Az olimpia miatt nem fáj a feje

– Mi volt az első gondolata, amikor kiderült, hogy a Magyar Televízió Rt. Közalapítvány kuratóriumi elnöksége nem járul hozzá a bajnoki labdarúgó-mérkőzések közvetítéséről előkészített szerződéstervezet megkötéséhez?
– Az érvek, amelyekkel a jelenlévő hét kurátor elutasította a megállapodást, nem jelentettek számomra meglepetést – mondta Vitray Tamás, a Telesport főszerkesztője. – Az viszont igen, ha már hosszú hónapok egyeztetése előzte meg a szerződéstervezet megszületését – amire aztán öt perc alatt mondott nemet a kuratóriumi elnökség –, akkor miért nem derült ki korábban, hogy ennyire egyértelmű és egységes az elutasítás? Hogy a kuratórium elnöksége tudni akarja a valós piaci értékét a mai magyar futballnak, és ezt csak egy verseny képes eldönteni, az érthető feltétel. De miért ott és akkor derült ki? Hiszen az idejében közismertté lett, hogy az MTV érvényesíteni kívánja a korábbi szerződésből eredő opciós jogát. Igaz, e szándékát a tévé feltételekhez kötve jelezte. Ilyen volt például az az igény, hogy a korábbi jogdíj összege lényegesen csökkenjen.

Irreális volt a korábbi jogdíj

– Személy szerint is munkája volt abban, hogy a szerződéstervezet megszülethetett. S hogy a Szabadság téren vállalhatónak tartották a megállapodást, jelzi: valamennyi érdekelt aláírásával terjesztették a kuratórium elé a szerződést. Nem érzi-e személyes kudarcának is, hogy a tervezetet pillanatok alatt félresöpörte az elnökség?
– Egy percig sem tagadom, hogy nem örültem a döntésnek… Hiszen mindig az volt az álláspontom, ha megkérdeztek, hogy a Bajnokok Ligája elvesztése után szükségünk van a magyar bajnokikra. Ugyanakkor az előző megállapodás számomra is nehezen érthetően magas összegről szólt. Vagyis a kuratóriumi elnökség határozata a Magyar Televízió jelenlegi helyzetének ismeretében tökéletesen érthető.
– Ön szerint mennyi lett volna a reális jogdíj az évi nettó négyszázötvenmillió forintos óhajjal szemben?
– A jogtulajdonos mostani árajánlata kizárólag a korábbi szerződés, az előző három esztendő viszonylatában mérlegelhető. Más objektív fogódzó egyébként nincs. Tény, hogy a korábbi összeg jelentősen csökkent volna a korábbi irreálisan magas jogdíjhoz képest.
– A kuratóriumi elnökség döntése után a jogtulajdonos nevében Szieben László, a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga ügyvezetője még tett egy tétova kísérletet a testület tagjainak meggyőzésére. Már a közvetítési költségek egy része, illetve a reklámidő átengedése fejében is hajlandó lett volna megegyezni. E próbálkozás azonban nem járt sikerrel, s azóta nagy a csönd. Pedig a liga berkeiben állítólag még nem tettek le arról, hogy az Arany Ászok Liga meccsei visszakerüljenek az MTV műsorára.
– Nincs értesülésem arról, hogy ez a történet ne zárult volna le. Halkan jegyzem meg: ha csak egy kicsit jobb lenne a magyar futball – a válogatottnak például szombaton a lengyelek ellen sikerült volna kiharcolnia a pótvizsga jogát, majd eljutnia az Európa-bajnokságra –, egy pillanat alatt megváltozna a megítélés. A magyar futball jelenlegi versenyképességéhez viszont azért férhet némi kétség. Nem igaz?!
– Van benne valami… Ugyanakkor az MTV Rt. hétfőn hivatalos közleményben jelentette be, hogy az esztendő negyvenedik hetétől nem kéri a gyártási költség, pontosabban annak egy része megtérítését a hazai sportesemények rendezőitől. A labdarúgás kapcsán viszont jogdíjakra csupán a válogatott mérkőzések és a nemzetközi kupatalálkozók esetében költ. Már tudja, e célra mekkora keret áll majd rendelkezésre?

