Talán korai az első forduló után ilyet kijelenteni, hogy a kínai férfiválogatott az olimpiai játékok legnagyobb csalódása kosárlabdázóknál, de azt bízvást kijelenthetjük: az első mérkőzésükön lehangolóan játszottak Jao Mingék.
Pedig a sportág első számú ázsiai reprezentánsa még odáig is elment, hogy amerikai edzőt szerződtetett az eredményesség érdekében, ehhez képest vasárnap akkora verést kapott a spanyoloktól, hogy csak na. Ami betudható volt pocsék mezőnybeli dobóteljesítményének (32%) éppúgy, mint sok (18) eladott labdájának, de nem lehet szó nélkül elmenni a legnagyobb sztár enyhén szólva is visszafogott produkciója mellett: Jao Mingtől a 12 pont és a nyolc lepattanó édeskevés. A spanyolok mindeközben higgadtan téve a dolgukat, Pau Gasol dupla duplájára (21 pont, tíz lepattanó) építve könnyedén söpörték be a győzelmet, arra azonban talán még ők sem számítottak, hogy 25 pontot vernek a kínai tornyokra…
A felkészülési mérkôzéseken látványosan lazító argentin sztár, Manu Ginóbili igazán belehúzott, amikor kellett: amellett, hogy a mezôny legeredményesebbje lett az elôzô vb döntôjének visszavágóján, az ô nevéhez fûzôdött a mindent eldöntô kosár
És akkor a nap első slágermeccséről, amelyet az argentinok és a szerbek játszottak a negyedik párban. Az oroszlánkörmeiket már a két évvel ezelőtti indianapolisi világbajnokságon is megvillantó dél-amerikaiak nagyon bekezdtek, az első negyed végén már 12 ponttal vezettek, és bár ezek után bekeményítettek déli szomszédaink, még a félidőben is tíz pont volt a különbség Argentína javára az előző vb fináléjának visszavágóján. Persze úgy, hogy Ginóbiliék 72 százalékkal (18/25) dobtak az első húsz percben mezőnyből, már minden érthető… Bodirogáék viszont a fordulás után még nagyobb hangsúlyt fektettek amúgy is messze földön híres védekezésükre, és ezzel majdnem sikerült is nyerniük, mert az utolsó percben, Tomasevics büntetőjével már ők tartottak előbbre. Csakhogy 3.8 másodperccel a vége előtt újra jött Ginóbili, és a San Antonio Spurs sztárja duplájával pontot tett az egypontos argentin sikerrel befejeződött meccs végére. A hátvéd egyébként 30 perc alatt 27 pontot, kilenc kiharcolt faultot, öt lepattanót, valamint három gólpasszt íratott a statisztikai lapjára a 10 500 néző előtt lejátszott összecsapáson. Álljon még itt a teljesség igénye kedvéért, hogy az A-csoport harmadik (amúgy időben az első) meccsén az olaszok tíz triplájuknak köszönhetően csak kiszenvedték a számukra nagyon fontos diadalt Új-Zéland ellenében, aztán térjünk is át a másik, a B-csoport küzdelmeire! Szemben az olaszokkal, az angolaiak hiába szórták a hárompontosokat (15/29 lett a távoli kísérleteik mutatója a végére), a litvánok kihasználták magassági fölényüket ellenük, és félidei hátrányuk ellenére behúzták a kötelező győzelmet, aztán minden szem az esti Egyesült Államok-Puerto Rico találkozóra irányult, vagyis a Dream Team bemutatkozására. A minden szem egyébként a helyszínen 11 560 nézőt jelentett: ők döbbenten figyelték, ahogy az amerikai presztízscsata olyan irányt vesz, amit senki sem gondolt volna: a már az első negyedet követően is vezető Casianóék a második játékrészben 28-7-es alázásban részesítették a sportág első számú ligájának sztárjait. A folytatás már arról szólt, hogy az egyesült államokbeliek macska-egér harcot folytatva üldözték ellenfelüket, de hiába próbáltak meg mindent, nem tudtak mit kezdeni az alacsonyabb, ám gyorsabb és jobb csapatmunkát nyújtó Puerto Ricó-iakkal, akiknek szinte minden bejött. Egy álom szertefoszlott!