Se pénz, se pingpong

Döbbenetes szituáció, ha a hazai ranglista hetedik helyezettje (Zoltán Zoltán) simán elporolja a ranglista másodikját (Pázsy Ferenc), a 15. (Szabó Krisztián) pedig játszi könnyedséggel felülmúlja az egyes számút (Lindner Ádám).
"Szégyen, hogy a bajnokcsapat tagjai július óta nem kapnak fizetést, és hogy ehhez a módszerhez kell folyamodnunk. Eddig voltunk hajlandóak ingyen játszani. Betelt a pohár” – mondta az elkeseredett Lindner a "mérkőzés” után.
Pedig márciusban még úgy volt, hogy sport kft.-vé alakul a szakosztály. Júliusban be is neveztek a magyar bajnokságba és az európai kupákba, a posta szerződésben vállalta a versenyévad támogatását. Aztán tíz perccel a sorsdöntő közgyűlés kezdete előtt az új vezetőség faxon tájékoztatta az érintetteket: mégsem támogatja az élsportot, és "adminisztratív” okok miatt elmarad az átalakulás. Július óta ennélfogva a játékosok fizetést sem kapnak. Átigazolásra pedig a nevezések után, évad közben nincs lehetőség.
"Különösen dühítő – mondta a szakosztály egyik vezetője, aki némiképp érthető okokból nem vállalta a nevét –, hogy szponzoraink eltűntek a ködben. Ha nem akarnak fizetni, bontsák fel a játékosok szerződését. Egy cég ajánljon fel átképzést, áthelyezést elbocsátott munkásainak. Lehet, hogy az ország két legjobb férfi asztaliteniszezőjére, Pázsyra és Lindnerre portásként jobban szükségük lenne. De nincs semmiféle reakció.”
"A Kecskemét elleni európai kupameccs reggelén kellett volna fizetést kapnunk. De ezúttal sem kaptunk semmit, akárcsak az előző öt hónapban. Az öltözőben megbeszéltük a fiúkkal, hogy tovább nem vagyunk hajlandóak ingyen játszani. Ez a szakmánk, erre tettük fel az életünket, ebből élünk, illetve kellene élnünk” – fakadt ki Pázsy is.
Szombaton ETTU-kupa-mérkőzést játszik a csapat. Felvetődött, hogy jelzik olasz ellenfelüknek, ne is utazzanak Budapestre. Ebben az esetben ötezer eurós büntetés és egyéves eltiltás várna az egyesületre, valamint szankciókkal sújtanák a magyar szövetséget is. Utóbbit azonban a zuglóiak nem akarják büntetni szponzoruk felelőtlensége miatt, inkább saját pénzükből, kölcsönökből biztosítják a feltételeket. Ameddig tudják. Remélik a gyors megoldást, de ha figyelmeztető akciójuk ellenére sem történik semmi, bírósági úton próbálnak érvényt szerezni jogaiknak.
Fonák helyzet.
Aljas merénylet a magyar asztalitenisz ellen, vagy csak újabb lecke kapitalizmusból? Az indulatok mindenesetre kezdenek elszabadulni. A postás mindig kétszer csenget, de ha egyszer sem hoz pénzt, könnyen megorrolnak rá az emberek.