Története legnagyobb sikerét érte el szerdán a Tápiószecső azzal, hogy a Magyar Kupa küzdelmében, a legjobb 16 közé jutásért vívott csatában 10-ra legyőzte az Újpestet. Az NB III Mátra csoportját vezető gárda húsz éve nem jutott el a sorozat főtáblájára, mindig elbukott a megyei selejtezőkben, mígnem az idén előbb kiejtette az immár NB I B-s Vasast, most pedig az Újpestet. A Pest megyei együttesben van néhány ismerős arc, például az a Zsivóczky Gyula, aki 1990-ben bajnok volt a lila-fehérekkel, vagy éppen Holló Richárd, aki többek közt a Ferencváros játékosa volt, no és persze ott van Katzenbach Imre, aki egy évtizede még az MTK-szurkolók kedvence volt.
Ha nem is a mennyben, de a magasban. Katzenbach Imrét játékosai dobálják a levegôbe (Fotó: M. Németh Péter)
Ha nem is a mennyben, de a magasban. Katzenbach Imrét játékosai dobálják a levegôbe (Fotó: M. Németh Péter)
A mérkőzés utáni hangulatra nem lehetett panasz… –kezdi Katzenbach Imre, a szecsőiek játékos-edzője. –Hatalmas ünneplésben volt részünk a pályán, közelről érezhettük a szurkolók szeretetét. Nálunk egyébként minden meccs után közösen vacsorázik a csapat, de azt hiszem, ilyen jól még nem esett nekünk az étel, mint szerda este. –Arra senki nem fogadott volna a találkozó előtt, hogy önök jutnak majd tovább, mégis megtörtént ez. Mi a siker titka? –Nem kell a győzelmünk mögött mágiát keresni. Azt mondtuk a mérkőzés előtt, hogy az Újpest sokkal esélyesebb nálunk, de egy meccsen minden megtörténhet. Azt hiszem, hogy egy ilyen találkozóra nem lehet felkészülni. A játékosok megértették, hogy nem negyedosztályú csapat ellen kell játszaniuk. A védekezésünket sikerült jól megszervezni, le tudtuk zárni a területeket és volt lehetőségünk kontrázni is. Három-négy ilyen akciót vezettünk, és az egyikből gólt szereznünk. Szerintem csak a második félidő egy szakasza volt igazán kritikus ránk nézve, akkor nagy fölényben volt az Újpest, de szerencsére ezt is átvészeltük.
Elektronikus fejezetek egy negyedosztályú klub történetébôl
P. T.
A Tápiószecsô–Salgótarján mérkôzésig még 2 nap 23 óra 36 perc 32 másodperc van hátra – villan be legelôször, a www.tapioszecsofc.hu címen futó portálon. Ez igen, az NB III-s társulatnak saját internetes oldala van! Naná, hogy a kép idilli: az Újpest kiverését ünneplô szecsôi labdarúgókkal találjuk magunkat szemben azután, hogy a fenti címet bepötyögtük a gépbe. Ha már itt vagyunk, ahogy a szakértôk fogalmaznak, „szörfözünk” egyet. „Szenzáció!!! Zsivóczky Gyula fejese továbbjutást ért” – olvasható a fô oldalon. Aztán ott vannak a linkek (nem úgy értjük ám!), az egylet történetét ismertetô fejezetbôl például kiderül, „…a klub 1938-ban alakult meg, a helyi leventékbôl álló fiatalok rúgták elôször a bôrt Tápiószecsô színeiben”. Hogy a mai felnôttcsapatról szinte minden részletre kiterjedôen szólnak, azon már meg sem lepôdünk, azt viszont tátott szájjal bámuljuk, hogy a tartalékegyüttes tagjain kívül az U19-es ifigárda, valamint az U16-os serdülôalakulat játékosait egytôl egyig fotóval mutatják be. Eredmények és tabellák teszik teljessé az összképet. Az azért mindenféleképpen kiemelendô, hogy a nagyok mellett a „tarcsi” is vezeti csoportját, a nemegyszer hatot, egyszer-egyszer meg nyolcat, tízet, illetve tizenkettôt vágó 16 