Spanyolország-Ecuador 4-0. "Idegenben” hengereltek

A mintegy 35 ezer néző kilencven százaléka ugyanis az egyenlítői ország játékosait buzdította, más kérdés, hogy ez cseppet sem tükröződött Bolillo Gómez csapata játékán, igaz, ezen a szerda estén még akkor is a spanyolok nyertek volna, ha mindenki az ellenfél mellett áll.Az európaiak tényleg lehengerlő produkcióval rukkoltak elő, gyors, egyérintős játékukkal szinte percenként Cevallos kapuja előtt termettek, és volt egy bizonyítási vágytól fűtött Morientesük is, aki nem ismert kegyelmet – a Mór becenévre hallgató csatár mesterhármassal vette ki a részét csapata sikeréből (mellette De Pedro is betalált szabadrúgásból), így nem meglepő módon még a hatalmas ecuadori szurkolótábor is felállva tapsolta meg, amikor két perccel a harmadik gólja után José Marit küldte a helyére Sáez mester. A helyi sajtó egyébként nemcsak a Real Madrid mellőzött támadóját emelte piedesztálra (azért persze ő kapta a legtöbb méltató szót), hanem az egész válogatottat, az általános vélekedés szerint ugyanis Spanyolország ezen 90 perc során nyújtotta a legjobb teljesítményét, amióta Inaki Sáez átvette a válogatott irányítását. A legtöbb lap úgy vélekedik, hogy utoljára akkor játszott ilyen jól a nemzeti tizenegy, amikor 1999-ben Eb-selejtezőn 9–0-ra verte meg Ausztriát.Egyetértett a sajtóval Sáez mester is, aki a következőképpen lelkendezett a találkozó után: "A legszebb perceket éltem át kapitányságom során. Ritmusos, összeszedett, egyérintős játékot mutatott be a csapat, olyat, amilyenről minden edző álmodik. Bíztam ezekben a srácokban, tudtam, hogy bennük van ez a teljesítmény, pedig több poszton is kísérleteztem. Nem mondanám, hogy gyenge lett volna az ellenfél, elvégre ott volt a legutóbbi világbajnokságon, viszont Ecuadorral szemben ma nagyon jó válogatott állt fel, amely az első huszonhárom percben olyan produkciót nyújtott, amilyenre csak nagyon kevesen képesek. Spanyolország kiválóan játszott, ezért boldog vagyok.”Kollégája, Gómez mester is leginkább a hazaiakat tudta dicsérni a lefújást követően. "Előfordul, hogy egy vereség nem a véletlen műve, ilyennek voltunk ma szemtanúi. A két válogatott tudása között hatalmas a különbség, persze Spanyolország a világ második legjobb csapatával büszkélkedhet” – így az ecuadori kapitány, aki nem árulta el, hogy szerinte ki a legjobb.Spanyolország–Ecuador 4–0 (3–0)
Madrid, 35 000 néző
V: Kvaracselija (grúz). G: De Pedro (15.), Mo-rientes (21., 23., 64.)
SPANYOLORSZÁG: Canizares (Casillas, 77.) – Míchel Salgado (Gabri, 46.), Helguera (César, 46.), Marchena, Aranzábal (Raúl Bravo, 46.) – Xabi Alonso (Sergio, 66.), Baraja (Guti, 66.) – Joaquín, Valerón, De Pedro –Morientes (José Mari, 66.)
ECUADOR: Cevallos – De la Cruz, Hurtado, Porozo (Espinoza, 27.), George – Méndez, Chalá (Salas, 82.), Ayoví, E. Tenorio (Kaviedes, 27.; Asencio, 76.), Aguinaga (Sánchez, 76.) – C. Tenorio (A. Fernández, 76.)