Videó: a mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni

Kizökkent állapotok jellemezték 1953. december 3-án reggel Budapestet: hiába a csütörtöki munka- és tanítási nap, tízezrek igyekeztek hajnalban a Keleti pályaudvarhoz, hogy személyesen köszöntsék a Londonból hazatérő magyar válogatottat, amely november 25-én a Wembleyben 6:3-ra legyőzte angol ellenfelét.

„Osztálytársaimmal többen elhatároztuk, hogy aznap nem megyünk iskolába, helyette a csapat fogadására indulunk – elevenítette fel emlékeit az akkor tízéves Szomolányi Gy. István, aki Sebes Gusztáv szövetségi kapitány segítőjének, Mándi Gyula edzőnek közvetlen családtagjaként maga is ott állhatott a főszereplők mellett a játékosok köszöntésére felállított emelvényen, sőt a késő kisdiák utóbb egy darabon a csapatbusszal utazhatott iskolájába. – Mi, gyerekek, a Baross téren a legkülönfélébb helyeket foglaltuk el, vagányabb osztálytársaim még a villanyoszlopokra is felmásztak. Én nagy nehezen feljutottam a pódiumra, az érkezési oldalon felcsapódott egy fekete függöny, és mögüle sorra jöttek ki az ünnepelt játékosok.”

A sorozat korábbi darabjai:
•6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
•5. rész–IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
•4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
•3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
•2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten
•1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után