Nyilasi Tibor mégsem tér haza

"Hajszál került a levesbe…”
Kedd délelőtt óta imígyen hangzik a magyar futball legújabb megfejtetlen rejtélye. E mondat a budapesti Népligetben elbújó Építők-sporttelep éttermében hangzott el Nyilasi Tibor sajtótájékoztatóján. A korábbi ezüstcipős futballista azok után hívta össze az újságírókat a régi idők focijának hangulatát idéző helyiségbe, hogy az elmúlt napokban elérhetetlenné vált az őt ostromló médiumok számára. Pedig kérdés akadt bőven, hiszen másról sem hallani hetek óta, mint hogy Nyilasi Tibor visszatér hajdani jeles sikerei színhelyére; ezen felbuzdulva az Újpest elleni Üllői úti rangadón a Fradi-tábor egy része már szimpátiatüntetést is rendezett a 48 éves szakember mellett. A 70-szeres válogatott azonban a tőle már megszokott visszafogottsággal folyamatosan csitítgatta a lelkendezőket. Tegnap pedig végérvényesen szertefoszlatta mindazok álmait, akik úgy hitték, a Ferencváros újkori történetének legfrissebb fejezete Nyilasi Tibor közremûködésével íródik.

"Zaklatott vagyok, mert még sosem fordult elő, hogy a saját ügyemben sajtóbeszélgetést kelljen meghirdetnem, az élet azonban most rákényszerített erre” – kezdte monológját a mostanság a Sport1 szakkommentátoraként és a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) utánpótláscsapatainak szakágvezetőjeként dolgozó sportember, aki valóban feltûnően idegesen babrált a jegyzetpapírjaival. Nyilasi Tibor egyébként azért készített "puskákat” magának, hogy pontos sorrendet tartva idézhesse fel, miként került képbe a Fradinál, s hogyan jutott el addig, amikor megköszönte a megkeresést. Prológusként annyit előrebocsátott, már megszokta, ha bármi történik a Ferencvárosnál, vésztartalékként előveszik, és megfürdetik a nevét – függetlenül attól, hogy tényleg szánnak-e neki valamiféle szerepet. Nem volt ez másként az elmúlt két és fél évben, vagyis a Fotex-korszakban sem, noha Nyilasi szerint még csak nem is beszélgetett Várszegi Gáborral az esetleges szerepvállalásról…
Nos, a Nyilasi-sztori legújabb fejezetének első felvonása november 18-án íródott, amikor főhősünket azzal kereste meg telefonon az egyik ismerőse, hogy két nappal később tegye szabaddá magát, mert egy találkozóra invitálják. A meghívó személyéről a közvetítő hallgatott, bár ekkora már kitudódott, hogy az Üllői úti szerepvállalását minimálisra csökkentő Fotex Rt. helyett új támogató érkezik a Fradihoz. Két nappal később, nem sokkal a tervezett találkozó előtt megint megcsörrent a telefon, és immár Furulyás János, az FTC elnöke jelentkezett, akivel Nyilasi saját bevallása szerint öt esztendeje nem beszélt (emlékezetes: a zöld-fehérek egyik emblematikus alakját azok után menesztették 1998 decemberében a vezetőedzői posztról, hogy Torgyán József akkori földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztert az agrártárcával hagyományosan szoros kapcsolatokat ápoló sportegyesület első emberévé választották). A klubelnök nemcsak a meghívás tényét erősítette meg, de egyben arra is kérte Nyilasit, vállalja el a neki a Ferencvárosnál felkínálásra szánt posztot.
A "nagy ő” kilétét azonban még mindig homály fedte.

Este aztán lehullott a lepel, és kiderült: a neves kutató-feltaláló, Kovács Ádám és cége, a Celladam Rt. lehet a Ferencváros új szponzora, üzlettársa. A négyszereplős beszélgetésen, amelyen Nyilasin és annak barátján kívül Furulyás János is részt vett, Kovács Ádám elmondta, 1.8 milliárd forintot szán a Fradira, egyúttal felajánlotta Nyilasinak, válasszon magának posztot. Cserébe annyit kért a két fradistától, csináljanak egy jó csapatot. Nyilasi rögtön közölte, hogy a labdarúgó-szövetségben és a Sport1-nél betöltött tisztségét nem óhajtja feladni, és azt is elmondta, hogy a kispadra sem vágyik, mi több, Szeiler József vezérigazgatói munkaköre sem vonzza.
"Annyi kikötésem volt, hogy ha szerepet vállalok az Üllői úton, legyen mellettem egy, a jogban, a közgazdaságban és az üzleti világban jártas szakember, s ezt mindenki elfogadható kívánságnak tartotta” – mondta Nyilasi Tibor.
A következő randevú időpontja november 23. volt, e napon rendezték meg a Budapest Sportarénában a Képes Sport All Star-gálát, amire Nyilasi Tibor a magyar válogatott egyik szakvezetőjeként volt hivatalos. Délelőtt azonban Furulyás János és Kovács Ádám társaságában még két órát beszélgettek. Noha a két vezető már a posztok szétosztásával foglalkozott, Nyilasi emlékezete szerint a hangulat zaklatottabb volt, mert "…Kovács úr ekkor szembesült igazán azzal, hogy a kereskedelmi jogok egy részét a Fotex magával viszi, ráadásul fel kellett gyorsítani a tárgyalásokat, mert az egyezség úgy szólt, ha november huszonhatodikáig új támogatót talál a klub, a Fotexnek nem kell kifizetnie az utolsó hatszázmillió forintos részletet”.
Nyilasi ennek ellenére kiterítette a kártyáit, és bejelentette: Török Ferenc ügyvédet venné maga mellé tanácsadóként.

