, ám a hangjában körülbelül annyi volt a lendület, mint a nyolcvanas évek amerikai nindzsafilmjeinek narrátoráéban.


A szavazást viszont nem lehetett megúszni, és a 96 küldött éberségét, valamint jó kézügyességét dicséri, hogy csak ketten tudták elrontani az egyetlen „X” bejelöléséből álló szavazólapot. A voksok meglepően gyors összeszámlálása után kiderült, 61:33-ra győzött a ligaelnök, ám ez kevés volt a kétharmados többséghez.

Patthelyzet.

Kisteleki István gyorsan levonta a konzekvenciát: fölösleges újabb szavazásokkal fecsérelni az időt, az arány aligha változik, és mivel nem érzi a kívánt bizalmat, inkább viszszalép, ha Pellady Péter is így tesz – néhány hét múlva pedig jöhet egy újabb megméretés. A derballos főnök kapott a lehetőségen, kijelentette, akkor ő ezennel visszalép.

Teljes káosz.

A nagy kiabálások közepette néhányan magukhoz ragadták a mikrofont, és dacára mindenféle megegyezésnek, hogy nem lehet kortesbeszédeket tartani, burkoltan vagy nyíltan (a DVSC tulajdonosa, Szima Gábor például felszólította Pellady Péter híveit, azonnal álljanak át) Kisteleki István mellett érveltek. Vörös Tamás levezető elnök a nagy egymásra nézegetés közben feltalálta magát, és elküldte a két jelöltet, hogy osszák el egymás között az MLSZ elnöki trónját (fűrész a hátsó szobában, ha kell). A zártkörű megbeszélés sok eredményt nem hozott, így fél óra múlva Vörös Tamás ismét felszólította Pellady Pétert és Kisteleki Istvánt, egyértelműen feleljenek arra, visszalépnek-e vagy sem.

„Ha Kisteleki úr visszalép, én is megteszem” – mondta az üzletember. „Ha a küldöttség folytatni akarja az elnökválasztást, állok elébe” – felelte a ligaelnök. Újabb szavazás, amelyen kiderült, a küldöttség választani akar, ezért Kisteleki István semmisnek tekintette a visszalépését. „Kell nekünk egy olyan elnök, aki sohasem tartja be a szavát?” – replikázott Pellady Péter.

Geréb elárulta társait, a ligaelnök nem

A visszalépésügyhöz azért két megjegyzés.

1. Ha Kisteleki István őszintén gondolta, amit mondott, akkor azzal tökéletesen meglepte és szépen hátba szúrta saját híveit is – nem éppen politikus lépés. 2. Ha csak egy nagy színjáték volt az egész, hogy az anarchia hetekig tartó lebegtetésével meg lehessen ijeszteni a Pellady-párti küldötteket (hátha a nyilván kierőszakolt második körre azok meggondolják magukat), feláldozva ezáltal saját szavahihetőségét is, az meg nagyon otromba gondolat.

Ellenfele azonban hiába hőbörgött, következett az újabb szavazás, amelyen már egyetlen küldött sem hibázott, mi több, Pellady Péter támogatói(…) közül hárman átálltak – így 66:30-s szavazataránnyal a ligaelnök immár MLSZ-elnök is. A vesztes kiviharzott a teremből, majd kilátásba helyezte, hogy ügyvédeihez fordul, a győztes pedig a rögtönzött sajtótájékoztatóján megkérte a sajtót, hogy nyugodtan bánjon továbbra is keményen vele. Ezen felbuzdulva rögvest meg is kérdeztük, hogy ha néhány hete árulónak nevezte Kutasi Róbertet azért, mert a REAC klubigazgatója, az MLSZ korábbi elnökségi tagja az előző viharos közgyűlésen öt perc alatt meggondolta magát, akkor ezentúl szólíthatjuk-e őt is Gerébnek, ám Kisteleki István nem kért a becenévből.

„Én nem árultam el senkit” – szögezte le az új MLSZ-elnök. ---- Kisteleki Istvánt igencsak megviselték a közgyűlésen történtek. Nem is csoda, hiszen az elnökválasztás előtt saját magát hozta kellemetlen helyzetbe azzal a kijelentésével, amely az első választási forduló után hangzott el, s amelyben visszalépésre hívta fel Pellady Pétert, mondván, ha vetélytársa meghátrál, akkor ő sem küzd tovább. Pellady Péter erre azonnal visszalépett, és ekkor Kisteleki Istvánnak is ki kellett volna szállnia a harcból, ő azonban ezt nem tette meg, miután több, a liga képviselőjét támogató küldött elkezdett zúgolódni. Ekkor hosszú szünet következett, amely után kis huzavonát követően mindkét jelölt visszalépett a korábbi visszalépéstől, és minden maradt a régiben… Következhetett a második forduló, amelyben Kisteleki Istvánt elnökké választotta a közgyűlés.
Győzelme után a megtört, megviselt ember benyomását keltő új MLSZ-elnök nyilatkozott.

