Budapest rendezi az Eb-t!

Mindkét jelentkezőnek húsz perce van arra, hogy meggyőzze a LEN urait. A magyar stáb fekete öltönyben, fehér alapon fekete kockás ingben és nyakkendőben feszít. Kicsit idegesek. Érthető. Sorsolnak. A magyar pályázat mutatkozhat be először. A Barcelona elnevezésű teremből két alkalommal is taps hallatszik. Jó előjel? Amúgy az is hamar kiderült, a LEN-t leginkább az érdekelte, ki mennyi pénzt hajlandó átadni a reklámbevételből. Licit. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke és a holland fél is letett egy-egy borítékot. Gyárfás nem titkolta, 800 ezer euróval kínálták meg az Európai Úszóligát. Kockáztatott. A tanácsadók ugyanis többet javasoltak. Volt aki egymilliót, más másfelet. Gyárfás kockáztatott.
– Ha nem nyerünk, lemondok. Úgy tisztességes – mondja az elnök, majd elárulja, a tervek szerint kétmillió euróból tető alá hozható lenne az Európa-bajnokság. Lenne…, de lesz e?
Ez itt a kérdés. Közben a hollandok prezentációja is megkezdődik. A magyar huszonöt percig tartott. A holland tovább. Ez jó? Netán rossz? Senki sem sejti. Majd Ruza József főtitkár – oldandó a feszültséget – közvélemény-kutatást tart a magyar stáb tagjai között. A kérdés kézenfekvő: ki nyer ma? Senki sem említi Eindhovent. A holland bemutatkozásnak vége, a LEN Büro visszavonul döntéshozatalra. A változatosság kedvéért a Madrid-terembe. A bizottság tizenhárom tagú, de a spanyol, a török és a francia küldött nem érkezik meg. Tizen vannak a zárt ajtók mögött. Aztán úgy háromnegyed óra múlva kilép Szakadáti László, a LEN magyar igazgatóhelyettese. Nem mond semmit, csak mosolyog. Később kiderül, a holland pályázat három pontban is hibádzott. Egy: nem ajánlottak konkrét öszszeget. Baki! Kettő: az épülő uszodáról nem hoztak terveket. Három: ragaszkodtak ahhoz, hogy a hosszútávúszás 150 kilométerre legyen Eindhoventől. A hozzáértők szerint egy profi pályázat csapott össze egy még profibbal. Az utóbbi a magyar. Később Bartolo Consolo, a Len elnöke, a nemzetközi sajtótájékoztatón kijelentette: a magyar pályázat sokkal felkészültebb volt, nem volt vita a döntésen (olyannyira nem, hogy magánbeszélgetésen elárulta, 10–0 arányban diadalmaskodott Budapest).
Szombaton Gröditzben tehát eldőlt, a magyar főváros harmadszor is Európa-bajnokságot rendezhet. Az elsőt 1926-ban tartották, a másodikat 1958-ban, a harmadikra – jó leírni – pedig 2006-ban kerül sor.
És immár végérvényesen kijelenthető: az új, minden igényt kielégítő uszodában, hiszen a kormány garanciát vállalt arra, hogy a győztes pályázat esetén felépíti a töb, mint hatmilliárd forintba kerülő létesítményt.
Budapest, Európa-bajnokság. Még ízlelgetni kell…