Jobb a való világban maradni

Már megint a Béla…
A nyolcadik forduló pénteki nyitómeccsén parádés, magas színvonalú játékot produkált a Kispest és az MTK. A kilencven perc főszereplője ismét az az Illés Béla volt, aki a maga 34 évével még mindig a honi élvonal legjobb labdarúgójának számít. A Bozsik-stadionban is tarthatatlan volt; már a kilencedik percben megszerezte szokásos gólját, sőt a továbbiakban még kettőt vágott Tóth Józsefnek, így teljesítményével (lapunktól 9-es osztályzatot kapott) magasan kiemelkedett a mezőnyből. Ezúttal is Illés volt tehát a pozitív hős, annak ellenére, hogy a hetvenkilencedik percben eljátszott egy "kamu” tizenegyest, miután a hajrára már újítani képtelen – de amúgy remekül futballozó – Honvédnak még két gólt rúgva végképp eldöntötte a három pont sorsát. Hozzátehetjük, az ősszel kiválóan teljesítő, immáron Egervári Sándor által irányított Hungária körúti gárda karmestere nem először – és vélhetően nem utoljára – "tréfálta meg” egykori csapatát…
– Azért azt elismeri, hogy azt a büntetőt "megette” a játékvezető…?
– Nos, bevallom, abban a pillanatban én is úgy éreztem, Dubra-viczky Attila a javunkra tévedett az esetnél – mondta Illés Béla. – Ez azonban benne van a futballban, magyarázkodni nem fogok, amiért így segítettem a csapatomat. Dorel Balinttal kicsit rángattuk egymást, én elestem, a bíró pedig befújta. Ennyi történt. Részemről ez egy ösztönös mozdulat volt, nem tudatos, de bejött, és a mi szempontunkból ez a lényeg.
– Legalább őszinte volt, ennek örülök. A büntető jelentette a fordulópontot, hiszen ezután már nem tudott ismét felpörögni a Kispest, noha azt megelőzően végig nyílt volt a mérkőzés. Sokan azt mondják, akár még fordított eredmény is születhetett volna.
– Ezzel egyetértek. Látványos, fordulatos mérkőzés volt, amelyen hol az ellenfél, hol pedig mi vezettünk. Azt hiszem, remekül szórakoztak a semleges nézők, és ez jó dolog.
– Gondoltak arra a mérkőzés előtt, hogy a Kispest nem adja majd könnyen a pontokat?
– Természetesen nehéz összecsapásra számítottunk, és ezt nem udvariasságból mondom. A Honvéd jó passzban várt ránk, az előző fordulóban idegenben verte meg a Dunaferrt, ez azért számunkra is intő jel volt. Mindenesetre mi is jó formában vagyunk, és örülök, hogy mi kerültünk ki győztesen a mérkőzésből.
– Talán már unja a kérdést, de muszáj beszélnünk arról is, meddig lehet ilyen magas színvonalon futballozni – meg ne sértődjön – jócskán harminc fölött?
– Ne izguljon, nem vagyok sértődékeny típus… A kérdésre válaszolni azonban nem tudok. Egyelőre még élvezem a játékot, és ez a lényeg. Jó érzés, hogy évek óta az MTK húzóemberének számítok, de az a fontosabb, hogy több ilyen labdarúgó is legyen az együttesben. Szerencsére a rossz emlékű tavasz már nem kísért minket, bár elismerem, a nyári edzőváltás után sem volt biztos, hogy az ősszel ismét régi arcunkat tudjuk majd mutatni. Főként az első fordulóban, a Videoton elleni meccsen éreztem a csapaton a görcsösséget, és akkor az is megfordult a fejemben, talán még nem vagyunk túl a kudarcokon. Azon a meccsen három-egyre nyerni tudtunk viszont, és a következő hetekben már újra jó formába lendültünk. Nem állítom, hogy idén elkerülnek minket a hullámvölgyek, de még egyszer nem követjük el azt a hibát, amit legutóbb. Elképzelhető, hogy még az ősszel is jön egy-egy sikertelenebb mérkőzés, de bízom abban, hogy ebben a bajnokságban hosszabb távon is képesek leszünk jól szerepelni.
– Igazán nem akarok most azzal jönni, hogy "már látni a fényt az alagút végén”, vagy azzal, hogy "valami elkezdődött bdarúgásunkban”, hiszen mi, magyarok jobban tesszük, ha megmaradunk a való világban. Azt azonban el kell ismerni, egyre több jó mérkőzést látni a bajnokságban.
– Remek, hogy ezt mondja, mert valóban, kicsit mintha emelkedne a színvonal. Sok a jó meccs, sok gólt szereznek a csapatok, és állítom, valamelyest a foci is látványosabb lett. A kupacsapatok kitettek magukért, én pedig bízom a válogatottban is.
– Egy pillanatra még térjünk vissza önre. Nem tudom, kérdezték-e már valaha, és mindenesetre kíváncsi lennék – de őszintén feleljen –, Illés Bélának mennyire van nehéz dolga a magyar bajnokságban?
– Higgye el, nekem sem könnyű három gólt rúgni egy meccsen, és kiérdemelni például egy kilences osztályzatot. Vannak rosszabb periódusai Illés Bélának is, persze, az csak előny, ha folyamatosan jó teljesítményt tudok nyújtani. Igazán könnyű dolgom pedig akkor lenne, ha évenként rúgnék mondjuk negyven gólt. De, és ezt szomorúan kell megállapítanom, erre képtelen vagyok…

Kispest MTK
Házi gólkirály Torghelle 4 Illés 10
Forma (előző) 33% (33%) 80% (80%)
a legutóbbi MTK (o) 3–5 Kispest (i) 5–3
öt bajnoki Dunaferr (i) 3–1 Siófok (o) 1–0
mérkőzés Sopron (o) 1–1 FTC (i) 1–0
alapján: B.csaba (i) 0–4 ZTE (o) 3–0
Videoton (o) 0–0 Győr (i) 0–1