A Dakar magyar krónikája

Január 1. – Clermont-Ferrand–Narbonne
Öt autós, két motoros és három kamionos magyar egység vágott neki a Dakar-rali 11 052 kilométeres távjának. A hó és a hideg ellenére valóságos népünnepély volt a prológon – körülbelül tízezer ember kísérte figyelemmel a pályák szélén az eseményeket. Az autósaink közül a Kis Sándor, Czeglédi Péter kettős végzett a legelőkelőbb pozícióban, a 29. lett. Várható volt egyébként, hogy az autókrosszban nyolc bajnoki címet szerző pilóta szeretni fogja ezt a kanyargós, ugratós, vizesárkos pályát, ugyanis sokban hasonlított a krosszarénákhoz.

Január 2. – Narbonne–Castellón
A Narbonne környéki szelektív szakaszon is Kisék voltak a leggyorsabb magyarok (36. hely), bár a pilóta így is bosszankodott amiatt, hogy ha sárgumit tesz fel az autóra, még jobb lehetett volna. Rajta kívül csak Szalay Balázsnak adatott meg, hogy végigmenjen a rali-vb tesztpályáján – a többiek ugyanis egy elakadt versenyző miatt átlagidőt kaptak.

Január 3. – Castellón–Tanger
A Benyó Miklós, Maurer Péter kettős autója háromszor gyulladt ki egymás után, mivel a turbó rányomta az olajat a motorra. Szerencsére sikerült eloltani a lángoló kocsit, és a csapat útra kelt Marokkóba.

Január 4. – Tanger–el-Rasidia
Benyóék hiába szálltak kompra, a versenyt nem folytathatták, mert a szervizkamion csak később érkezett meg Marokkóba, viszont a Terracan motorjával gondok voltak. Hiába csinálták meg a kocsit, a rajtról lekéstek, és feladták a küzdelmet. Nem hagyta magára Benyót, és kiállt a versenyből a Vadas Tamás vezette kamion is, amely pedig addig viszonylag jól állt az öszetettben. Szalay Balázs körülbelül negyven percig vesztegelt a szakasz közepén – ennyi időbe telt, mire kicserélte az Opelen az elszakadt ékszíjat. A Darázsi Zsolt, Hajnal Károly, Tagai Róbert kamionos trió a szenzációs kilencedik helyen zárta a szakaszt.

Január 5. – el-Rasidia–Ouarzazate
A kis Dakarnak nevezett szakaszon Kis Sándor került egyedül harmincon belülre a magyarok közül, a többieknek a por volt a legnagyobb ellenfelük, no meg a sötétedés veszélye is fenyegette őket a késői rajtjuk miatt. Végül a rettegett merzugai szakaszon mindenki gond nélkül áthaladt. Az egyik motorosunk, Perepatics Richárd mégis a verseny feladására kényszerült, mert nem lett kész a motorja, és túl sokat késett a reggeli rajtról.

Január 6. – Ouarzazate–Tan-Tan
Egy nap, amely megrostálta a magyar mezőnyt. A Palik László, Darázsi Gábor kettős jobb hátsó durrdefekt miatt ötödik sebességi fokozatban hatalmasat esett. A navigátor megúszta a bukást, a pilóta csuklója azonban elrepedt, és hatalmas vérömlenyek keletkeztek a kézfején. Palik sérülése miatt kénytelen volt kiállni, de sajnos a hazaút várt az addig remeklő Kis Sándor, Czeglédi Péter duóra is. A Nissan Pick-Up ütőképesnek tűnt, ám a váltóban eltört a nyelestengely, ami megsértette a motorblokkot. Márpedig a Dakaron nem lehet motort cserélni.

Január 7. – Tan-Tan–Atar
A Szalay Balázs, Bunkoczi László duó teljestítette a verseny leghosszabb szakaszát, csakúgy, mint a Liszi László, Rack György páros, igaz, utóbbi jó néhány kilométert tett meg Szalay kamionja mögé kötve. Darázsi Zsolték egyébként fair play díjat érdemelnének az önzetlen segítségért.

