A Munkás-csapat már a múlté

Kispesten a - tragikus - helyzet változott. Az elmúlt hetekben felújították a klubvezetők irodáját (mégsem mindegy, hogy egy tárgyalás során kényelmesen hátra lehet dőlni, vagy attól kell tartani, hogy a vakolat az ember fejére potyog…),kicsinosították a titkárnők számára fenntartott helyiséget, újjávarázsolták a nemrég a szurkolók által letépett főbejárati kaput, és renoválták azt a játékoskijárót is, amelyet látva korábban nem egy külföldi futballistát a hányinger fogott el. A sasszeműek azt is kiszúrták, hogy a bejárat fölött néhány, eddig hiányzó betű is a helyére került, így már pontosan tudja az ember, hogy nem a Bzsik-stionba, hanem a Bozsik-stadionba lép be.

Ehhez képest tegnap reggel fél nyolckor kiderült, hogy nincs áram a sporttelepen. Egy átlagos hétköznapon talán ez nem okozott volna akkora riadalmat (végül is az elmúlt hónapokban a honvédosok hozzászokhattak, hogy egy bányában időnként nagyobb világosság uralkodik, mint náluk…), de hogy egy villanyfényes bajnoki napján ne működjenek a lámpák… Az, hogy Hanacsek Attila este hatkor a sípjába fújhatott, elsősorban Simon Gábor technikai vezetőnek köszönhető, aki a délelőttjét az Elektromos Műveknél töltötte, mígnem elérte, hogy ne gyertyafényes meccset rendezzenek a XIX. kerületben.

Noha félórával a kezdés előtt az elöljáró még amiatt aggódott, hogy csak részsikert ért el, vagyis hogy az eredményjelzőt biztos nem sikerül életre kelteni, a találkozó 8. percében megjelent a felirat az elektronikus táblán: Szili. Más szóval a házigazdák jól elkapták a rajtot: a múlt héten a 27. születésnapját ünneplő technikás támadójuk ritka szép gólt lőtt. Illetve: nem is olyan ritkát, tudniillik a 29. percben elkönyvelt Herczeg Miklós-találatot követően is vörösre tapsolták tenyerüket a piros-fehér-feketékért szorítók. Gyanítható, ha a következő hazai akció végén Szili Attila a léc alá, és nem fölé ollózza Herczeg Miklós centerezését követően a labdát, a vastaps a lefújásig kitartott volna. Talán a fentiekből is kitetszik, hogy a pécsiek játékáról sok jót nem mondhattunk el eme periódusban (sőt, még keveset sem). Bár régen szorgos Munkás-csapat volt a PMFC, az első félidőben a legkisebb erőfeszítést sem tette a pontszerzésért. Néhány labdarúgó bizony példát vehetett volna Nagy Tamás lelkesedéséből: az influenzával küszködő vezetőedző inkább vállalta, hogy a csapat után kocsikázik, mintsem magára hagyja a társaságot. A szünetben annyit azért megállapíthattunk: egészsége megőrzése érdekében jobban járt volna, ha otthon marad.

Mivel a belépők tombolajegyként is szolgáltak ezen az estén, a pihenőidőben is volt miért izgulniuk a drukkereknek. Miután a "buliba" a két tulajdonos is beszállt, a színes televízió, valamint a DVD- és CD-lejátszó mellett - Kiss Zsolt felajánlása révén - egy csomag parfümöt, illetve - hála Piero Pininek - egy karton húst is kisorsoltak a nézők között. A teljes idillhez csupán annyi hiányzott, hogy a cserejátékosokkal éppen a gyepen cicázó Hornyák Vendel, alias "Hentes" adja át a többkilónyi csontozott karajt…

Hogy azért Kispesten nincs kolbászból a kerítés, azt a második felvonás bizonyította. Az első játékrészben meglepően jól futballozó Honvéd alaposan visszaesett a folytatásra. Mindezt a kissé későn ébredő látogatók ki is használhatták volna - a fővárosiak szerencséje, hogy talán egyedül Takács Tamás nem "vett vissza", és nem egy, hanem legalább négy bravúrral mentette meg csapatát a góltól. A sokadik elpuskázott pécsi lehetőség után érezte úgy a hangulatfelelős, hogy közbe kell szólnia, és fütyülés helyett szurkolásra biztatta a nagyérdeműt. Az egyéni szponzorral büszkélkedő (!) szpíker kérése meghallgatásra talált: a hátralévő időben zúgott a "Csak a Kispest!" Ez egyébként végszónak is megteszi, mert - az utolsó pillanatban hiába szépített a becsülettel küzdő PMFC - az összteljesítményt figyelembe véve ezen a meccsen nem nyerhetett más, csak a Kispest… ---- 8. perc: Egy bal oldali beívelés után a pécsiek védője, Szekeres Zsolt éppen a középen érkező Szili elé fejelte ki a labdát, aki egy igazítás után 16 méterről, jobbal úgy lőtte ki a jobb felső sarkot, hogy a labda még a lécet is érintette. 1-0
13. perc: Berdó vezette fel a kispesti térfél közepén a labdát, majd 21 méterre a kaputól lövésre szánta el magát. A Budovinszkyn megpattanó labdát a bal alsó sarok elől Takács Tamás csak szögletre tudta ütni.
29. perc: Vén bal oldali szöglete után röviden szabadítottak fel a pécsi védők. A jobb oldalon a lepattanóra helyezkedő Herczeg elé csorgott a labda, aki jobbal, 15 méterről óriási erővel lőtte azt a kapu jobb oldalába. 2-0
45. perc: Kóczián emelte okosan a kispesti védők mögé a beinduló Kulcsárnak a labdát. A pécsiek középpályása az ötös bal sarkánál levette a labdát, ám a kapuból jól kimozduló Takács Tamás még le tudta szedni azt a vendégjátékos lábáról.
59. perc: Most a Honvéd védői fejelték ki röviden a labdát, ami éppen Sztipánovics elé került. A pécsi támadó 18 méterről egyből lőtt, Takács Tamás óriási bravúrral a kapufára ütötte a labdát.
64. perc: Szili robogott el a bal oldalon, beadása után Herczeg öt méterről, óriási helyzetben fejelte a kapu fölé a labdát.
75. perc: Lantos adott be a jobb oldalról, Horváth Gyula 11 méterről leadott, jobblábas lövése után a labda épp csak elkerülte a Honvéd kapujának bal oldalát.
91. perc: Egy pécsi szögletet követően nagy kavarodás alakult ki a hazaiak kapuja előtt, ami után Sztipánovics elé került a labda, aki három méterről, jobbal passzolt Takács Tamás kapujába. 2-1 ---- +++ Sztorinak megteszi: amikor afelől érdeklődtünk a kispesti vezetőknél, hogy a télen hány mozambiki válogatottal erősödött a klub, mosolyogva közölték: néggyel. Tudniillik Mano Mano, Patricio, Marito és Miro is azt állítja magáról, hogy korábban szerepelt hazája nemzeti együttesében. Mi több, Miro azzal is büszkélkedik, hogy már a lisszaboni Sportingban is profiskodott. No, ezt hallva jegyezte meg az egyik elöljáró: aha, én meg a Barcelonában…

--- A diszkókat idéző hangerőt kicsit lejjebb lehetett volna venni. Különösen a két csapat bevonulásakor volt bántó a fülsiketítő, ki tudja, melyik lepukkant banda által produkált zenebona - többekben felmerült ekkor a kérdés, ilyenkor vajon miért nem a Honvéd indulója szól…