Jermain Taylor maradt a trónon

Az év ütközete is lehetett volna a Jermain Taylor–Bernard Hopkins csata, utólag azonban inkább az év egyik legunalmasabb világbajnoki címmérkőzése minősítést is megkaphatja. Sem a július óta az első számú középsúlyú bunyósnak tartott Taylor, sem pedig az előtte kilenc évig uralkodó Hopkins nem nyílt ki, inkább taktikailag próbálta meg felülmúlni vetélytársát. Ezen a szinten viszont újat már nem lehet mutatni az igazán nagyoknak…

Egyik fél sem indított túl sok ütést, a találati pontosság sem volt fényes, ha irányítót kellene keresnünk, akkor inkább Taylor mellett tennénk le a voksunkat, aki jobban ki tudta használni az ütőtávját. Talán ezen az egy ponton tért el a szombati csatájuk az első, július 16-i mérkőzésüktől, ettől eltekintve minden úgy alakult, mint az öt hónappal ezelőtti randevújuk. Taylor inkább a meccs első, Hopkins pedig a második felében volt aktívabb, csak most a világbajnok nem aludta el olyan látványosan a találkozó finisét, mint a közelmúltban. Így aztán kevesebben is zúgolódtak, amikor mindhárom pontozó egységesen 115:113-mal Jermain Taylort hirdette ki győztesnek.

"Bernard Hopkins nagyszerű bokszoló – mondta a mérkőzés után a régi-új világbajnok. – Ha értékelni kellene, akkor B-t adnék magamnak, de csak azért nem A-t, mert nem ütöttem ki őt. Az övek viszont nálam maradtak, és vissza is viszem azokat Arkansasba."
Hopkins másképp értékelt.

"Még Ray Robinsonnak is voltak olyan mérkőzései, amelyeket megnyert, csak éppen a bírók másképp látták. Tökéletesen biztos vagyok benne, hogy most is én győztem. Agresszívabb voltam, hátrálásra kényszerítettem, nem tudom, hogyan láthatták őt győztesnek" – mondta Hopkins, aki egy pontozó egy menetétől (Patricia Morse adta neki a negyediket) eltekintve mindenkinél elbukta az első hat felvonást.

Az eredmény láttán még a menedzserek lehetnek idegesek, hiszen ha Hopkins kezét emelték volna a magasba, máris lehetne szervezni a harmadik, mindent eldöntő ütközetet, így viszont aligha kíváncsi a többség egy harmadik Taylor–Hopkinsra…

Az est másik címmérkőzésén a mexikói belharcban Israel Vázquez (39–3, 28) a harmadik menetben nyert Óscar Laríos (56–4–1, 36) ellen, akit szemsérülése miatt leléptetett a bíró. Vázquez ezzel megvédte az IBF (Nemzetközi Bokszszövetség) kispehelysúlyú övét, illetve a kollekciójába illesztette a WBC (Bokszvilágtanács) hasonló trófeáját.