Január 8. – Atar–Tidzsikdzsa
A Liszi László, Rack György duó elrajtolt ugyan a szakaszon, ám rögtön vissza is fordult (a szabályok szerint ha valaki elrajtol, akkor még van esélye a versenyben maradásra), mert nem volt tartalék kereke, és melegedett a motorja. S hogy miért vették visszafelé az irányt? Mert a szervizkamionjuktól várták a segítséget, amely nem érkezett meg az éjszaka folyamán Tidzsikdzsába. Gondolták, itt az ideje, hogy befusson, de még órák múlva sem volt nyoma. Végül már nem volt értelme elrajtolni.

Január 9. – Tidzsikdzsa–Nema
Huszonhárom óra alatt teljesítette a Szalay Dakar Team autója és kamionja a horrorisztikus szakaszt, amely nem véletlenül kapta a pokol nevet. A Frontera nem bírta túl jól a kiképzést: először még csak egy kisebb alkatrész sérült meg a futóműben, de pont az, amely a rugóutat szabályozza, úgyhogy végül egy nagyobb ugrásnál eltört a gátló is. Nem volt más lehetőség, meg kellett várni a versenykamiont, amely az utóbbi napokban egyébként is a mentőangyal szerepét töltötte be.

Január 10–12.
Fegyveres fenyegetettség miatt törölt szakaszok, valamint pihenőnap.

Január 13. – Bobo Dioulasso–Bamako
A cél előtt háromszáz méterrel a Szalayék előtt haladó Mitsubishi letért az útról, majd a saját porától semmit sem látva egyenesen a hazánkban épült Opel Fronterába tolatott. Szalay autójának eleje ripityára tört, de szerencsére a hűtő nem sérült meg. A Darázsi Zsolt által vezetett kamion eközben egy ugrató után elemelkedett a földről, majd nem az útra esett vissza, hanem a mellette lévő árokba, és szép óvatosan, mintha lassított felvételt látnánk, az oldalára dőlt. Az ok: a versenyzők semmit sem láttak a portól. Utóbb jött két versenykamion, amely kihúzta őket a kátyúból, így tovább tudtak menni.

Január 14. – Bamako – Ajun-el-Atrúsz
Szalay az idei legjobb részeredményét produkálva a 27. helyen ért célba, ami egyébként a legjobb magyar helyezés is az idei Dakaron. Pedig reggel az összekötő szakaszon megállt a váltó, úgyhogy totális volt a pánik az autóban. Utóbb azonban kiderült, hogy nem olyan nagy a baj, a por miatt rakoncátlankodott a kocsi, úgyhogy a páros rendben elrajtolt, és célba is ért a szakaszon.

Január 15. – Ajun-el-Atrúsz–Tidzsikdzsa
Csütörtökön délután, úgy öt óra tájban a versenyirodának berendezett sátorban közölték: a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős áthaladt az egyes ellenőrző ponton (tehát 180 kilométert megtett az 548-ból), ám ott közölte a sportbírókkal, hogy kiáll a versenyből. Egy napig mindenki úgy tudta, az utolsó magyar páros is kiesett a versenyből, utóbb azonban kiderült, hogy kihagyott ugyan két ellenőrző pontot (emiatt kapott nyolc óra büntetést), de folytathatja a küzdelmet.

Január 16. – Tidzsikdzsa–Nuáksut
Szalayék sötétben értek a dűnék közé, és körülbelül öt órán keresztül ástak. Méterről méterre küzdötték előre magukat, amíg meg nem érkezett a versenykamion, amely kirántotta őket a bajból. Szükség is volt rá, mivel a váltó a szelektív szakasz végére teljesen tönkrement, így Darázsiék húzták be a versenyautót a táborba.

Január 17. – Nuáksut–Dakar
Alvás nélkül vágott neki a csapat az utolsó előtti napnak, pedig a tevefüves, puha homokos szakasz még a viszonylag kipihent versenyzőknek sem volt könnyű. Végül az autó és a kamion is túljutott az utolsó előtti akadályon, és éjfél körül beért Dakarba.

Január 18. – Dakar–Dakar
A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős és a csapat versenykamionja célba ért a Dakar-ralin. A mérnökembernek már másodszor sikerült legyőznie a sivatagot (legutóbb 2000-ben ért célba), jelenleg ő az egyetlen a hazai mezőnyben, aki ezt elmondhatja magáról. A versenykamion legyénysége is történelmi tettet hajtott végre, hiszen a Darázsi Zsolt, Hajnal Károly, Tagai Róbert trió előtt még sohasem teljesítette a Dakar távját magyar kamionos csapat.