Messzire repül. Dolgozni és felejteni. December közepén Détári Lajos kiautózik a Ferihegy II-re, és gépre száll. A cél az Indokínai-félszigeten fekvő Vietnam, melynek egyik első osztályú klubjánál, az ACB FC-nél lesz edző három hónapig.
Détári Lajos immár azon töprenghet, milyen taktikát dolgozzon majd ki új csapatának
Détári Lajos immár azon töprenghet, milyen taktikát dolgozzon majd ki új csapatának
– Hogy került képbe az ön személye? – Már áprilisban kapcsolatba léptek velem a klub irányítói, és megkérdezték, lenne-e kedvem az ACB FC irányításához – mondta Détári Lajos. Akkor még ugye a Honvéd trénere voltam, így azt válaszoltam, nyáron térjünk vissza a kérdésre, ha nekik akkor megfelel. Újra megkerestek, így – mivel szabad lettem – gyorsan megállapodtunk. Nagyon örülök a felkérésnek. Így ősszel nyugodtan kimehetek bármelyik magyar bajnokira anélkül, hogy mutogatnának rám: a Détári biztos azért van itt, hogy helyet csináljon magának. Nem vagyok, és soha nem is leszek kispadért sorban álló ember. Így viszont még magyarázkodnom sem kell a megjelenésemet szándékosan félreértők kérdéseit hallva. Mindenki tisztában lesz vele, hogy szerződésem van, és december tizenötödikétől március végéig én leszek az ACB edzője. Az ázsiaiak bajnoksága huszonkét fordulóból áll, az említett időszak pedig pontosan a sorozat felét, azaz tizenegy mérkőzést ölel fel. – Aztán leülnek tárgyalni a folytatásról? – Még nem tudom. A három és fél hónapot nem én találtam ki, ezt ajánlották az egyesület vezetői, én pedig elfogadtam. Belevágok. Kicsit kiszakadok a magyar futballközegből, megismerek egy eddig számomra ismeretlen kultúrát. – Azt mondta, kiszakad a hazai miliőből. Tudja, mi vár önre a Távol-Keleten? – Nem, de a honi tapasztalataim alapján azt gondolom, a vietnami labdarúgást körülvevő hangulat csak jobb lehet a magyarnál. És velem is csak jobb dolgok történhetnek, mint itthon az elmúlt két hónapban. – Mire gondol? A Kispesten, netán a Vasasnál történtekre? – Mindkettőre. De vegyük a Vasas-esetet. Megbeszéltem a klub irányítóival, hogy csak fél ötkor adok végleges választ arra, vállalom-e a munkát a Fáy utcában. Ezzel szemben fél kettőkor az egyik rádió már beszámolt a "döntésemről”. Kispestről pedig egyszerűen kirúgtak. Hol itt a korrektség? A vietnamiak végig becsületesek voltak. Amiben megegyeztünk, azt tartották, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is tartják. – Erről megkérdezheti Ördög Józsefet és Takács Lajost, hiszen a két labdarúgó már tavaly is – az akkor még másodosztályú – klub játékosa volt. Apropó, lesznek magyarok a csapatában? – A két említett futballista mindenképpen marad, de mellettük Kenesei Zoltán, Lázár Mátyás és Téger István is tagja lesz az ACB keretének. – Akkor Németország és Hollandia után Vietnamban is lesz egy "magyaros” klub… – Így van. És szeretnénk az említettekhez hasonlóan jól szerepelni. A vezetők – ahogy az az újoncoknál szokás – a bennmaradást tűzték ki célként, de remélem, az irányításommal ennél azért többet érünk majd el. Eddig bárhol voltam, becsülettel kitöltöttem a szerződésemet, teljes erőmből dolgoztam a sikerért. Vietnamban sem lesz ez másként.