Péntek délelőtt eldőlt, az olimpiai bajnok Kovács Ágnes nem lesz ott július végén a montreali világbajnokságon. Pedig mindent megtett, ám az autóbalesete átírta a forgatókönyvet. Már a bajnokságon sem tudott elindulni, s bár folyamatosan konzultált az orvosokkal, immár ő is belátta: ebből nem lesz vb-részvétel.
Kovács Ágnes csak tévén nézi majd a montreali világbajnokságot (Fotó: Meggyesi Bálint)
Kovács Ágnes csak tévén nézi majd a montreali világbajnokságot (Fotó: Meggyesi Bálint)
- Péntek délelőtt csak azért utaztam Balatonfűzfőre a válogatott edzőtáborába, hogy ott Kausz Istvánnal, a keret orvosával beszéljek - mondja Kovács Ági. - A fájdalmaim sajnos nem múlnak, s Kausz doktor is megerősítette, két-három hétig is eltart, míg helyrerázódom. Mivel edzeni sem tudok ilyen körülmények között, semmi esélyt nem látok arra, hogy elutazzak a világbajnokságra. Sajnos ez a lehetőség elúszott…
- Tíz éve van a világ élvonalában, s eddig minden évben ott volt a fő versenyen. Furcsa lesz Kovács Ági nélkül… - Én is utánaszámoltam, 1995-ben, a bécsi Európa-bajnokságon debütáltam, s azóta valóban egyetlen nagymedencés világversenyt sem hagytam ki.
- Fel tudja egyáltalán sorolni, hogy milyen városokban indult világversenyeken? - Persze, akár időrendi sorrendben is. Bécs, Atlanta, Sevilla, Perth, Isztambul, Helsinki, Sydney, Fukuoka, Berlin, Barcelona, Madrid és legutóbb Athén. De mit tudok tenni, életemben először televízión nézem majd a versenyt.
- Végül is legalább meglátja, hogyan közvetít élőben a telesportos Szántó Dávid… - Kétségtelen, élőben még soha sem hallottam. Az utolsó úszóvilágverseny, amelyet tévén néztem, az még az 1994-es, római világbajnokság volt. Akkor még ifi voltam, s szóba sem került a nevem a válogatottnál. Mindegy, majd most is odaülök a televízió elé - valami rágcsálnivalót is teszek magam mellé -, és drukkolok a többieknek. Cseh Lacinak, Risztov Évának, mindenkinek.
- Kiss László szövetségi kapitánnyal beszélt már? - Igen, jobbulást kívánt, majd hozzátette, pihenjek sokat. Egyébként néhány éve neki is volt egy hasonló autóbalesete - mint az én esetemben, hátulról mentek neki nagy sebességgel az autójának -, s azt mondta: hónapokig fájt a nyaka, meg a mellkasa.
- Montreal tehát elúszott. - De csak az, decemberben már mindenképpen szeretnék ott lenni a trieszti rövid pályás Európa-bajnokságon. A nagy cél pedig az, hogy jövőre, a budapesti nagymedencés kontinensbajnokságon maradandót alkossak. Az elkövetkezendő egy évben tényleg csak az úszás lesz az első. Az amerikai egyetemen már végeztem - sikeresen -, most tehát minden energiámmal az úszásra koncentrálok. Azért szeptemberig még pihenek egy kicsit…