Infografika: Bécs, Pozsony és a portugál tengerpart is „Budapest” lehet – a 2036-os olimpia lehetséges helyszínei
Nem lehetne csak Budapesten megrendezni egy olimpiát – talán ez a legnagyobb tanulsága a HVG által megszerzett, még márciusban készült, áprilisban frissített mestertervnek (Budapest Olympic Masterplan). A felismerés egyszerre bölcs, példás és racionális, ugyanakkor az a kérdés mindenképp felvetődhet, hogy mitől lesz olimpia az olimpia, ha, mondjuk, a labdarúgáson, a rögbin és a vitorlázáson kívül további sportágakat is a rendező város, sőt ország határain kívül rendeznek meg.
A gazdasági portál birtokába jutó dokumentumok alapján az anyag készítői 39 helyszínnel számoltak, amiből 11 nem áll rendelkezésre Magyarországon. Ahogyan a térképünkön is látszik, ezek közül nyolcnak külföldön kerestek megfelelő alternatívát: „Az osztrák fővárosba a kosárlabdatorna csoportküzdelmeit, foci- és rögbimeccseket, valamint a golfversenyt, Szlovákiába a lovas eseményeket, a szlalomkajakot és ugyancsak focimeccseket terveztek – 2024 őszén az akkori szlovák sportminiszter jelezte, hogy besegítenének a megrendezésbe –, a Lisszabonhoz közeli óceánparti városba pedig a szörföt” – írja a HVG.
A mesterterv szerint a további három hiányzó helyszínt Budapesten építenék fel, ezek közül mindegyik hiánypótló: az Óbudai Gázgyár területén már régóta tervezett kerékpárközpont, azaz a Velodrome mellett nincs igazi teniszcentrum sem a magyar metropoliszban. Ezt a 17 pályás komplexumot a Népligetben húznák fel. A gyeplabdának hazánkban nincs nagy kultúrája, de ez a sportág is kapna egy esélyt a kezdetre a Puskás Aréna környékén építendő pályákkal.
A párizsi olimpia friss emlékei élénken élnek bennünk a városi szabadtéri helyszínek varázslatos hangulatáról. Térképünkön jól látszik, hogy ideiglenes létesítmények sora jönne létre a Margitszigeten, a Parlament előtt a Kossuth téren, a Városligetben és a Hősök terén, illetve a Zsivotzky Gyula Atlétikai Központ mellett. Ez utóbbi területen rendezték meg 2019-ben a World Urban Gamest, és itt lenne az olimpiai falu is, amihez passzol Vitézy Dávid nemrég tett bejelentése, amely szerint ismét fontolóra veszik a Diákváros felépítését.
A már meglévő helyszínek kapcsán több kérdésünk is támadhat. A legfontosabb talán az, hogy nem túl kicsi-e az olimpia két zászlóshajójának számító atlétikához és úszáshoz a Zsivotzky Gyula Atlétikai Központ és a Duna Aréna? Az előbbit az atlétikai világdöntőre 21 000-esre bővítették, a vízisport otthonául szolgáló létesítmény pedig jelenlegi állapotában mindössze 6000 férőhelyes. Az MVM Dome tökéletes beltéri létesítménynek tűnik, a Papp László Sportaréna nem különben, a BOK Csarnokban a vívás a két, a 2010-es években megrendezett vb után ismét jó helyre kerülne, a Hungexpónak a további egyéni sportok lebonyolításában lehetne kulcsszerepe.
A masterplan szerint a férfi kosártorna első szakaszára Bécsben kerülne sor. Azonban itt jön a kérdés, hogy ha már megrendezünk egy olimpiát, akkor biztos, hogy a Team USA – és a magyar válogatott – meccseit oda akarjuk adni a szomszédnak? A Nemzeti Sport álláspontja szerint a kosárlabdának, a kézilabdának és a röplabdának mindenképp Budapesten belül kéne maradnia! Ám ahhoz, hogy ez így legyen, meglátásunk szerint egy 10-15 ezres csarnoknak még meg kellene épülnie valahol a fővárosban extra helyszínként.
A vízilabda „becsületbeli ügy”, először oszthatnák ki az érmeket a sportág szentélyének számító a Hajós Alfréd Sportuszodában. Szeged már régóta a kajak-kenu otthona, másik sikersportágunkat mi sem hoznánk fel Budapestre. A Pick Aréna, Debrecen, Székesfehérvár és Tatabánya bevonását szintén nem tartjuk ördögtől valónak.
