Az volt a rosszabb verzió, hogy Jarcev játékosai amolyan csak azért is alapon egyszer legalább összekapják magukat, és kapura lőnek, helyzeteket alakítanak ki, vagy más hasonló csibészségekre vetemednek, mert mégsem illik befejezni az Európa-bajnokságot legalább egy-két, kecsesen végrehajtott bedobás nélkül. Így a görögök értelemszerűen abban bíztak, hogy kedvezőbb változat szerint a derék oroszok a szombat estét Hruscsov egyhavi vodkaadagjának társaságában töltve, kissé formabontóan készültek az őket már aligha érdeklő találkozóra.
Egészen 65 másodpercig tartott bennünket bizonytalanságban Oroszország, mert akkor Kiricsenko máris nyomatékosította, hogy ő igenis komolyan veszi ezt a találkozót, majd nem sokkal később Bulikin fejelt a léc alá. Ezzel aztán odalett a görög remény, hogy békésen paszszolgatva sikerül kihúzni egy ikszet, így Rehhagel csapat két dolgot tehetett: vagy rúg legalább két gólt, vagy kiszurkolja, hogy odaát, a spanyol–portugál derbin számára kedvező eredmény szülessen. A játék alapján úgy festett, a görögök jobban bíztak a Lisszabonban küszködő két alakulatban, mint saját magukban, mert nem nagyon erőltették a támadásokat. Az ellen ugyanakkor gólfesztiválra készült, de Bulikin a kapufára fejelt, Karjaka pedig néhány méterről is képes volt kirúgni a stadionból a labdát – a fejét percekig a kezébe temető Jarcev mester aligha hitte, hogy felül lehet múlni ezt a bravúrt, de az első félóra egyetlen értelmes görög akciójából ez sikerült: Hariszteasz az üres kaputól három lépésre állva rúgott gyertyát. Pedig ezt még a nem kifejezetten futballtudásáról elhíresült Akhilleusz is belőtte volna… Ami azonban Hariszteasz elügyetlenkedett, azt Vrizasz bevágta: a Fiorentina csatára a félidő végén szépített, így megmaradt a remény, hogy végül csak a görögök dönthetnek saját sorsukról.
A második játékrész első pillanataiban már igencsak sajnálni kezdtük Igor Akinfejevet, aki harmadik számú orosz kapusként abban a szörnyű érzésben részesült, hogy a 23-as keretből (illetve ne feledjük: az oroszoké Mosztovoj hazazavarása után már csak 22-es volt) csak ő nem játszott ezen az Európa-bajnokságon. Kapitánya ugyanis roppant jótét lélekként mindenkit becserélt, akit becserélhetett.
Talán nem az új emberek miatt, de jócskán visszavett a tempóból az orosz együttes, unalmas játszadozás folyt a két tizenhatos között. A nagy semmittevést egy gól szakította meg – méghozzá Lisszabonban, hiszen a portugálok előnyhöz jutásával egy fokkal rosszabb lett a görög válogatott helyzete: most már egészen biztosan nem kaphattak ki két góllal. Vélhetően ekkor telefonált a spanyol szövetség elnöke orosz kollégájának, hogy te, Szasa (Iván, Borisz), lőjjetek még egyet, és cserében felvásároljuk az ország matrjoskababa-készletét. A fehér mezesek mindenesetre nagy rohamokba kezdtek, mindenképpen szerettek volna rúgni még egy-két gólt, ám ez nem sikerült: Görögország veresége ellenére bejutott a legjobb nyolc közé.
Van mit ünnepelni arrafelé: lassan Zeusz helye is veszélybe kerülhet. Közeledik Rehhagel… ---- Dmitrij Kiricsenkónak alig egy perc kellett ezen az Európa-bajnokságon, hogy bevonuljon a történelembe. A korábbi két, Spanyolország, illetve Portugália elleni mérkőzésen a padon pihenő támadó ugyanis a kontinenstornák történetének leggyorsabb gólját jegyezte.
A CSZKA Moszkva futballistája 2003 feburárjában debütált a nemzeti tizenegyben, az első gólját a Norvégia elleni Eb-előkészületi mérkőzésen szerezte, és azzal követelt helyet magának a Portugáliába utazó keretben. A gólérzékenységére sohasem lehetett panasz, hiszen 1998-ban azt követően szerződtette őt a Rosztszelmas Rosztov, hogy 37 mérkőzésen 32-szer volt eredményes a harmadik ligában szereplő Torpedo Taganrogban.
A rosztoviaknál négy idényt húzott le, majd megvette őt a kor egyik kirakatcsapata, a CSZKA. A fővárosiaknál az első évadjában 15 gólt jegyzett, valamint a magasba emelhette az Orosz Kupát. A következő évben megtehette ugyanezt a mozdulatot, sőt, még a bajnoki trófea, valamint az Orosz Szuperkupa is a csapatáé lett. ---- 2. perc: Erre talán még a legelvakultabb orosz drukkerek sem számítottak: az isteni jelzővel aligha illethető görög védelem hatalmas hibájának köszönhetően Kiricsenko került remek helyzetbe, és a váratlan lehetőséget kihasználva 14 méterről, jobbal a kapu jobb alsó sarkába lőtt.
1–017. perc: "Harasó, harasó!" – bólogathatott Jarcev orosz kapitány, midőn Guszev jobb oldali szöglete után a tréner kedvence, Bulikin öt méterről úgy stukkolt a léc alá, hogy Nikopolidisz fel sem tudta emelni a kezét.
2–023. perc: A "gólpasszt" ezúttal is majdnem a hellének utolsó sora könyvelhette el: tagjai addig ügyetlenkedtek, amíg Karjakát ziccerbe nem hozták, ám kiderült, Karjaka nem Kiricsenko, ugyanis kilenc méterről, senkitől sem zavartatva a léc fölé bombázta a labdát.
24. perc: Hariszteasz űberolta Karjakát, midőn Venetidisz bal oldali beadása után másfél méterről sem volt képes a gyakorlatilag üres kapuba passzolni – ehelyett kis híján kirúgta a labdát a stadionból…
44. perc: Beívelés után Papadopulosz Vrizasz elé fejelte a labdát, aki előbb kibirkózta, majd értékesítette a helyzetet: a balösszekötő helyéről, hét méterről ballal a kifutó Malafejev fölött rendkívül okosan emelt a háló közepébe.
2–150. perc: Cartasz távolról, jobbal vette célba Malafejev kapuját, ám hiába próbálkozott 21 méterről, nem volt szerencséje, hiszen az orosz hálóőr vetődve mentett.
60. perc: Szicsov előbb 13 méterről ollózta fölé a labdát, majd fél perc elteltével ismét ő vétette magát észre: szép kényszerítőzés végén erős, csakhogy középre tartó lövéssel veszélyeztetett, s így a hárítás ezúttal nem okozott gondot Nikopolidisznek.