Labdarúgás: a tanácsadó cég szerint kisebb stadionokra van szükség

A tanácsadó cég megállapításai szerint ugyanis a Real Madridéhoz és a Barcelonáéhoz hasonló hatalmas stadionok építésének ideje lejárt, inkább kisebb méretű, de üzletileg jól hasznosítható stadionok építésére van szükség.

„Ha a Puskás-stadion újjáépítésére a kormány által 2015-ig a költségvetésbe betervezett 35 milliárd forintos költséget egy ülőhelyre vetítjük, akkor ugyanúgy megközelítőleg 3000 euró/ülőhely értéket kapunk, mint amennyi az idén szeptemberben átadott új Juventus Aréna esetében. Innentől fogva az a fő kérdés, hogy ezért az összegért cserébe milyen nemzeti stadion épül Budapesten, hogyan lesz üzemeltethető, illetve mennyire lesz üzletileg hasznosítható” – mondta Kozma Miklós, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatások csoportjának menedzsere.

Kozma beszélt arról is, hogy a nagyobb stadionok megépítése egy ülőhelyre vetítve is több pénzbe kerül, mert például egy felső karéj épületszerkezeti megvalósítása költségesebb, ugyanakkor a magasabban elhelyezett székekről kevésbé élvezhető a játék, ezért az oda szóló jegyeket is csak olcsóbban lehet értékesíteni. Ráadásul a tapasztalatok szerint a nagyobb stadionok kevésbé kihasználtak, mint a közepesek vagy kisebb méretűek.

A KPMG elemzése szerint a futballklubok hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát elsősorban három tényező határozza meg: a labdarúgás színvonala, az adott ország társadalmi-gazdasági fejlettsége és kilátásai, valamint a stadionok és a bennük nyújtott kiegészítő szolgáltatások – például a kiszolgáló létesítmények, vállalati ügyfeleknek értékesíthető VIP-páholyok – színvonala.

„Magyarországon a társadalmi-gazdasági lehetőségek eléggé behatároltak, a játék színvonala további fejlődést igényel, a stadionok állapota pedig – néhány kivételtől eltekintve – üzleti szempontból nem megfelelő” – ezt Andrea Sartori, a KPMG ingatlan- és sporttanácsadási részlegének vezetője tette hozzá.

„Üzleti szempontból a vezető magyar klubok esetében becsléseink szerint a következő években a tíz-tizenöt ezer férőhelyes stadionok építését tartjuk vállalható kihívásnak, a Ferencváros esetében megfogalmazott huszonkét ezres stadion ezeken túlmutat” – jelentette ki összegezve Kozma Miklós, hangsúlyozva, hogy a stadionok kapacitását nem egy csúcseseményre, hanem az átlagos nézőszámhoz célszerű közelíteni.