Visszaszámolunk, hiszen egyre közelebb a nagy nap: Athénban augusztus 13-án kezdődnek az ötkarikás játékok küzdelmei. A kvalifikációt szerző versenyzők már készülnek és mi is hangolunk. Keddtől vasárnapig sportágakra lebontva nézzük meg, hogy kik lehetnek az olimpia magyar esélyesei, hétfőnként pedig összefoglalót adunk arról, ha most kezdődne az olimpia, hogyan szerepelne a magyar csapat. Hétfői összeállításainkban a heti jegyzet mellett tehát találkozhatnakaz aranyesélylesővel is, amelyben százalékra lebontva láthatjuk, kitől mit várhatunk a játékokon. Hétről hétre közöljük az NS Online-szavazás állását is, például arról, hogy önök szerint hány aranyat nyernek a mieink Athénban? És olvashatnak a versenyekre már nagyon készülő úszóválogatottról. Kiss László szövetségi kapitány szavaiból kiderül, a népes küldöttség célja, hogy ne csak létszámában, hanem eredményeiben is nagy legyen ez a csapat&
A helyszín, az időpont, az esélyesek, a magyarok, a történelem...
– A barcelonai olimpán öt aranyat nyertek az úszók, Atlantában hármat, Sydneyben egyet. Ugye, nem a nulla következik Athénban? – Még az is lehet, főleg, ha reálisan nézzük az esélyeket – mondja Kiss László szövetségi kapitány. – Látni kell, érmet, esetleg aranyat Cseh Lászlótól és Risztov Évától várhatunk, pontszerzésre pedig Kovács Ágnes, Bodor Richárd és a fiatal Gyurta Dániel lehet jó. Három-négy éremben gondolkozunk, ebben akár arany is lehet, de az is előfordulhat, hogy két ezüstünk lesz összesen. Egyik esetben sem dől össze a világ.
Kiss László, az úszók szövetségi kapitánya úgy véli, Cseh Lászlótól érmet, esetleg aranyérmet is várhatunk (Fotó: Meggyesi Bálint)
– A hírek szerint lehet, hogy harmincnál is több magyar úszó lesz ott az olimpián. Nem fél attól, hogy ha nincs arany, kikezdik, mondván: mit gondolnak ezek, harmincan sem képesek összehozni egy árva aranyat… – Nem félek, több okból sem. Csak olyan versenyzőnk lesz ott Athénban, aki megúszta az A vagy B szintet. Tehát szó sincs ajándékozásról. A Magyar Olimpiai Bizottság azon az állásponton van, hogy akik teljesítették a szintet, azok kapjanak lehetőséget. Ezzel a véleménnyel teljes mértékben azonosulni tudok. Az, hogy nagy csapatunk lehet, remek alkalom, hiszen a 2005-ös ifjúsági Eb-re és a 2006-os felnőtt Európa-bajnokságra építkezünk. Köztudott, mindkettő Budapesten lesz, rendezőként pedig az a kiindulási alap, hogy minden számban két indulónk legyen. Magyarán, negyven-negyvenöt tagú keretet kell kialakítanunk. Tudom, hogy Athénban lesz olyan úszónk, aki csak, mondjuk, a harmcadik helyen végez. Nem baj, főleg akkor nem, ha megússza az egyéni legjobbját. S még valami: szó sincs arról, hogy kiviszünk harminc embert nyaralni – mert ilyen hangokat is hallottam -, négy hullámban érkeznek és mennek haza a versenyzőink. Aki egy számban indul, az a versenye előtt három nappal érkezik, a verseny másnapján pedig már jön is haza. Ez olimpia lesz, nem kirándulás… – Hányadik olimpiája lesz az athéni? – A hatvanas, római olimpián versenyzőként voltam kint, hetvenkettőben, Münchenben pedig már edzőként. Aztán jött némi szünet, de 1988 óta mindig ott vagyok, és 1988 óta mindig nyert valamelyik versenyzőm aranyérmet. – Tapasztalata tehát van bőséggel. Ez alapján kérdezem: milyen olimpia lesz az athéni Magyarország szempontjából? – Meggyőződésem, a kajak-kenusok, a pólósok, az öttusázók és a vívók is hoznak aranyérmet, magyarán hét–nyolc olimpiai bajnoki címünk most is lesz. Ezt erősíti – és ezt sokan elfelejtik –, hogy az athéni helyszín az európaiaknak kedvez, Atlanta és Sydney után végre nem nekünk, hanem a tengerentúliaknak kell küzdeniük az átállással, a körülményekkel. Egyszóval Athén lesz olyan eredményes, mint Sydney volt. Főleg, ha még mi, úszók is hozzátehetnénk egy aranyat a terméshez…