Risztov Éva: reszkess, világ!

Tíz évvel később… Híre jön, Hódmezővásárhelyen a nyitott uszodában reggeltől estig falja a hosszokat egy eltökélt kicsi lány, aki minden rajt előtt azt mormolja magában: Segíts, Krisztina! Ekkor már úszósapkája is van Egerszegitől. És nem tágít az álmaitól. Azt mondja egy interjúban, ő bizony szeretne olimpiai bajnok lenni, mert a példaképe is az volt. Van, aki megmosolyogja. Ma már nem… Tizenkét éves ekkor. Már Budapesten is hallanak róla. Lehet belőle valaki, de ma még nem tudni… – mondják a szakértők. Aztán tizennégy évesen – 1999-ben – Imperiában, a rövid pályás Világkupa-sorozat egyik versenyén könnyedén nyer 800 méter gyorson. Mindenki összenéz. Lehet, hogy mégis?

"Be akartam bizonyítani, hogy nem csak ezüstéremre vagyok képes, meg akartam mutatni, hogy érdemes vagyok az aranyra is. És azt is meg akartam mutatni, hogy tudok mosolyogni, tudok integetni, de ahhoz eredmény kell”

Risztov Éva
a 200 m pillangó riesai aranya után

A sydneyi olimpiára már kiviszik. Nem alkot maradandót. Ráadásul az olimpia után szakít a vásárhelyi edzőjével (igaz, ekkor már többszörös ifi Európa-bajnok). Még az is megfordul a fejében, hogy befejezi a pályafutását. Aztán a család dönt, bár benne van az anyagi összeomlás lehetősége, vállalják, Budapesten próbálnak szerencsét. Budapesten, a Bp. Spartacusban, ott is Turi György mellett. Jól döntenek. A kicsi lány története mesés fordulatot vesz.
Tavaly, Japánban, a felnőtt világbajnokságon hatodik lesz 200 méter pillangón. És keservesen sír. Mert dobogóra szeretett volna állni. Volt rá esélye. Fukuokában még senki sem ismeri. Bár tavasszal két felkészülési versenyen is megelőzi pillangón az ukrán Jana Klocskovát, nincs neve, nincs híre. Ô is tudja, még nem jött el az ideje. Klocskovát amúgy tiszteli. Mindenkit tisztel, aki munkából érte el a sikereit. El is kéri tőle Fukuokában az úszósapkáját. Az ukrán mosolyogva adja át. Nem is sejti ekkor, hogy ez a mosolygós kicsi lány alig egy év múlva többször is megkeseríti az életét.
Mert megkeresítette. Első alkalommal nyáron, a berlini Európa-bajnokságon. A női úszás Darnyija 400 méter vegyesen és 400 méter gyorson is csak alig tudja legyőzni a tizenhét éves magyart. Évi Berlinben négy ezüstöt nyer. Nem örül. Azt mondja, a második hely nem érdekli. Ô annál sokkal többet dolgozott, hogy megelégedjen az ezüsttel. Az újságírók összenéznek. Valami van ebben a lányban…
Berlin után sokan azt gondolták, nyomot hagy benne az ezüstszéria. Nem hagyott. Kettőzött erővel állt oda az edzésekhez. Turi György szerint ilyen alázattal, ilyen akarattal csak egy versenyző dolgozott a keze alatt. Igen, Egerszegi Krisztina.
És akkor Riesa. Megint Németország, de rövid pályás Európa-bajnokság. Éva megint aranyért jött. Nyert is rögvest hármat. És visszadta a kölcsönt Klocskovának. Négyszáz gyorson megelőzte az ukránt. Kétszáz pillangón a dán Jacobsent tanította móresre, 800 méter gyorson pedig a szám specialistáját, a svájci Rigamontit oktatta.
Két Európa-bajnokság, nyolc érem. Egyedülálló. Hasonlóra még nem volt példa a magyar úszósport történetében. Még Riesában a külföldi újságíróknak elmondta, mivel Egerszegi Krisztina a példaképe, mindenképpen olimpiai aranyéremre vágyik. Már nem mosolyogta meg senki. Már nem kérdezgették egymástól, hogy ki ez a lány. Már Klocskova is tudta, kivel áll szemben.

"Nagyon boldog vagyok, hiszen ismét aranyat nyertem, ráadásul Európa-csúcstartó még nem voltam. Egy kicsit bánt, hogy a világrekordtól elmaradtam néhány tizeddel, de nem foglalkozom vele. Jó érzés az is, hogy megmutattam a német Henkének, ami Berlinben történt, az nem volt reális”

Risztov Éva
a 800 m gyors Eb-győzelmét követően

A folytatás? Jövőre világbajnokságot rendeznek Barcelonában. Risztov az eredményei alapján esélyesként utazik. Négyszáz és nyolcszáz gyorson, négyszáz vegyesen és kétszáz pillangón is érmet remélhet, ha nem szakad meg a lendülete. És miért szakadna?

"Éreztem, hogy Klocskova kétszáz méternél beleerősít, de sikerült visszavernem a támadását. Háromszáz méternél belém villant, csak nehogy elrontsam, azt ugyanis éreztem, Klocskovában ma nincs annyi, mint bennem. Nagyon boldog vagyok, örülök, hogy végre legyőztem”

Risztov Éva
a 400 m gyorson elért Eb-siker után

Turi György. Dolgozott Egerszegivel, Güttlerrel, Batházival, Kovács Ágival. Ô volt Kiss László jobbkeze. Kétezer óta viszont ő a Bp. Spartacus vezetőedzője. Vele lett Ági világbajnok, és most az ő irányításával hódította meg Európát Risztov Éva. Turi munkamániás. Risztov is az. Egymásnak valók. A szakember amúgy nem titkolja, az olimpiai aranyérem lebeg a szeme előtt. Szerinte Évában benne van a lehetőség. Az ötkarikás aranyra, és arra is, hogy valamelyik számban – választék van bőséggel – egyszer ő tartsa a világcsúcsot. Szép lenne…
Egerszegi Krisztinával ritkán találkozik. Egér egyszer kiment egy magyar bajnokságra, és telefonon is szót váltottak néha. Nem lettek barátnők. Nem is baj. A példaképével amúgy sem barátkozik az ember. Arra felnéz és tiszteli. Évi egyébként megértette, hogy az ötszörös olimpiai bajnok a pályafutása befejezése után szakított az uszodával. Megérti, de ő még nem tudja, hogyan tesz majd egyszer. Most nem ezen járnak a gondolatai. Riesa óta csak az foglalkoztatja, hogy Barcelonában is megmutassa, nem a levegőbe beszél akkor, amikor az olimpiai aranyat emlegeti.
Egerszegit utolérni talán lehetetlen. Ô Európa-bajnokságot, világbajnokságot és olimpiát is nyert. Nagymedencében. Risztov egyelőre három rövid pályás kontinensbajnoki címnél tart. De nem az a fajta, aki feladja. Higgyék el, addig nem nyugszik, amíg be nem gyűjti az összes megnyerhető érmet. Mert ilyen. Maximalista. Ilyen volt akkor is, amikor kilencévesen a vásárhelyi nyitott medencében rótta a hosszokat télen is. Ilyen volt akkor, amikor Budapestre költözött, pedig sejtette, nehéz hónapok várnak rá. És ilyen volt Berlin után is. Nem esett össze, nem lett elege, nem adta fel. Ô sohasem adja fel.
Mint Egerszegi Krisztina.