A hét végén Sopronban a meccs hajrájáig győzelemre állt az Előre FC, szerdán pedig a tavasz egyik sikercsapata, a Győr ellen szerzett pontot. Pedig most már nemcsak pénz nincs Békéscsabán, de pro-licences vezetőedző sem, és a keret is szép lassan fogyatkozik.
A tekintet a labdán, az összpontosítás tökéletes: Pozsár Gábor (balra) a Gyôr ellen is csak a játékra figyelt (Fotó Kiss Zoltán)
A tekintet a labdán, az összpontosítás tökéletes: Pozsár Gábor (balra) a Gyôr ellen is csak a játékra figyelt (Fotó Kiss Zoltán)
- Belegondolni is nehéz, milyen lehet az, amikor egy nap alatt két-három időpontról is hallanak, amikor végre fizetést kaphatnak, aztán végül mégsem vehetnek fel egy fillért sem. Miként lehet ezt elviselni? - Úgy, hogy ezeket az ígérgetéseket a játékosok többsége már nem hiszi el - mondta Jakab Péter pályaedző, aki vezetőedző híján a szakmai munka első számú irányítója lett a lila-fehéreknél. - Ki sem jönnek a székházba, akik pedig mégis veszik a fáradságot, azok általában gyorsan felmérik, hogy pénzt most sem látnak, és már megy is a körtelefon: aki eddig nem jött, az ne is induljon el.
- Eszerint a labdarúgók egy része kezd beletörődni a helyzetbe? - Ezt azért nem mondanám. Ha azonban csak azzal foglalkoznánk, mikor látjuk végre a pénzünket, akkor már régen nem játszana a csapat. Próbálunk koncentrálni, próbálunk dacból futballozni, bizonyítani azoknak az embereknek, akik idáig jutatták ezt a csapatot. - No, és kikről beszél? - Sok mindenkinek van szerepe abban, hogy ilyen helyzetben van a futball-kft., jobb azonban, ha név szerint senkit sem emelek ki. Abban azért biztos vagyok, hogy ők, amikor este munka után hazamennek, elgondolkodnak a történteken. Kíváncsi lennék rá, hogyan számolnak el a lelkiismeretükkel…
- És ön miként éli meg, hogy edzőjelöltek jönnek-mennek, egy-két napig próbálkoznak, végül mégis önnek kell leülnie a kispadra? - Furcsa, az biztos. Gyerekkoromban édesapámmal sokat jártam az Előre meccseire, és ő az egyik mérkőzés után azt mondta: figyeljem meg, a kétezredik év környékén itthon nemigen lehet majd profi futballról beszélni. Akkor összevesztem vele, hiszen nem gondoltam volna, hogy valaha ilyen állapotba kerülhet a magyar futball. Lám, neki lett igaza. - Önnek pedig ahelyett, hogy taktikai variációkon törné a fejét, azon kell gondolkodnia, hogyan tartsa a lelket a játékosaiban. - Nincs más választásom. A játékosok előtt egyébként le a kalappal, ha nem így állnának a munkához, már régen széthullott volna a csapat. Ha a mérkőzés előtt a szemükbe nézek, látom, hogy nem hagyták el magukat, akarnak még tenni a csapatért és saját magukért. Egy gárda életében persze lehetnek hullámvölgyek, de úgy gondolom, mi most nagyon mélyen vagyunk.
- Éppen ezért tiszteletre méltó, hogy a játékosai hétről hétre remekül futballoznak. - És, ha még a szerencse is mellénk áll… Akkor a legutóbbi három meccsünkön akár kilenc pontot is szerezhettünk volna. - De mi lesz a folytatásban, hiszen újabb négy futballista vált szabadon igazolhatóvá? - A kft.-t feljelentők lépése nem a csapat ellen szól, és titkon reménykedem is benne, hogy a tavasz hátralévő részére azért kitartanak az Előre mellett. Van erre példa, hiszen Matkó Zsolt és Simon Attila már régen másutt futballozhatna, mégis segíteni szeretnének a Békéscsabának.