Csupán a ziccereket kellett volna belőniük a hazaiaknak, ám ebben jobb volt a Ferencváros. S talán még valamiben: jóval higgadtabbak, megfontoltabbak voltak a zöld-fehérek, ami talán érthető, ők már túl vannak "a nullapontos” helyzeten, és megkezdték a felzárkózást. Főként ez a zalaegerszegi három pont érhet sokat, hiszen nagy-nagy küzdelemben, remek, közönségszórakoztató meccsen győzött a Fradi. Az ilyen sikerek, ahogy mondani szokták, összekovácsolhatják a csapatot, főként, ha ez a bizonyos csapat a héten fontos kupameccset játszik a dán FC Köbenhavnnal. Lipcsei Péter Egerszegen is jelentős szerepet vállalt a sikerben, igaz, ezúttal nem góllal vagy emlékezetes megmozdulásokkal vétette észre magát, sokkal inkább küzdőszellemével. Régen láttuk őt ennyit futni, szerelni, robotolni. Ezzel lett ő a 7. forduló játékosa.
– Tartottak a szombati találkozótól?
– Persze hogy tartottunk, hiszen tudtuk, a Zalaegerszeg igen is jó csapat, ráadásul az edzőváltás rendkívüli hatással lehet a játékosokra – mondta Lipcsei Péter. – Óvatosak voltunk, és bizony a meccs bizonyos szakaszaiban jobban is játszott nálunk az ellenfelünk.
– Ezek szerint a döntetlent igazságosnak tartotta volna?
– Erről szó sincs, szerintem megérdemelten nyertünk, hiszen nekünk több helyzetünk volt. Az első félidőben a Zalaegerszeg, a másodikban mi játszottunk veszélyesebben, szervezettebben. Ettől függetlenül elismerem a zalaegerszegiek teljesítményét, azt hiszem, ha így játszanak a folytatásban, sikerül felzárkózniuk. Eszembe sem jut, hogy esetleg kiesnek, annál sokkalta jobbak.
– Szép, hogy így dicséri a legyőzött ellenfelet, de mi a véleménye saját csapatáról?
– Aki látta a szombati találkozónkat, az elismeri, hogy most valóban nagyon együtt van a Fradi. Csak sajnálhatják a televízió illetékesei, hogy mégsem közvetítették ezt a mérkőzést, mert ez valóban remek, izgalmas kilencven perc volt. Bevallom, magam sem hittem volna, hogy a szerdai, nyíregyházi kupameccs százhúsz perce után ilyen remek teljesítményre leszünk képesek. Ebből is kiderül, hogy a kondíciónkkal nincs gond.
– Kicsit el kell rontanom a jókedvét. Tudja, a szurkolóktól milyen kritikát kapott a lettek elleni válogatott meccs után? Minden volt, csak gyors, képzett és válogatott szintű futballista nem.
– Igen, hallottam, hogy lassúnak, körülményesnek és tehetetlennek tituláltak, és bizony el kell fogadnom a kritikát. Mentségemre szóljon, hogy kényszermegoldás volt, hogy a hátvédposzton szerepeltem. Gellei Imre szövetségi kapitány ezzel a feladattal bízott meg, nekem pedig kötelességem volt ezt elfogadni. Azóta is nehezen emésztem meg a Lettországban történteket, de állítom, mi rontottuk el azt a meccset. Túlságosan nekimentünk a letteknek, területet hagytunk gyors embereiknek, ezért kényszerültem én is sok-sok futásra.
– A szurkolók nagy része megint a futball ellen fordult, és már nem bízik a lengyelek elleni sikerben.
– Valóban elképesztő, hogy Magyarországon egy-egy győzelem vagy vereség mennyire befolyásolja a közvéleményt. Kikaptunk, csalódást okoztunk, és sokan a futball ellen fordultak. Pedig én azt mondom, van esélyünk, a mi válogatottunk igenis egységes csapat, ezt korábban már bebizonyítottuk. Nem akarok megint fogadkozni, inkább azt mondom, jöjjenek ki a szurkolók az Európa-bajnoki selejtezőre, mi igyekszünk meghálálni a szurkolást és a bizalmat.
– Mi lesz az FC Köbenhavn elleni kupameccsen? Az sem lesz sétagalopp…
– Nehéz dolgunk lesz, de végre saját szurkolóink előtt játszhatunk. Lesznek az Üllői úton vagy tízezren, és ez nekünk óriási segítséget adhat. Meg aztán az elmúlt napokban bebizonyítottuk, hogy tudunk futballozni.
– Utolsó kérdés: mi a véleménye Tököli Attila visszatéréséről?
– Semmi különös. Két meccsen két gólt szerzett. Azt hiszem, itt minden más szó felesleges…