A Győrben rendezett első válogatott meccsre 1982. szeptember 22-én került sor. Győrt akkoriban a „futball fővárosának" nevezték, a Rába ETO bajnokságot nyert, és a magyar csapat a legendás győri Hannich, Póczik, Burcsa középpályás-trióval állt fel a Törökország elleni barátságos (felkészülési) mérkőzésre. A Mészöly Kálmán szövetségi kapitány irányította hazai együttes Garaba Imre, Burcsa Győző, Budavári László, Kiss Sándor és Póczik József góljával 5–0-ra győzött. A találkozón a csepeli Budavári László és Tulipán Mihály, az újpesti Kiss Sándor, valamint az ETO jobbhátvédje, Csonka Gyula debütált a válogatottban, Kiss és Budavári gólt is szerzett. Az újpesti Tóth József az 50. válogatott meccsét ünnepelte, ezt azért említjük meg külön, mert a jubileumok jellemzőek a győri meccsekre.
Kilenc évvel később szerepelt ismét a magyar válogatott a Rába partján. 1991. szeptember 11-én ugyancsak barátságos mérkőzésen Írországot fogadtuk, s bár Kovács Kálmán góljával a 60. percben megszereztük a vezetést, az írek nyolc perc alatt fordítottak, és 2–1-re győztek. Ezen a meccsen játszott először a válogatottban Lipcsei Péter, a Ferencváros középpályása, a szövetségi kapitány ezúttal is Mészöly Kálmán volt.
1994. május 18-án a Horvátország elleni felkészülési meccsnek adott otthont az ETO stadionja. Ezen a találkozón is volt debütáló, a Győr csatára, Herczeg Miklós, valamint a váci Hahn Árpád mutatkozott be a válogatottban, mégis inkább egy jubileumról, egyben búcsúról marad emlékezetes a találkozó: Bognár György ekkor játszotta 50. mérkőzését a nemzeti együttesben, és ez volt a találkozó előtt felköszöntött középpályás utolsó meccse a válogatottban. Bognár elmesélte, hogy eredetileg csupán tizenöt percet szerepelt volna a találkozón, ám Verebes József szövetségi kapitány a meccs előtti napokban közölte vele, hogy a sérülések miatt többet kellene vállalnia, így végül 64 percnyi játék után váltotta őt Jagodics Zoltán. A mérkőzés 2–2-es döntetlent hozott, a mieink mindkét gólját Keresztúri András szerezte. A horvátoknál több világsztár, így Prosinecki és Boksic is pályára lépett, déli szomszédainktól Mladenovic volt kétszer eredményes.
1999. június 9-én Európa-bajnoki-selejtezőt játszott a magyar válogatott Győrben. A kilencvenes évek legjobb labdarúgójának megválasztott Illés Béla az 50. mérkőzésén lépett pályára, a jubileum sajnos szomorkásra sikeredett, Szlovákia válogatottja ugyanis Martin Fabus góljával 1–0-ra legyőzte a Bicskei Bertalan irányította magyar együttest. Illés egyébként hős lehetett volna, ám 0–0-s állásnál nagy helyzetet hagyott ki… A győri válogatott meccsek közül ezen a találkozón voltak a legtöbben, kb. 18 000 néző foglalt helyet az azóta lebontott lelátón.
Egy évvel később, 2000. május 31-én Szaúd-Arábiát fogadtuk Győrben, és megnyert meccset „sikerült" döntetlenre adnunk. Horváth Ferenc két góljával (Keresztúri után ő a második magyar játékos, aki Győrben duplázott) 2–0-ra vezettünk, ám a hosszabbításban (a 91. és a 92. percben) a szaúdiak két gólt lőttek, így elrontották a szurkolók és a Bicskei-csapat hangulatát. Ez volt idáig az utolsó győri meccse a magyar A válogatottnak, nemzeti csapatunk most már nem a Rába-stadionban, hanem az új ETO Parkban írhatja tovább a győri futballtörténelmet.
A 19.30-kor kezdődő Magyarország–Oroszország mérkőzésről élő, szöveges tudósítással jelentkezünk.