– Hónapok óta nehéz időszakot él át a magyar labdarúgás, de arra, ami ma, illetve az utóbbi hetekben történt, mégsem voltam felkészülve – kezdte Kisteleki István.
– Tönkretették az autómat, megfenyegették a családomat, úgy éreztem, hogy a futballért folytatott harc kapcsán már átlépnek bizonyos határokat, de arra gondoltam, hogy a közgyűlésen lezárható ez a folyamat, akár úgy is, hogy vetélytársam és én is visszalépek a jelöléstől. Ekkor azonban joggal jöttek oda hozzám azok, akik bíztak bennem. Azt mondták: nem adhatom fel, hiszen, ha nem lesz vezetője a szövetségnek, akkor nincs, aki aláírhatja az Európa-bajnoki pályázatot, nincs, aki fogadhatná majd az UEFA-kongresszusra érkező küldötteket. Igazából nem szívesen vettem részt a küzdelmekben, valószínűleg ki is kapok ezért a családtól…

– Ön korábban azt mondta, hogy először morálisan akar rendet tenni a futballban. Itt teljes anarchia van: miként kezd hozzá a munkához?
– Remélem, hogy a tizennégy elnökségi tag mindenben támogatni fog. Most optimistának kellene lennem, ígéreteket tehetnék, de én egyelőre csak azzal foglalkozom, hogy túltegyem magam ezen az eseménydús közgyűlésen. Most csak az érdekel, hogy minél előbb nyugalom szülessen a labdarúgásban. Mindenesetre átgondolt döntéseket kell hozni. Sohasem szerettem volna olyan helyzetbe kerülni, amilyenben most vagyok, de tudom, hogy én indítottam el a lavinát. Megpróbáljuk majd kezelni a futballon belüli feszültségeket. Azt ne gondolja senki, hogy elégedett vagyok az eseményekkel, mert ami most történt, az csak a legkisebb rossz.

– Ami talán a leginkább izgatja a közvéleményt, az az, hogy ki lesz a szövetségi kapitány. Mikor születhet döntés ebben a kérdésben?
– Az a célom, hogy két-három héten belül töltsünk be minden funkciót az MLSZ-ben, legyen kapitány, legyen főtitkár, legyen szakmai vezető és így tovább. Ha ez megtörténik, akkor talán már foglalkozhatunk a játékkal is. Nekem lehet jelöltem, úgyanúgy, mint a vezetőség többi tagjának. A szurkolókat nem az érdekli, hogy ki vezeti a szövetséget, érthető módon csak az a fontos számukra, milyen eredményeket ér el a csapat. Sajnos ehhez azt is hozzá kell tennem: talán még egyetlen új elnök sem látta ilyen sötétnek a helyzetet, mint most én. Nekem nem is lehet más a célom, csak az, hogy mielőbb szüntessük meg a zűrzavart, induljunk el egy irányba, tegyük meg az első lépéseket, aztán majd meglátjuk, mi lesz.

– Felkészült rá, hogy elszánt ellenzéke lehet a szövetségben?
– Nekem nincs ellenségképem, néhány embernek viszont van. Ötvenhárom éves koromig nem volt ellenem semmiféle feljelentés, még gyorshajtásért is csak ritkán büntettek meg, ugyanakkor az elmúlt hetekben kiderült velem kapcsolatban néhány olyan dolog, amit még magam sem tudtam… Ezek a mondvacsinált ügyek azért láthattak napvilágot, mert tenni akartam a futballért. Ha néhány hét múlva még mindig én leszek érdekes majd a magyar labdarúgásban, akkor azt nagy bajként fogom értékelni. A demokrácia alapszabályai érvényesek ránk is, természetes dolog, hogy nem mindenben értünk egyet. Bízom benne, hogy az elnökségben lesz tizennégy olyan ember, aki talán majd megvéd engem, ha szükség lesz rá. Kicsit úgy éreztem magam, mint a búcsúban a céltábla, eddig mindenki rám lövöldözött. Ezért is gondolkodtam azon többször is, hogy abbahagyom az egészet, így azonban biztos lett volna bennem hiányérzet. Én nem győztes akarok lenni ebben az ügyben, hanem a labdarúgásért akarok tenni.

– Erre lesz lehetősége, hiszen jelenleg a szövetségben és a ligában is ön az elnök. Az utóbbi tisztségét meddig tartja meg?
– Június tizenhatodikán tart taggyűlést a liga, és akkor a tulajdonosok döntenek arról, hogy mi legyen a folytatás.

