Reszeli Soós István szakmai igazgató azonban megnyugvással vette tudomásul, hogy nem kell kockáztatnia játékosai testi épségét.
"Az a legkevesebb, hogy kétszer kell Győrből Budapestre utaznunk, mert azért ez nem olyan komoly költség, mintha, mondjuk, Békéscsabára kellett volna utaznunk – mondta a szakember. – Sokkal fontosabb az, hogy a játékosaink nem korcsolyáztak a sérülésveszélyes pályán. A jég miatt könnyen megüthette volna a bokáját mindenki. Arról nem is beszélve, hogy a talaj irreálissá tette volna a mérkőzést, mert a jégen vagy annak a bordáin össze-vissza pattogott volna a labda."Reszeli Soós István egyébként nem először utazott feleslegesen Újpestre: 2001 decemberében a Sopron, amelynek akkor edzője volt, játszott volna a liláknál, ám a pálya akkor is használhatatlan volt. Az egy héttel később megrendezett találkozón a havas stadionban 2–1-re veszített Reszeli Soós István együttese, így nem feltétlenül jó ómen a győrieknek, hogy később kell lejátszani a találkozót.Az Újpest csapatában először lett volna csapatkapitány Szélesi Zoltán, aki – érthetően – nagyon készült erre a mérkőzésre, hiszen mint mondta, nagy dolognak tartja, hogy 22 évesen viselheti az újpesti karszalagot. "Vártam már ezt a meccset, de azért örülök, hogy nem kell ilyen pályán játszanunk – kommentálta a bíró döntését a fiatal védő. – Roppant veszélyes lett volna, ha egy-egy becsúszásnál megütjük magunkat, beverjük a fejünket a jégbe, vagy nem tudunk kitámasztani, és megsérülünk. Ilyen pályán nagyon könnyű egy-egy izmot megszakítani. Egyébként nem is tudom, hogy milyen cipőben kellett volna futballoznunk. A gumistoplis csúszott volna, mint a korcsolya, a fém nem tudott volna megállni a jégen, talán a pici hegyes fémstoplik tudtak volna segíteni."