A harmadik s egyben utolsó találkozó múlt csütörtökön zajlott az egykori öttusázó olimpiai bajnok, volt SZDSZ-es országgyûlési képviselő irodájában – a jogász házigazda mellett Nyilasi Tibor, Kovács Ádám, Furulyás János és az FTC jogásza, Petró László közremûködésével. Nyilasi állítja, már olyan részletekről is szó esett, hogy Török Ferencet delegálják az FTC Rt. igazgatóságába, s emiatt a testületet ötről héttagúra bővítik, sőt, beszélgettek szerződésének részleteiről is. Sportigazgatói ranggal felruházva Nyilasi feladata lett volna többek között a Fradiban – az első csapattól eltekintve – a szakmai munka szervezése, irányítása, a rövid és hosszú távú sportszakmai program elkészítése, az edzők munkájának értékelése, a kapcsolattartás az MLSZ edzőbizottságával, a válogatott szövetségi kapitányával és az utánpótlás-válogatottak szövetségi trénereivel, a javaslattétel a beosztott edzők alkalmazására, felmentésére, jutalmazására, illetve a játékosok szerződtetésére.
Noha a beszélgetés még tartott, Kovács Ádám elköszönt, ám egy óra múlva visszatelefonált, s e hívást követően jelentette be Furulyás János: "Hajszál került a levesbe…”

Az FTC elnöke elmondta: a Celladam Rt. elnök-vezérigazgatója "és a mellette lévő két úr” azt üzente, Török Ferenc igazgatósági tagságáról szó sem lehet, s ha Nyilasi ehhez ragaszkodik, akkor eltekintenek a szolgálataitól. Márpedig Nyilasi – mint mondotta, saját érdekében – ragaszkodott ügyvéd-tanácsadója alkalmazásához, ám hiába hívta fel ezt követően Furulyás János Kovács Ádámot, ő nem változtatott az álláspontján.
Másnap megalakult az FTC Rt. igazgatósága – az öt tag között Török Ferenc nem volt ott. "A következő napokban Furulyás János mégis olyan nyilatkozatokat tett, amelyekkel azt sugallta a szurkolóknak, hogy a kapu nyitva áll előttem, a Fradi tárt karokkal vár. Engem azonban nem keresett, csak hétfőn, amikor már megneszelte, hogy sajtótájékoztatóra készülök” – tette hozzá Nyilasi, aki nem tudott válaszolni arra az újságírói felvetésre, hogy vajon kik lehettek Kovács Ádám titokzatos tanácsadói, miképpen azt sem tudta megmondani, mi volt a baj Török Ferenccel. Saját bevallása szerint ezt az egyébként igencsak kézenfekvő kérdést nem is tette fel tárgyalópartnereinek, így utólag már csupán tippelgethetett: felmerült benne, hogy egyesek szerint a jogász nem elég jó szakember, esetleg zavaró lehetett Török doktor hajdani politikai szerepvállalása, illetve – ahogy Nyilasi fogalmazott – "valaki belezavart a képbe”…
Lapunk érdeklődésére, vajon a történtek után fordulhatnak-e úgy a szelek, hogy mégis szerepet vállaljon a Ferencvárosnál, Nyilasi Tibor azt mondta: végleg lezárta magában az ügyet.
"Szerettem volna ezzel a sajtótájékoztatóval megelőzni azon szóbeszédeket, hogy megint udvaroltattam magamnak, aztán visszaléptem – mondta az egykori klasszis labdarúgó. – Nem sértődtem meg, nem haragszom senkire, de úgy érzem, önhibámon kívül maradtam körön kívül, a nevemet csupán a történtek igazolására, a szurkolók megnyugtatására használták fel. A Fradi nehéz időszakot élt át, hiszen ki kellett menekülnie az elhibázott Fotex-szerződésből. Ez olyan áron sikerülhetett, hogy a kereskedelmi jogok egy része a korábbi főtulajdonosnál maradt. Kovács Ádám érzésem szerint szeretné teljesíteni a vállalásait, de azt nem tudom, megvan-e a szükséges pénzügyi ereje az FTC finanszírozásához, igaz, nem is akarok kutakodni a kasszájában. S ha már a pénz szóba került: minden pletyka ellenére az én juttatásaimról nem tárgyaltunk, odáig el sem jutottunk, hogy az igényeimről beszélgessünk. Fantasztikus érzés, hogy a szurkolók az Újpest-meccsen kiálltak mellettem, de én már kétszer megégettem magamat a Ferencvárosnál, mert nem voltam elég óvatos. Az olyan esetek is, mint Kiprich József győri menesztése, intő példák a számomra. Mindörökre fradista leszek, de most inkább maradok a szövetségi munkámnál, és dolgozom tovább a Sport1-nél. Megelőzendő a mostanihoz hasonló, idegőrlő napokat, azt hiszem, keresek magamnak egy menedzsert, és ha legközelebb jön egy megkeresés, majd csak akkor kapcsolódom be a tárgyalásokba, ha a fő szempontokban megállapodott az ügynököm és az ajánlattevő…”