Inaki Sáeztôl a hagyományok folytatását várják
A szerdán Budapesten fellépô spanyol válogatott újonnan kinevezett szövetségi kapitánya, Inaki Sáez a második olyan szakvezetô lesz, aki a magyar fôvárosban debütál a nemzeti csapat élén. Korábban, 1980. szeptember 24-én José Emilio Santamaría volt az, aki az akkor még Népstadionnak nevezett intézményben állt elsô ízben Spanyolország válogatottja élén, és egy 2–2-es döntetlennel zárta az ütközetet – a gólokat Kiss László (10. perc), Bodonyi (44.), illetve Juanito (4.), és Satrústegui (68.) szerezte. Santamaría összesen 24 mérkôzésen ült a csapat kispadján, és végül a sikertelenül végzôdött hazai világbajnokság után távozott onnan. 1926. december 19-én a Manuel Castro, Ezequiel Montero és José María Mateos alkotta hármas is mieink ellen vezette elôször a spanyol válogatottat, de azt a találkozót Vigóban játszották, az eredmény pedig 4:2 lett az ibériaiak javára.
A spanyolok reményei szerint Sáez csatlakozik majd a gyôzelemmel bemutatkozó szövetségi kapitányok táborához, és ennek kiváló alapot adhat az, hogy a hispánok még soha sem kaptak ki Budapesten, ráadásul utoljára Luis Suárez nyitott vereséggel a nemzeti gárda szakvezetôi közül,1988. szeptember 14-én Jugoszlávia ellen.
Rossz hír azonban Sáez számára, hogy az egyik legmegbízhatóbb játékosa, Iván Helguera megsérült, és biztosan ki kell hagynia a Puskás Ferenc-stadionban rendezendô összecsapást. A középpályás a Benfica–Real Madrid felkészülési találkozón kapott egy, a kelleténél nagyobb rúgást a jobb térdére, és részleges szalagszakadást szenvedett, így legalább két-, de inkább háromhetes pihenô vár rá.
Kabát kitöltené török szerződését
A külföldön futballozó légiósaink általában szívesen jönnek haza Magyarországra, hiszen leginkább csak a válogatott mérkőzések idején kapnak kimenőt a klubjuktól. Nincs ezzel másként Kabát Péter sem. A 20002001-es szezonban még a Vasas színeiben 21 találattal gólkirályi címet szerző, jelenleg pedig a török élvonalban szereplő Denizlispornál játszó, és ott a Galatasaray elleni meccsen már bemutatkozott támadó vasárnap délelőtt elsőként és egyedüliként jelentkezett Gellei Imre szövetségi kapitánynál.
Inaki Sáeztôl a hagyományok folytatását várják
A szerdán Budapesten fellépô spanyol válogatott újonnan kinevezett szövetségi kapitánya, Inaki Sáez a második olyan szakvezetô lesz, aki a magyar fôvárosban debütál a nemzeti csapat élén. Korábban, 1980. szeptember 24-én José Emilio Santamaría volt az, aki az akkor még Népstadionnak nevezett intézményben állt elsô ízben Spanyolország válogatottja élén, és egy 2–2-es döntetlennel zárta az ütközetet – a gólokat Kiss László (10. perc), Bodonyi (44.), illetve Juanito (4.), és Satrústegui (68.) szerezte. Santamaría összesen 24 mérkôzésen ült a csapat kispadján, és végül a sikertelenül végzôdött hazai világbajnokság után távozott onnan. 1926. december 19-én a Manuel Castro, Ezequiel Montero és José María Mateos alkotta hármas is mieink ellen vezette elôször a spanyol válogatottat, de azt a találkozót Vigóban játszották, az eredmény pedig 4:2 lett az ibériaiak javára.
A spanyolok reményei szerint Sáez csatlakozik majd a gyôzelemmel bemutatkozó szövetségi kapitányok táborához, és ennek kiváló alapot adhat az, hogy a hispánok még soha sem kaptak ki Budapesten, ráadásul utoljára Luis Suárez nyitott vereséggel a nemzeti gárda szakvezetôi közül,1988. szeptember 14-én Jugoszlávia ellen.
