Mi lesz veled, Mátraháza?
Azt még a sportban kevésbé jártasak is tudják, hogy idénykezdetkor alapozni, no és fontos világversenyek előtt is edzőtáborba vonulnak a sportolók. És valószínűleg a nem szakemberek sem értik, hogy ha egy településen létezik edzőtábor, miért nem oda, hanem egy szállodába kénytelenek bekvártélyozni magukat a sportolók. Hogy ilyen nem fordulhat elő? Pedig igen! Mátraházán ugyan ott az edzőtábor - ám mint kiderült, nem működik, nem fogad vendégeket.
Az edzőtábor ma (Fotók: Farkas József)
Az edzőtábor ma (Fotók: Farkas József)
- Évek óta visszajártunk a mátraházi edzőtáborba alapozni, mert remekül fel tudunk készülni a világversenyekre - mondja Kulcsár Antal női szövetségi kapitány, az Alba Volán öttusázóinak szakmai vezetője.- Most azonban nem tudtunk itt helyet foglalni, mivel a tábor nem működik. A remek környezetről, a futómunkára, hegyi futásra kiválóan alkalmas terepről azonban nem akartunk lemondani, ezért költözünk a hotelbe. Nagyon sajnáljuk, hogy ilyen sorsra jutott a tábor azóta, amióta kiadták vállalkozóknak, akik nem viselték a szívükön a sorsát.
A kutya sem törődik az edzőtáborral
- Hatvankilenc óta létezik a tábor, vagyis az idén lenne harmincöt éves, ha működne. De már nem fogad vendégeket. Nyugdíjba vonulásom után a Sportfoliótól valaki hetente följárogatott ide, ugyanis nem volt kinevezett utódom. Aztán a nemrégiben elhunyt Takács Tamás került ide, de őt egy év múlva elvitték Tatára. Utána kiadták bérbe, majd csődbe ment, és azóta zárva van… Kilencvenháromban vettem egy bernáthegyit, és amikor eljöttem nyugdíjba, otthagytam ajándékba a tábornak. Egy ideig ő őrizte a tábort, de nem gondozták a jószágot, elpusztult, így ma már a kutya sem törődik vele. Ez már a második tél lesz, hogy nem fűtik az épületet, nem csoda, hogy nedvesednek a falak, lassan az enyészeté lesz minden…Pedig kilencvenhétben százhúsz milliót költöttünk a felújítására, háromcsillagos szintűre fejlesztettük fel. Most meg…! Semmi sem maradt abból az időből. Volt, amit elvitt a Sportfolió, ki tudja, hova, és volt, amit elloptak. Ma egyetlen ágy, egyetlen kanál sincs benne, lenullázódott az egész.
- Mikor járt legutóbb a táborban?
- Nyugdíjba vonulásom, vagyis 2001. február elseje óta nem voltam benn az épületben, de minden hónapban elmegyek és megnézem. Az is nagy lelki traumát okoz, ha kívülről látom. Szóval, rég nem jártam benn, de egykori munkatársaim mesélik, hogy milyen állapotok uralkodnak ott. Nem tudják, mit hoz a jövő, mert senki sem törődik semmivel. Tudja, amióta nyugdíjas lettem, senki föl nem hívott, hogy mit kellene tenni, pedig szívesen segítettem volna legalább megtartani az értéket. Tizenegy évig vezettem a tábort, talán rá tudtam volna venni az embereket, hogy legalább fűtsenek és kaszáljanak, hogy ne legyen a környéken derékig érő gaz. Fájdalmas a mai állapotokról beszélni, pedig tudja, milyen mutatókkal büszkélkedtünk egykor?
- Hallgatom.
- Volt év, hogy kilencvenkét százalékos volt a kihasználtságunk, de a legrosszabban is hatvanhét százalékos. Tizennyolc-huszonkét sportág képviselői jártak rendszeresen hozzánk, a vívók, a birkózók, a kosarasok, a kajak-kenusok, az öttusázók, a vízilabdázók, és sorolhatnám. De külföldiek is jöttek, például a román focicsapatok nagyon szerettek ide járni. Minden év január másodikán megjelentek a vízilabdázók, kétezerben is itt készültek a sydneyi olimpiára. Dedikált fotót és labdát is kaptam tőlük ajándékba, azzal a felirattal, hogy itt alapozták meg az olimpiai aranyat. Úgy is lett… Az öttusázók itt futották a híres Balczó-kört, amit aztán a vívók is átvettek tőlük. Szóval, rengeteg élmény fűz a táborhoz… Amikor a Deutsch Tamás-féle minisztérium létrehozta a Sportfolió Kht.-t, megváltozott az addigi élet. A nemtörődömség, a felelőtlenség idáig juttatta ezt a csodálatos létesítményt. Miért hagyták? Nem értem! ---- T ---- &
Legfrissebb hírek
