Világbajnok a minisztériumban

A két évvel ezelőtti pesarói öttusa-világbajnokságon még tagja volt a bronzérmet szerzett magyar váltónak, aztán a következő idénynek már nem vágott neki a csapatban és váltóban világ- és Európa-bajnok, egyéniben Európa-bajnok és világbajnoki bronzérmes Madaras Ádám. Az összetett sportág egykori kiválósága bár már befejezte aktív pályafutását, napjai mostanában legalább ugyanolyan zsúfoltak, mint amikor még naponta több számban is edzenie kellett. Pedig sportolóból "hivatalnokká” vált, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sajtóosztályának munkatársa lett.
–Néhány hete dolgozom az új minisztériumban, amelynek elődjével is volt kapcsolatom, külsősként vállaltam megbízásokat – kezdte a népszerű "Madár”. – A sajtóosztályon igazán testhezálló a feladatom: elsősorban a kapcsolattartás a szövetségekkel és a sportolókkal, de sajtótájékoztatók szervezésével és sajtófigyeléssel, az újságírók kéréseinek és kérdéseinek megválaszolásával is foglalkozom. Legutóbb például minden szövetségtől bekértem az idei versenynaptárt, és összeállítottam, milyen jelentős hazai viadalok vannak még hátra, hogy még véletlenül se maradjunk le egyikről sem. Sokszor kísérem el Jánosi György miniszter urat és a vezetőket a különböző sporteseményekre, ott voltam a Sportszigeten és a balatonlellei junior erőemelő Európa-bajnokságon. Nagyon élvezem a munkámat, a pályafutásom befejezése után az volt a vágyam, hogy ne szakadjak el a sporttól, és ez megvalósult.
– Versenyzőként nem kellett "túlöltöznie” magát, igaz, a sok edzés miatt erre nem is lett volna mód. Hogyan viseli, hogy hivatalnokként más "bőrbe” kellett bújnia?
– Ha arra gondol, nem kell mindig öltönyben, nyakkendőben megjelennem, úgy fogalmazok, hogy sportosan elegáns a viseletem. Egyébként öttusázóként sem okozott gondot, ha alkalomhoz illően kellett megjelennünk egy-egy fogadáson vagy más eseményen.
– Ha már szóba került öttusázómúltja, elkerülhetetlen a kérdés, tartja-e a kapcsolatot egykori társaival?
– Persze, amikor hívnak, szívesen segítem a felkészülésüket. Tavaly a világbajnokság előtt többször meglátogattam a csapatot a tatai edzőtáborban, és Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány már jelezte, hogy most is számít rám. Sőt, úszóedzésekre is járni fogok.
– Nocsak… Talán csak nem az újrakezdésen gondolkodik? A múlt heti csehországi Európa-bajnokságon volt rá példa, hogy egy régi klasszis, a brit Phelps visszatért.
– Nem, azért ezt nem tervezem. Arról van szó, hogy felkértek, a minisztérium részéről vegyek részt két hét múlva a Velencei-tó átúszásában. Megbeszéltem a kapitánnyal, hogy ha sikerül egyeztetni a munkámat a fiúk edzéseivel, úszni is velük fogok. Azt hiszem, ennyi kihagyás után sem okozna gondot a táv teljesítése, ám nem akarok szégyenben maradni, a mezőny végén kullogni, ezért elkél a komolyabb edzés, no és jó lesz együtt lenni az egykori társakkal.