– Az csak a régi időkben volt, hogy keretösszegeket állapítottak meg.
– Szombaton megint elbukott a válogatott, de azért játsszunk el a gondolattal: Gellei Imre együttese kiharcolta a pótselejtező jogát, s ott, mondjuk, a hollandokat kapja ellenfélnek. Egy ilyen párosítás látványosan felértékelhette volna a közvetítési jogot. Meglehet, ringbe szálltak volna azok a kereskedelmi tévék is, amelyek egyébként nem érdeklődnek a futball iránt. Megtörtént ez már a Zalaegerszeg–Manchester United összecsapás előtt is. Ha lenne most árverseny a futballért, lépést tudna tartani a Magyar Televízió a riválisokkal?
– Maradjunk akkor a pillanatnyilag sajnos az álmok világába tartozó helyzetnél: meglehet, álságosnak tűnik, mégis azt mondom, a sportág szempontjából az a lényeg, hogy a legfontosabb események eljussanak a nézőkhöz. Ha tehát az MTV keserves anyagi helyzete miatt alulmaradna egy ilyen versenyfutásban, a szurkolókat kár nem érné, mert a mérkőzések valóban országos csatornán lennének láthatóak…
– Az országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának három héttel ezelőtti ülésén Gyurcsány Ferenc sportminiszter élesen bírálta a Magyar Televízió gyakorlatát. Tarthatatlannak mondta, hogy a futballt kivéve a többi sportágnak fizetnie kell a közvetítésekért. Elemzők ezek után nem tartották meglepőnek a kuratóriumi elnökség futballügyben hozott döntését, és az MTV azon lépését sem, hogy lemondott a gyártási költségek egy részének megtérítéséről. Rejtély azonban, hogy a mérkőzésenként bruttó félmillió forintos pluszkiadást miként teremti elő az MTV, amikor az idei talpon maradásához is újabb hétmilliárd forint tőkepótlást vár a parlamenttől.
– Hiába hangzott el éles kritika a bizottsági ülésen, ha nem lenne remény a szükséges pénz előteremtésére, az MTV Rt. aligha mondhatott volna le a gyártási költségeket enyhítő bevételről.

Sorban állnak a szövetségek

– A korábbi gyakorlatot több szakszövetség kifogásolta. A kézilabdázók a múlt hónapban jelezték Ragáts Imrének, az MTV Rt. elnökének, hogy tovább nem utalnak a meccsekért. S egyúttal javasolták az érvényes szerződés felfüggesztését, illetve módosítását. Az új helyzetben viszont alighanem hosszan kanyargó sor áll majd az ön ajtaja előtt, és a szövetségi elnökök meg a főtitkárok megpróbálják minden létező eseményüket rátukmálni a tévére. Körvonalazódik-e, hogy az olimpiáig mely sportágak, milyen események kerülhetnek képernyőre?
– Bizonyos, hogy a Magyar Televízió gesztusa kiváltja a szakszövetségek érdeklődését, és látványosan megugrik a tárgyalásaink száma. A műsoridő rendelkezésre áll, hiszen napi két órával, néha ennél többel is gazdálkodhatunk, és ez nem kevés. Más kérdés, hogy a legjelentősebb sportágakban – említhetem az úszást vagy az atlétikát – nagyobb közönséget vonzó, igazán fajsúlyos hazai rendezvény alig-alig van. De a terveket természetesen elkészítjük majd. S hadd tegyek hozzá még valami: a tévé jelenlegi helyzetében is lehetne tematikus csatornákat indítani, viszonyag elfogadható ráfordítással. Meggyőződésem, hogy képesek lennénk kitölteni a műsoridőt.
– Ezt biztosan örömmel üdvözölné a honi sportvilág. Főképp, mert a televíziós rendszerváltásnak, a kereskedelmi adók színre lépésének a sport nem lett nyertese. A kereskedelmi csatornákon alig-alig látható sport, akkor is csak a habot fölözik le.
– Ez nem meglepetés. Előre látható volt, hogy a sport mint televíziós téma a piac kiszélesedése után is elsősorban a közszolgálatra marad. A kereskedelmi adók érthetően a leginkább nézett sporteseményekre összpontosítanak. A sikeres, de kevesebb nézőt érdeklő olimpiai sportágak menedzselését és népszerűsítését nem vállalják. Ezért is lenne hasznos a közszolgálati tévén belül egy sportcsatorna, hiszen így tisztulhatnának a viszonyok, és a sportra szerezhető reklám is jobban érvényesülne.
– A sportbizottság az MTV műszaki fejlesztési igényeit is támogatta, ám kérdés, időben megjön-e a több mint egymilliárd forint. Egyes vélemények szerint e beruházás híján veszélybe kerülhet a jövő évi két nagy magyarországi világverseny, a műkorcsolya Európa-bajnokság és a fedett pályás atlétikai világbajnokság megrendezése. E viadalok hivatalos közvetítője ugyanis a Magyar Televízió lenne.
– Való igaz, a nemzetközi szövetségek manapság már jobbára pályázati követelményül szabják, milyen televíziós feltételeknek kell megfelelniük a kandidálóknak ahhoz, hogy esélyük legyen a győzelemre. A technikai előírások között szerepel például, hogy hány kamerát kell felállítani, hol kell azokat elhelyezni, milyen speciális effektusokra van szükség, és még sorolhatnám. A műkorcsolya Eb és a fedett pályás atlétikai vébé közvetítéséhez a technika bérléssel vagy vásárlással kerülhet a tévéhez, de az az egész MTV műszaki készségét emelné. Ami – magunk között szólva – rá is férne az intézményre. Mivel a világversenyek sikeres megrendezése az országnak is érdeke, az országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága pedig az ügy mellé állt, a kormányzat, a szakszövetségek és az MTV közös erőfeszítésével bizonyosan megoldható lesz e probléma.
– Abban is biztos, hogy időben megkapják a pénzt?
– Emiatt nem az én fejemnek kell fájnia…

