A meccs eleje volt izgalmasabb

Néztek, csodálkoztak a győri hívek, hogy egy fiatal fehérvári fiú előbb egy enyhén szemtelen, később profin végrehajtott góllal köszönt be kedvenceik hálójába, holott eddig ők igazából azt sem tudták, hogy él. Pedig a szóban forgó ifjú már nem a "névtelenek” kategóriájába tartozik, tagja a korosztályos válogatottnak, és nem csupán Fehérvárott beszélnek úgy róla, mint a jövő nagy-nagy ígéretéről. Persze, bánjunk csínján a jelzőkkel, ezt a korábbi években, sőt évtizedekben ráfogták, ráfogtuk sok mindenkire, aztán meg lehet nézni, kiből mi lett. Ami tény: az ifjú Magasföldi József játszotta a főszerepet egyértelműen a péntek esti összecsapáson.
Azon a meccsen, amely gyaníthatóan minden idők legalacsonyabb nézőszámát hozta, már ami az ETO–Vidi találkozókat illeti. Felesleges lenne itt nosztalgikus húrokat pengetni, de még igencsak friss emlék, ahogy Székesfehérvárról autókonvojok indultak Győr felé, hogy a drukkerek helyszínen buzdítsák a kedvenceket; és persze így volt ez fordítva is… Igaz, ez utóbbival kapcsolatban is van egy emlékezetes pillanat, mégpedig az, ahogyan egy ETO-szurkoló gurul lefelé mint egy szeneszsák a Sóstói-stadion lelátóján, miután jól fültövön vágták a hazai erős fiúk.
Szóval, tartani lehetett attól is, hogy a két tábor ellenségeskedése ezen a pénteken is tettlegességig fajul, ám szerencsére csak szemmel verték egymást a felek, elhangzott néhány szokásos ócsároló rigmus, de szerencsére ezzel le is tudták az erőszakot. A pályán is békés küzdelem zajlott, méghozzá változatos, élénk iramban. Nem volt ez különösebben látványos meccs, de a hidegben csipkedték magukat a fiúk. Mindkét edző győzelemre serkentette fiait, ez már a taktikából is kiderült. A hazaiaknál a két ék, Igor Nicseneko és Alekszandar Bajevszki mögött Miriuta Vasile zárkózott fel. A vendégeknél Hercegfalvi Zoltán és Marian Savu alkotta az ékpárt, a már említett Magasföldi József is csatárt játszott a félidő nagy részében.
Gyors gólváltással kezdődött a mérkőzés, majd a mintegy 150 fehérvári szurkoló ugorhatott fel ismét boldogan. A Győr védelme bizony mindkét találatnál nagyot hibázott, teret, lehetőséget adva a fehérváriaknak a gólszerzésre. Különösen az első Videoton-találat keserítette el a győri híveket, mert gyakorlatilag úgy passzolgattak a fehérváriak a hazai tizenhatoson belül, mintha cicáznának.
Igencsak felpaprikázott zöldek jöttek ki a folytatásra, és kezdtek el egyre erőteljesebben támadni. A tanácstalanabbnak tűnő fehérváriakat az zavarhatta meg, hogy az ETO-stadion fényszórói bizony olyan foghíjasak, jó, ha minden második égő világít. A hazaiak ezt már megszokhatták, hiszen a folytatásban jóval többet birtokolták a labdát, és egyre veszélyesebb támadásokat vezettek. Nemcsak a közönség, még a műsorközlő is tűzbe jött, aki teli torokból biztatta a drukkereket, minél hangosabb buzdításra, és ennek eredménye is lett: a zöld-fehérek egy jogos büntetőből egyenlítettek, hogy aztán ettől kezdve a győzelmet jelentő gólért harcoljanak.
A Videoton is váltott, előbb Csank János játékmestert (Dvéri Zsolt helyett Szabó Tibor állt be), aztán harcmodort váltott. A mesteredzőnek eszébe juthatott, hogy legutóbb a hajrában vesztették el a három pontot a Ferencváros ellen…