Kisteleki István

Született: 1953. november 3., Budapest
Játékos-pályafutása: Vasas SC (1962–1974), Budafok (1974–1977), Tatabánya (1977–1979), Bp. Vasas Izzó (1979–1980), Kaposvári Rákóczi (1980–1981), Váci Izzó MTE (1981–1982), Ganz Mávag (1982–1983)
NB I-es mérkőzéseinek/góljainak száma: 55/9
Klubjai edzőként: Ganz Mávag (1984–1986), Vasas (1986–1988), BVSC (1988–1992), MTK (1995), Gázművek (1999), Újpest FC (2000 ősz)
Élvonalbeli mérkőzéseinek száma: 147 ---- Pellady Péternek aligha kell szégyenkeznie a hétfői MLSZ-közgyűlés végeredménye miatt, ugyanis viszonylag későn kezdett el hajrázni, s a közvélemény igazán meg sem ismerhette a programját. Hogy sokan szimpatizáltak vele, azt a harminc kapott szavazat is jelzi. Amikor kihirdették a végeredményt, akkor a Stadion Szálló egyik különtermébe vonult el a vesztes fél, és még mielőtt becsukódott volna az ajtó, az üzletember segítője, Hrutka János halkan megjegyezte: „Ott voltam Pellady Péter és Kisteleki István megbeszélésén, és az utóbb megválasztott MLSZ-elnök kerek perec kijelentette, tehát még a szavazás előtt, hogy az OTP csak abban az esetben folyósítja a Bozsik-programra visszatartott pénzeket, ha nem Pellady Péter lesz az elnök. Hát…”

Mintegy tíz perc múlva ismét kinyílt a tanácsterem ajtaja, villogtak a vakuk, amikor Pellady Péter rövid beszédet tartott, amelyben a következőket mondta: „Szomorú nap ez számomra, ugyanakkor mégis büszkeséggel tölt el, ami történt. Sokan látták, és érezték, mit tettem és mit tehetek a jövőben a magyar futballért.

Nem adom fel, mert biztos vagyok benne, hogy a sportág élére nem olyan ember való, aki szavahihetetlen, aki újra és újra megmásítja mindazt, amit korábban határozottan kijelentett. Azt még nem tudom, milyen lépéseket teszek, előbb egyeztetek a jogászokkal, és sok minden függ a rendőrségi feljelentéstől is. Ha Bodnár György állításai igazak, akkor Kisteleki István aligha maradhat a posztján. Ha nem, akkor máris rágalmazási pert indíthat, azonban érdekes, hogy eddig nem tette meg. Meggyőződésem, hogy a rossz kommunikációnak köszönhető mindaz, ami történt. Egyrészt Bozóky Imre ma is MLSZ-elnök lenne, ha határozottabb, ha jobban kiáll a maga igazáért, ha nem hagyja magát ilyen-olyan rágalmakkal lesöpörni. Ez a mostani szavazás is ezért alakulhatott így: amit Kisteleki István megkapott a küldöttektől, az nekem vagy Genzwein Ferencnek nem jutott. Biztos vagyok abban, hogy eljön az én időm, hiszen még fiatal vagyok. A Horvát Labarúgó-szövetségben tárt karokkal fogadnak, de én itthon szeretnék dolgozni a magyar futballért, s ettől nem tántorít el sem Kisteleki István, sem más. Ha szükség van a tehetségemre, a munkámra, az összeköttetéseimre, akkor jelent mondok.” ---- Huszonhat jelölt igyekezett bejutni az MLSZ tizenöt tagú elnökségébe. Kisteleki István elnökké választása után Bozsik Péter, Fa Sándor, Hamar László, Kutasi Róbert, Puhl Sándor (balra) és Sallói István visszalépett. A bírófőnök mellett Mezey György (jobbra) is vesztes, nem került az elnökségbe. Végül Ferencz Gábor (Szolnok), Helmeczy László (Szabolcs-Szatmár megye), Kovács Péter (Újpest,) Dunai Antal (korábbi szövetségi edző), Jámbor János (Vasas), Molnár Csaba (Felcsút), Nagy Ferenc (ZTE), Nemes Ferenc (Fejér megye), Pál László (Heves megye), Scheer Sándor (BLSZ), Szima Gábor (Debrecen), Rákóczi István (Baranya megye), Fekete Miklós (Pest megye) és Horváth Cs. Attila (Győr-Sopron) került be az elnökségbe. A tizenötödik tag Kisteleki István. ---- + „Az Úr hangja szól hozzánk”
(egy kolléga, amikor negyvenpercnyi várakozás után végre Kisteleki István beköszönésével elkezdődött a közgyűlés)

+ „Nem szavazunk semmi másra, csak arra, hányan vagyunk.”
(Vörös Tamás levezető elnök intelme a szórakozottabbak kedvéért)

+ „Kerülöm már a szavakat.”
(Sebes József pillanatnyi zavara a felügyelőbizottsági jelentés kiegészítése közben)

+ „Ha menni akarunk egy új világba, ha ki akarunk lépni az öbölből, szavazzanak rám!”
(Pellady Péter kampánybeszédének földrajzi elemei)

+ „Mindenki gondolja át, mennyire szereti a magyar labdarúgást, és úgy általában a kis hazát.”
(Helmeczy László szentimentalizmusba hajló buzdítása)

+ „Az ügyvezető menjen a bíróságra, és ott kérje a magyar labdarúgás megszüntetését.”
(Molnár László küldött tanácsa a sikertelen elnökválasztás esetére)

+ „Bárki akarja a közgyűlést vezetni, átengedem, mert rengeteg okos ember van itt.”
(Vörös Tamás mérgesen)

+ „Szóljon a futball Nyilasiról, Róthról meg a mittudoménmilyen Gregoryról”
(Kisteleki István tervei közül egy)