Mindig is harcoltak a pénzért

– S amiatt sem, hogy a köztévé jelentős jogdíjfizetési elmaradása veszélyeztetheti a jövő évi olimpiai közvetítéseket?
– Senki ne higgye, hogy a Magyar Televízió az egyetlen adós. Az European Broadcasting Union más tévétársaságokkal is türelmes. Az olimpia miatt egyáltalán nem idegeskedem. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ne közvetítsünk Athénből. Nincs ma olyan felelős közszereplő Magyarországon, aki vállalná ennek a kockázatát.
– Persze az sem mellékes, milyen riportercsapatot küldhet az MTV a játékokra. Köztudott: a külsős munkatársaknak jelentős összegekkel adósa a cég. Ez volt az oka, hogy a stáb egyik tehetséges tagja, Méhes Gábor a közelmúltban átigazolt a Sport1-hez.
– Nem valamiféle gonosz elhatározás eredménye, hogy a Magyar Televízió nem, vagy nem időben utal. Ezzel együtt persze szomorúnak és tarthatatlannak kell minősíteni a kialakult helyzetet. Ám a mi mesterségünkre régen is igaz volt: mérhetetlen elszántsággal, hogy ne mondjam, csak mániákusan lehet űzni. Más kérdés, hogy a boltban minket is pénzért szolgálnak ki. Igen, reális a veszély, hogy ha nem lesz változás, további kollégákat is elveszíthetünk. Ha megkaphatta volna, ami jár neki, Méhes Gábor is velünk marad.
– Azután, hogy tavaly novemberben újra elvállalta a Telesport irányítását, többek között ezt nyilatkozta lapunknak: "arra szerződtem, hogy azt a szellemiséget mentsem meg és mentsem át, ami a Magyar Televízió egy békésebb, nyugodalmasabb korszakából maradt ránk örökségül”. Akkor aligha számolhatott azzal, hogy a Formula–1 és a futball Bajnokok Ligája után a magyar labdarúgó-élvonal meccseinek közvetítését is elveszíti az MTV. Nem bánta meg, hogy visszatért?
– Ha végiggondolom 1958 óta íródó televíziós pályámat, nehéz lenne akárcsak egy olyan évet találnom, amikor nem kellett keményen küzdenünk a fennmaradásért. Ezt az osztályt Radnai János teremtette meg, és ő igen jó kapcsolatokat ápolt a korszak vezetőivel. Mégis minden sportra költött fillérért folyton meg kellett harcolnia. Mi tehát ebben nőttünk fel, nekünk nem szokatlan a szakadatlan küzdés. Ha azt látnám, hogy a házban mindenki másnak sima az útja, már holnap venném – az amúgy nem létező – kalapomat. De sajnos a Magyar Televízióban jelenleg mások is úgy élnek, ahogy mi itt a sportfőszerkesztőségen.