Nos, most nem jött drámai vég, a csapatoknak meg kellett elégedniük egy-egy ponttal. Nagy kérdés, hogy vajon örültek-e ennek bármelyik öltözőben. Mint ahogy a nézők sem lehettek felhőtlenül boldogok, egyrészt jól összefagytak, másrészt igencsak kapkodó, sok hibával tarkított játékot láthattak. Hogy mégis hármasra értékeljük a találkozót, az a négy gólnak köszönhető.
Annak a négy gólnak, amelyből kettőt ugyebár Magasföldi József szerzett. A fehérvári labdarúgónak azonban más miatt is emlékezetes lesz ez a mérkőzés. A találkozó legjobb teljesítményét nyújtó labdarúgóját a Böjte Attilával történt ütközése után le kellett cserélni.
Mint a mérkőzés lefújása után Csucsánszky Zoltántól, a Videoton technikai igazgatójától megtudtuk: Magasföldi József állkapcsa eltörött, és a játékost azonnal a székesfehérvári kórházba szállították. A 19 esztendős futballista számára befejeződött az idény.

Mestermérleg

Kiprich József: "Biztos, hogy másként alakult volna a mérkőzés, ha mi rúgjuk az első gólt, így azonban futnunk kellett az eredmény után. Hibáztunk, a védelmünk labilis volt, úgy nem lehet embert fogni, ahogy ezt védőjátékosaim csinálták. Varga Zoltán kiállítását túl szigorúnak tartom."

Csank János: "Pontért jöttünk Győrbe, és esélyünk volt még a győzelem megszerzésére is. Hogy ez nem sikerült, amiatt kissé csalódott vagyok. A szünet után a Győr nagyobb erőket mozgósított, mi pedig pontatlanul játszottunk, rossz megoldásokat alkalmaztunk."

Percről percre

4. perc: Miriuta középről, 22 méterről, jobbal ellőtt labdája a kapu jobb sarka felé tartott, Turi azonban vetődve szögletre tenyerelte.
13. perc: Dvéri a bal oldalról ívelt középre, Voicu lekezelte a labdát, majd Tóth Balázshoz gurított, a középpályás Magasföldi elé továbbított, ő pedig tíz méterről, jobbal, laposan a bal alsó sarokba küldte a labdát.
0–1
17. perc: Nem sokáig örvendhetett a győri kapu mögötti szektorban elhelyezkedő székesfehérvári szurkolótábor. Miriuta a bal oldalról végzett el szögletrúgást, a kapu elé kanyarodó labdára Nicsenko robbant be, és hat méterről a jobb felső sarokba csúsztatott.
1–1
24. perc: Ezúttal a győriek öröme bizonyult tiszavirág-életűnek. A hazai védők statisztálása mellett Hercegfalvi pontos átadással hozta helyzetbe a középen kilépő Magasföldit, aki egy átvétel után ezúttal 11 méterről, jobbal, a jobb alsó sarokba lőtt.
1–2
30. perc: A középen tartózkodó Bajevszki a kapunak háttal állva három védő gyűrűjében szelídítette meg a labdát, majd egy hirtelen fordulat után, 12 méterről alig lőtt a léc fölé.
55. perc: Savu középen törhetett kapura, a kifutó Sebők mellett is elhúzta a labdát, de túlságosan kisodródott, így inkább a kapu elé ívelt, a védők azonban felszabadítottak.
57. perc: Nagy Tamás tört be a vendégek kapujának előterébe, ahol Risztics lerántotta – Világi Balázs azonnal tizenegyest ítélt. A büntetőből Miriuta, jobbal, nagy erővel a jobb felső sarokba vágta a labdát.
2–2
66 . perc: Miriuta 28 méterről, szabadrúgásból csavarta a kapu elé a labdát, amelyet aztán a kapujából kimozduló Turi kaparintott meg Nicsenko elől.
78. perc: Tóth Balázs indult meg Sebők kapuja felé, majd a jobbösszekötő helyéről, tíz méterről, jobbal, keresztbe lőtt, a labda elsuhant a jobb oldali kapufa mellett.
83. perc: A korábban csereként beálló Varga Zoltán hátulról rácsúszott Tóth Balázs lábára, amiért a játékvezetőtől azonnal piros lapot kapott.