Az adatokat összeállította: Szendrei Zoltán
Az adatokat összeállította: Szendrei Zoltán
Az adatokat összeállította: Szendrei Zoltán
Az adatokat összeállította: Szendrei Zoltán
| Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke: „A legutóbbi, 2024-es olimpiai selejtezők kapcsán is megtapasztaltuk, mekkora előny csapatainknak a hazai pálya. A 2036-os játékokról a döntés 2028 tavaszán, néhány hónappal a magyarországi női kézilabda-világbajnokság után születik, így a vébérendezést kiemelten fontosnak tartjuk, nem kizárólag a magyar kézilabdázás, hanem az egész magyar sport szempontjából. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően Magyarországon több csarnok is szóba jöhet az olimpiai kézilabdatornák helyszíneiként. Reményeink szerint nem csupán álom, hogy tíz év múlva a magyar kézilabdázók és magyar szurkolók hazai pályán játszhassanak és láthassanak olimpiai meccseket – akár Budapesten, akár más magyar városban.” |
| Bodnár Péter, a Magyar Kosárlabdázók Szövetségének főtitkára: „Amennyiben Budapest olimpiát rendezhetne, feltehetően a szervezőbizottság alapvetően meghatározná, hogy milyen feltételek szükségesek a kosárlabdatornák megvalósításához. Amikor 2016-ban a 2024-es pályázat – amelyet végül 2017-ben visszavontak – miatt itt járt a FIBA, előkészületi megbeszéléseket folytatott a szövetség. Akkor egyértelmű volt, hogy nem kell építeni, mert a győri Audi Aréna, a debreceni Főnix Aréna és a Papp László Budapest Sportaréna alkalmas, és akkor még a budapesti MVM Dome kész sem volt. Egy biztos, a sportági szakszövetség segítségére és együttműködésére mindenképp szükség lesz.” |
| Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke: „Jómagam is a sportban éltem le az egész életemet, így nem mondhatok mást, mint azt, hogy nekem is nagy álmom a magyarországi olimpia. Athén óta az összes játékokon ott voltam, és mindig azt gondoltam, mennyire jó lenne, ha egyszer itthon szólhatna a Himnusz a magyaroknak. A kajak-kenut illetően: a szegedi pálya készen áll, ott már holnap lehet olimpiát rendezni. Örömmel láttam a pályázati anyagban, hogy a szlalomnak a magyar-szlovák határ melletti pályát jelölték meg, ami ugyancsak tökéletesen alkalmas a feladatra.” |
| Eisenkrammer Károly, a Tour de Hongrie főszervezője, olimpikon kerékpáros: „Olimpikonként indultam 1992-ben Barcelonában, az a verseny a várostól messze, egy lakatlan területen zajlott. Budapest szempontjából az lenne az érték, ha a Giro d’Italia magyarországi rajtjához hasonlóan a várost bemutató országúti kerékpáros verseny zajlana, érintve például a Hősök terét, az Andrássy utat és a budai várat. Jó példa lehet Párizs és London is arra, miként tudták beilleszteni a sporteseményeket a városba. Ami a pályás számok helyszínét illeti, sem a kőbányai Bringaréna, sem a Millenáris nem alkalmas, így mindenképp kellene egy megfelelő létesítmény. Egy önálló velodromot viszont nem feltétlenül kell építeni, mert egy több ezer fős csarnok hosszútávú fenntartása irreálisan drága lenne. Münchenben például a 2022. évi Európa-bajnokságra kiállítási csarnokban épült egy fapálya, amelyet a verseny után elbontottak. A hegyikerékpáros versenyekre a Budai-hegység terepviszonyai alkalmasak, BMX-pályák tekintetében viszont vannak hiányosságaink.” |
| Schmitt Petra, a Magyar Teniszszövetség főtitkára: „A Magyar Olimpiai Bizottság nemrég készített egy szakmai elemzést a Magyar Teniszszövetség bevonásával. Eszerint Magyarországon jelenleg nem áll rendelkezésre olyan, teniszpályákat magában foglaló sportlétesítmény, amely a mostani állapotában megfelelő méretű, vagy ideiglenesen bővíthető lenne egy ATP vagy WTA 500-as tornához, további olimpiai rendezéshez. Ám meg kell jegyezni, hogy míg korábban a Nemzetközi Teniszszövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elvárásai is rendkívül magasak voltak a nézőszám-kapacitás és az egyéb kiszolgáló funkciók tekintetében, a fenntarthatóság és a költségcsökkentés jegyében ezekhez már Los Angelesben sem ragaszkodnak. Észszerű kereteken belül és ideiglenes kiszolgáló létesítményekkel lenne tervezhető egy nemzetközi teniszversenyeknek otthont adó teniszközpont Budapesten is.” |
