Balog Zsolt fejese a Vasas javára döntött

A két – a tabellát és a hazai viszonyokat tekintve – középcsapat mérkőzése közepes iramban indult. A találkozó elején a kapuk csak elvétve forogtak veszélyben.

Az első helyzetet Schimmer Szabolcs szöglete után Guzmics Richárd hagyta ki, miután hét méterről, jó helyzetből mellé fejelt. A Haladás birtokolta valamivel többet a labdát, ám az akaratát nem igazán sikerült ráerőltetnie a piros-kékekre. Olyannyira nem, hogy a támadásaikat lövéssel befejezni próbáló, így távolról is bátra tüzelő Vasas-játékosoknak is voltak lehetőségei, azonban Rózsa Dániel a helyén volt.

A félidő végén összesűrűsödtek az események. A 34. percben Simon Attila maga mögött hagyott három védőt, labdája azonban épp egy Vasas-hátvédet talált meg három hazai társ között. A játékrész végül Tóth Péter felső lécet is érintő szabadrúgásával zárult.

A második negyvenöt perc lendületesebben kezdődött, elsősorban a szombathelyiek jóvoltából. Róth Antal csapata jól használta ki a Vasas védelmének szélén tapasztalható bizonytalanságokat, ám a centerezések után vagy Végh Zoltán védett nagyot, vagy a támadók tévesztettek célt.

A jelek szerint Róth Antal volt elégedetlenebb a gól nélküli döntetlennel, ugyanis a hazaiak vezetőedzője már a 67. percre kihasználta mindegyik cseréjét – igaz, Lattenstein Norbertet sérülés miatt kellett leváltania.

A folytatás ennek ellenére a Vasasnak sikerült jobban. Lázok János saját térfeléről(!) leadott ívelését megúszta Rózsa kapus és a Haladás, azonban a hajrára érkezve Kovács Gábor fejese ellen már tehetetlen volt a kapuvédő.

A 80. percben a csereként beálló Piller József adott be szabadrúgást a jobb oldalról, a védők között felugró Balog Zsoltot üresen találta a labda, és ő kilenc méterről a bal alsó sarokba csúsztatott. (0–1)

A hajrában már nem tudott újítani a Haladás, a Vasas pedig figyelt a védekezésre, így Mészöly Géza együttese nyerte meg az egygólos mérkőzést.