esztendôsek pedig másodikok. A góllövôlistából kitűnik, Szecsôn akár gólgyár is üzemelhetne: a Mátra-csoport legjobbja a 16 találatot jegyzô Grezsák Zsolt, ôt csapattársa, az idáig 11-ig jutó Zsivóczky követi. Egy újabb klikkelés: az „elôzetes” rovatban járunk, ahol a szerkesztô arról ír, nagy kérdés, a kupatalálkozó után mire lesz képes az együttes a Salgó Öblös ellen. A múlt mindenesetre a Pest megyeiek mellett szól: két gyôzelemmel többet könyvelhetnek el a nógrádiaknál. Igaz, összesen háromszor csaptak össze. Egyet ugorva, az „észrevételekbôl” megtudjuk: szerda délután Csehországban, Németországban, Hollandiában és Kanadában mentek rá az oldalra, továbbá azt is, hogy egy tápiószecsôi drukkert taps és „Hajrá, Szecsô!” felkiáltás fogadott a munkahelyén. A végére egy fejezet marad, a „Magyar Kupa-menetelés”. Ám ezt bôvebben ecsetelni felesleges, elvégre nyitott könyv mindenki elôtt…
–A csapat elég vegyes összetételűnek tűnik, hiszen vannak a játékosai közt ismertek és helyi sztárok is. Könnyű összhangot teremteni a gárdán belül? –Öt éve kerültem ide, és már akkor elterveztem, hogy sok helyi labdarúgónak adok lehetőséget. A nézők leginkább őket szeretik, miattuk járnak ki a mérkőzésekre. Az Újpest elleni találkozón öt szecsői futballista volt a kezdőcsapatban, számukra is nagy élmény volt a mérkőzés. Azt gondolom, hogy a nevesebb játékosok itt tartásában nekem is szerepem volt, számított nekik az én személyem. Sok helyen nagyképűek a sztárok, de nekünk nincs ilyen problémánk. A korábban vándormadárnak számító Holló Richárd például másfél éve van nálunk, de semmi gond nem volt még vele. –Legutóbb megnyerték az NB III-as küzdelmeket, mégsem léptek feljebb. Most ismét az élen állnak…Ha bajnokok lesznek, vállalják az NB II-es megméretést? –Először is jó lenne megismételni az előző sikert, vagyis megvédeni a bajnoki címet, de nagyon messze van még a vége. Azt hiszem, az olyan győzelem, amilyen az Újpest elleni volt, mellénk állíthatja a szponzorokat és a tápiószecsői vezetőket. Szinte biztos vagyok abban, hogy vállaljuk majd a harmadosztályú szereplést. Csak az utánpótlásunkat kell rendbetenni, hiszen az NB II-ben más rendszerben folyik a fiatalok küzdelme. –Az Újpest elleni győzelmükről beszél az ország, nem lenne meglepő, ha megkeresné önt valamelyik élvonalbeli csapat. Vállalna ilyen feladatot? –Igen, de ez nem ilyen egyszerű dolog. Én itt vezető szerepben vagyok, dönthetek igazolásokról, játékosokról. Kölcsönösen tiszteljük egymást a labdarúgókkal. Nekem korábban hatalmas megtiszteltetés volt, hogy hívtak az MTK-hoz, de nemet kellett mondanom, mert bajnokság közben voltunk, és nem akartam itthagyni a Tápiószecsőt. Hozzáteszem, szeretnék majd az élvonalban dolgozni, képzem magam, megvan az A-licencem, ám most maradjunk annyiban, ha lesz lehetőségem, akkor majd elgondolkodom a folytatáson. –Már pénteken sorsolnak a Magyar Kupában. A Vasas és az Újpest után melyik csapatot szeretnék megkapni? –Végül is mindegy, hiszen ellenünk mindenki esélyes. Ha válogatni lehet, akkor jó lenne a Ferencváros vagy az MTK ellen pályára lépni. Azt talán mondanom sem kell, hogy nekem a kék-fehérek elleni találkozó hatalmas élmény lenne. És talán megint be tudnánk bizonyítani, hogy egy mérkőzésen minden megtörténhet…