Lapunk július 18-i számában megjelent "Kadhafi megvenné a Palace-t" című cikkünkben angol forrásra hivatkozva arról írtunk, hogy Moamer el-Kadhafi, Líbia első embere befektetne az angol élvonalba most feljutott londoni Crystal Palace-be, Torghelle Sándor jelenlegi klubjába. A Nagy Szocialista Népi Líbiai Arab Jamahiriya Budapesti Népi Irodája a következő írással kívánt reflektálni a Nemzeti Sportban közöltekre.
"Kadhafi ezredes, aki nemzetek vezére és olyan forradalomnak a vezetője, amely megszabadította a népét, és képessé tette, hogy gyakorolja a népi demokráciát hazájában, a nép kezébe adta a fegyvert, a vagyont és a hatalmat. A világ nem tagadja az arab világ egyesítésére irányuló számos erőfeszítéseit. A világ azt tanúsítja, hogy ő az Afrikai Unió alapítója és az Arab-Maghrab Unió jelenlegi elnöke, akire az Unió népei felnéznek, és reménykednek abban, hogy aktívvá tegye az Uniót, hogy fénypont legyen a világban élők számára, akik a szabadság szerelmesei, és hogy a világ vezetői előtt tiszteletre méltó legyen. Az afrikai kontinens egyesítése és a konfliktusok megoldása foglalkoztatja, valamint részt vesz a nemzetközi és regionális ügyek megoldásában.
Moamer el-Kadhafi ( jobbra), Líbia vezetô politikusa nem kíván befektetni a londoni elsô ligás klubba, a Crystal Palace-ba
Ezek a dolgok jobban foglalkoztatják őt, mint amit az újság állít, hogy a Palace klubot meg akarná venni. Amit furcsának tartunk, az az, hogy az újság közöl egy olyan cikket, ami tele van alaptalan állításokkal, mint az, hogy Kadhafi nem a saját pénzéből, hanem az állam pénzéből, pontosabban a Lafico - a Líbiai-Arab Nemzetközi Befektető Társaság - révén tenné ezt. Ugyanebben a cikkben elhangzott, hogy a klub vezetője azt nyilatkozta, hogy nem volt hivatalos megkeresés vagy ajánlat a klub megvételével kapcsolatban. Ez megcáfolja az újság elfogult és alaptalan állításait. Elsődleges lett volna, hogy az újság ne hozza magát ilyen ellentmondó helyzetbe. Az újság megengedte magának, hogy félrevezesse a közvéleményt, és nem vette tekintetbe a felelősséget és az újságírás morálját, amelynek alapvető szabálya, hogy megbizonyosodjunk a hír valóságában, mielőtt közöljük azt. Szégyen, hogy az újság az olvasói előtt ilyen közönséges szavakat használ egy vezető és vezér ellen, amit a nemzetközi norma nem enged meg. Ha az újság folytatja ezt az elítélendő stílust és megengedi a tollforgatóknak, hogy a világ vezetőinek tekintélyét rontsa, akkor egy napon az újság egyedül találja magát olvasók nélkül és nem fog megjelenni." Kész szerencse, hogy az írás vége némiképp barátságosabb hangúra sikeredett: "A Nagy Szocialista Népi Líbiai Arab Jamahiriya Budapesti Népi Irodája megragadja az alkalmat, hogy nagyrabecsüléséről biztosítsa Önöket…"