Parádés volt a visszatérés

Pedig a múlt héten úgy tűnt, hiába a játékos hatalmas akaratereje, nem játszhat Oroszországban. Vérten Orsolya elkezdte ugyanis az edzéseket, de bevizesedett a műtött térde. Az aggodalmaskodók pihenőt javasoltak, ő azonban játszani akart…

– Nem féltette a térdét a kőkemény mérkőzésen?
– Ha valaki úgy lép pályára, hogy fél, nincs értelme játszania.

– De még egy hónap sem telt el az operáció óta!
– Nézzük más megközelítésből: már több mint három hete megműtöttek. Nem vagyok felelőtlen, de úgy éreztem, hogy vállalhatom a játékot, ezért voltam ott Volgográdban.

– A fokozatosság elvét azonban nem tartotta be, hiszen szinte végig a pályán volt.
– El is fáradtam, méghozzá nem is akármennyire. Nem emlékszem olyan mérkőzésre, amelyik annyi energiát vett volna ki belőlem, mint a mostani. Hiába, a több mint háromhetes kihagyás nem múlik el nyom nélkül, az erőnlétem messze van még a tökéletestől.

– Az operált térde hogy bírta a terhelést?
– Kicsit bevizesedett, de mert nem egyszerű porcműtétem volt, azt mondják, ez normális.

– Most azért kap egy kis pihenőt.
– Először megmutatom az orvosunknak a lábamat, aztán egyeztetek Róth Kálmánnal a folytatásról. Nagyon zsúfolt a programunk, hiszen a BL-csoportmeccsek mellett négy nap alatt két bajnoki mérkőzés is vár ránk, ráadásul szombaton a nagy rivális Dunaferr otthonában játszunk.

– Januárban eddig nem ment az ETO-nak. A volgográdi siker átlendítheti a holtponton a csapatot?
– Remélem, így lesz, hiszen felejthetetlen volt a vasárnapi hatvan perc. A hatalmas tét és a gigászi küzdelem ellenére végig élveztük a játékot, segítettük egymást, biztattuk, ha kellett. Szerintem, ha egy kívülálló beszáll közénk, jól érezte volna magát.

– Sokan már lemondtak a Győr továbbjutásáról, most azonban változott a helyzet.
– Szerencsére mi eddig is bíztunk a sikerben, ez is kellett a volgográdi győzelemhez. Meg kell nyerni a két hátralévő hazai meccsünket, és akkor ott leszünk a negyeddöntőben. ---- 3 ---- &