Nem lehet mindent elhallgatni

Az utóbbi tíz nap tehát nem sikerült fényesen a londoniaknak, ráadásul a Betis úgy harcolta ki a győzelmet ellenük, hogy a 25. percre már a második futballistáját kellett sérülés miatt lecserélni (Ricardo Oliveirának a térdében eltört egy csont, a játékos négy hónapra kidőlt). Nem csoda, hogy José Mourinho a mérkőzés után kikelt magából.

"Tizenöt hónapja vagyok a Chelsea-nél, ezalatt játszhattunk úgy nyolcvan meccset, de ilyen gyenge teljesítményt még nem láttam – dohogott a portugál edző. – Az első negyvenöt perc túl rossz volt ahhoz, hogy igaz legyen. A második félidőben megmutattunk egy keveset a tudásunkból, Essien kettős kapufájánál balszerencsénk volt, de a Betis megérdemelte a győzelmet."

Kétségbeesésről természetesen nincs szó – indokolatlan is lenne, elvégre a Chelsea még mindig a csoport egyik továbbjutó helyén áll –, sőt, a kékek szakvezetője már tudja, miként lehet feldolgozni a vereséget.

"A játékosaim talán azt hitték, ez oda-vissza vágós párharc, és négygólos előnyről indulunk. Ez az a fajta jelenség, amelyet a lehető legjobban ki kell beszélni. Az összes játékost meghallgatom, minél többet mondanak a találkozóról, annál jobban figyelek majd. Szükségünk van erre a kommunikációra, mert a teljesítményük elfogadhatatlan volt" – vetítette előre a követendő pszichológiai stratégiát José Mourinho.

Végezetül idézzük fel a Betist irányító Lorenzo Serra Ferrer példásan józan megnyilvánulását: "Remélem, ez a diadal fordulópont lesz az idényünkben, de nem szabad, hogy elszaladjon velünk a ló. Eddig nem voltunk annyira rosszak, mint amilyennek látszottunk, és most sem lettünk olyan jók, ahogy a bravúreredmény alapján gondolni lehetne."