Rossz hír azonban Sáez számára, hogy az egyik legmegbízhatóbb játékosa, Iván Helguera megsérült, és biztosan ki kell hagynia a Puskás Ferenc-stadionban rendezendô összecsapást. A középpályás a Benfica–Real Madrid felkészülési találkozón kapott egy, a kelleténél nagyobb rúgást a jobb térdére, és részleges szalagszakadást szenvedett, így legalább két-, de inkább háromhetes pihenô vár rá.
A szerdán Budapesten fellépô spanyol válogatott újonnan kinevezett szövetségi kapitánya, Inaki Sáez a második olyan szakvezetô lesz, aki a magyar fôvárosban debütál a nemzeti csapat élén. Korábban, 1980. szeptember 24-én José Emilio Santamaría volt az, aki az akkor még Népstadionnak nevezett intézményben állt elsô ízben Spanyolország válogatottja élén, és egy 2–2-es döntetlennel zárta az ütközetet – a gólokat Kiss László (10. perc), Bodonyi (44.), illetve Juanito (4.), és Satrústegui (68.) szerezte. Santamaría összesen 24 mérkôzésen ült a csapat kispadján, és végül a sikertelenül végzôdött hazai világbajnokság után távozott onnan. 1926. december 19-én a Manuel Castro, Ezequiel Montero és José María Mateos alkotta hármas is mieink ellen vezette elôször a spanyol válogatottat, de azt a találkozót Vigóban játszották, az eredmény pedig 4:2 lett az ibériaiak javára.
A spanyolok reményei szerint Sáez csatlakozik majd a gyôzelemmel bemutatkozó szövetségi kapitányok táborához, és ennek kiváló alapot adhat az, hogy a hispánok még soha sem kaptak ki Budapesten, ráadásul utoljára Luis Suárez nyitott vereséggel a nemzeti gárda szakvezetôi közül,1988. szeptember 14-én Jugoszlávia ellen.
Rossz hír azonban Sáez számára, hogy az egyik legmegbízhatóbb játékosa, Iván Helguera megsérült, és biztosan ki kell hagynia a Puskás Ferenc-stadionban rendezendô összecsapást. A középpályás a Benfica–Real Madrid felkészülési találkozón kapott egy, a kelleténél nagyobb rúgást a jobb térdére, és részleges szalagszakadást szenvedett, így legalább két-, de inkább háromhetes pihenô vár rá.
– Remélem, itt már nem lesz semmi gond. Kétéves szerződést írtam alá, és egyelőre remekül érzem magam. Az első meccsre még nem érkezett meg a játékengedélyem, de szerencsére már ez a probléma is megoldódott. Bízom abban, hogy rendszeres játéklehetőséget kapok majd az edzőmtől, akivel már a Göztepénél is együtt dolgoztunk, tehát tisztában van azzal, mire vagyok képes. A Denizlinél szeretettel fogadtak a csapattársak és a szurkolók is, noha annak idején ellenük is szereztem már gólt. Szóval, nem ismeretlenül kerültem ide. Visszatérve a kérdésre, szeretném, ha most már valóban csak a focival kellene törődnöm, mert az elmúlt egy évben három csapatnál is megfordultam, és ez természetesen nekem tett jót a legkevésbé.
– A Levszki Szófiával már rendeződött az ügye?
– Szerencsére már semmi közöm a bolgárokhoz. Persze szerettem ott játszani, sztárként kezeltek, de hihetetlenül inkorrektek voltak a vezetők. Amikor áprilisban újra kellett tárgyalnunk a szerződésemet, csak hebegtek-habogtak. Menedzsereim – Vörösbaranyi József és Lochar Richard – többször is feleslegesen utaztak ki Bulgáriába, és amikor úgy volt, hogy a városi rivális CSZKA együtteséhez szerződöm, mindenféle ügyeskedéssel megakadályozták ezt.
– Mi volt ennek az oka?
– Egyszerűen nem engedték, hogy legnagyobb ellenfelüket erősítsem, és mivel Bulgáriában minden a Levszki körül forog, könnyen elintézték az ügyemet. Mindegy, így legalább visszakerültem Törökországba, és mondom, egyelőre minden rendben van körülöttem.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik