Per helyett futballozni kellene

Az alkotmányjogász-ügyvéd szerint ügyes prókátorok még kitolhatnák a történet lezárását, sőt, vélhetően a bíróság előtt sem lenne teljesen esélytelen az FTC Rt., de érdemi hozadéka a pereskedésnek a Testnevelési Egyetemen sportjogot tanító szakember szerint már nemigen lenne, sőt, inkább csak rombolná az amúgy is zilált honi futballviszonyokat.
"Sokkal hasznosabb volna, ha futballozni kezdenének, akiknek ez a dolguk – tette hozzá Kolláth György. – Más kérdés, hogy a botrány és a hozzá kapcsolódó fegyelmi eljárások tanulságait érdemes lesz levonni. Ami a leginkább szembetűnő: bebizonyosodott, hogy a magyar futball továbbra is sajátosan lebegő, törvényen kívüli állapotban van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a labdarúgás szereplői csak addig hivatkoznak a sporttörvényre és az egyéb sportági szabályokra, amíg a belső érdekviszonyok alapján az érdekükben áll, egyébként viszont fütyülnek az egészre.”

A hadikommunizmust idézték

Kolláth György elismerte, hogy a hatályos sporttörvény nem a legtökéletesebb jogszabályok egyike, ám ellentétben Demján Sándorral, a Magyar Labdarúgóliga (MLL) elnökével nincs lesújtó véleménye e paragrafusgyűjteményről. Az alkotmányjogász úgy véli, a sporttörvényben lényegében "…csak a kerékbetörés nem szerepel büntetési tételként”, ám a törvény szankciórendszere felpuhítva, összefüggéseiből kiragadva került át a labdarúgó-szövetség fegyelmi szabályzatába. Ez persze nem lehet mentség a jogszabályok önkényes értelmezésére, arra, hogy "…fegyelmi büntetések gyanánt a hadikommunizmus szellemét idéző határozatok” is születtek az elmúlt hetekben (Kolláth György kirívó és riasztó példaként említette, hogy az FTC Rt. rendkívüli jogorvoslati kérelme után a liga elnöksége azzal a sugallattal adta vissza az ügyet első fokra, hogy a korábbiaknál súlyosabb büntetéseknek kell születniük). "A demokráciában a jó célokat is csak a törvények adta kereteken belül lehet védeni, legyen szó a kárpótlásról, a házszabályról vagy éppen a futballgarázdák megfékezéséről. A magyar labdarúgásnak is vissza kellene térnie a jog sáncai közé, de erre pillanatnyilag semmiféle szándékot sem látok” – jegyezte meg Kolláth György.
Az alkotmányjogász egyben bírálta a sportminisztert, mert megítélése szerint Gyurcsány Ferencnek már régen ki kellett volna állnia a törvény védelmében, nem pedig taktikai kérdéssé lefokozni a botrány kezelését: "A GYISM-ben inkább sumákoltak vagy baráti találkozók közepette terelgették az eseményeket. Nem hét pontba sűrített látszatintézkedésekre lett volna szükség, hanem arra, hogy törvényes és ésszerű kompromisszumot hozzanak össze. Az eddigi, színfalak mögötti alkuk ugyanis legfeljebb egy napig éltek, mert miután a felek felálltak az asztaltól, meggondolták magukat.”

Abszurd ötlet a kizárás

Kolláth György az ügyészségnek is felrótta, hogy passzív szemlélője volt az eseményeknek, noha a Fradi-ügyben bizony hivatalból is lett volna teendője a törvényesség helyreállítása érdekében. Mert bár egy jogállamban a civil szféra ügyeibe az ügyészség nem szólhat bele, a törvényességet óvni elemi kötelessége lenne; a politikai kereszttűzbe kerülő szervezet azonban mostanság a sportban feltűnően passzív… (S még valami: a Páva-bizottság jelentése mind a sportkormányzatnak, mind a futball vezérkarának ajánlotta a labdarúgás gondjainak teljes áttekintését, ám visszhang nélkül maradt.) Más kérdés, hogy az esetleges törvénysértések korrigálása persze a Fradi-ügyben is a bíróság feladata lenne, ami – napjaink ítélkezési gyakorlatát ismerve – jövő év közepénél előbb aligha hozná meg az elsőfokú ítéletet.
Ami a közeli jövőt illeti, Kolláth György "taktikai szélcsendre” számít, abban azonban nem bízik, hogy a honi futballipart belátható időn belül szakmai, erkölcsi, jogi és üzleti szempontból sikerülhet rendbe hozni. A liga azon fenyegetését, miszerint az MLL csütörtöki közgyűlésén hozott határozat értelmében ezután akár ki is zárhatják azt a sportvállakozást a ligából és a bajnokságból, amely a sportági döntéshozatali fórumokon kívül keresné az igazát, az alkotmányjogász megmosolygtatónak mondotta. Azt a jogot tudniillik, hogy az önkormányzati típusú szervezetek a felettük törvényességi felügyeleti jogot gyakorló szervekhez forduljanak, képtelenség egy közgyűlési határozattal elvonni. A kizárás pedig azért is abszurdum, mert tagjai csak a labdarúgó-szövetségnek vannak, a profiliga csupán egy tagozat. Az MLSZ és az MLL viszonyát az alkotmányjogász szerint olyasféle példával lehetne illusztrálni, mint egy párt és a platformja közötti kapcsolatot – ami még akkor is igaz, ha a liga mára éppúgy kiépíthette az infrastruktúráját, mint a labdarúgó-szövetség. Emiatt viszont a mindennapok során olyan értelmezhetetlen helyzetek teremtődhetnek, mint a felülvizsgálati jog megduplázása (a ligaalapszabály csütörtöki módosítása után immár az MLL elnöksége is megváltoztathatja a fellebbviteli bizottság jogerős határozatait), ami Kolláth György szerint "…egyenértékű a tenger alatt járó repülőgép feltalálásával”.

Szakdolgozat témája lehetne

A jogász oktató hozzátette, "…egy higgadt értékelést biztosan megérne az ügy a TF-en, akár szakdolgozat témájaként is”.
Kevésbé voltak beszédes kedvükben a ferencvárosi oldalon. Az FTC Rt. vezérigazgatója, Szeiler József, akit személy szerint is elmarasztalt az MLSZ elnöksége, egyelőre rövid kommentárt sem kívánt fűzni a labdarúgó-szövetség határozatához. Mint mondotta, először a labdarúgó-rt. igazgatóságának kell kialakítania az álláspontját, ő maga is majd annak ismeretében nyilatkozhat. Hasonlóan udvariasan, de egyelőre elhárították az interjúkérést a Fradi fő támogatójánál, a Westel Rt.-nél is. Ami bizonyos: a szponzori szerződés a továbbiakban is él, ám hogy Sugár András, a távközlési társaság vezérigazgatója marad-e a jövőben az FTC Rt. igazgatóságának elnöke is, az elkövetkező napok színfalak mögötti tárgyalásai után dől el.

Az első pofonoktól a labdarúgó-szövetség elnökségének döntéséig

A távirati iroda összeállítása segítségével összefoglaljuk, mi is történt a május 30-i botrányoktól és az MLSZ-elnökség csütörtöki határozathozataláig.

Május 30.: A Siófok–Győr összecsapás után 12 vendégszurkolót állított elő a rendőrség, mert a lefújás előtt néhány perccel a két csapat szurkolói beszaladtak a pályára, majd verekedés tört ki közöttük. Az incidens során három drukker könnyű, egy súlyos sérülést szenvedett. A Ferencváros–Debrecen mérkőzést követően a hazai szurkolók berohantak a pályára, megverték a játékosokat, és leütötték Szentes Lázárt, a DVSC vezetőedzőjét.
Június 10.: Az MLL fegyelmi bizottságának elsőfokú határozata értelmében a Ferencváros 2003. december 31-ig zárt kapuk mögött köteles lejátszani hazai mérkőzéseit, az FTC Rt.-t négymillió forintra, Szeiler Józsefet, a csapatot működtető részvénytársaság vezérigazgatóját hárommillió forintra büntette meg a testület.
Június 26.: Befejezte munkáját az a nyomozócsoport, amelyet Budapest rendőrfőkapitánya hozott létre az FTC–Debrecen mérkőzést követő szurkolói rendbontás kivizsgálására. A csoport 25 embert fogott el, akik ellen eljárást indítottak csoportosan elkövetett garázdaság miatt. Egy ember ellen országos körözést adtak ki, mert a gyanú szerint bántalmazta az egyik biztonsági őrt.
Július 17.: Az MLL fellebbviteli bizottsága úgy határozott, hogy a december 31-ig történő stadionbezárás helyett három bajnoki mérkőzést kell zárt kapuk mögött megrendezni az Üllői úton. Csökkentették Szeiler József büntetését is, akinek hárommillió helyett egymillió forintot kell fizetnie. Az FTC Rt.-re kiszabott pénzbüntetést ötmillióra emelték. A Siófokra vonatkozó fegyelmi határozatot jóváhagyta a bizottság, kivéve a pályabezárást illető részt, azt ugyanis törölte.
Július 21.: Az MLL elnöksége rendkívüli ülésén megsemmisítette az FTC–Debrecen és a Siófok–Győr mérkőzés ügyében hozott valamennyi korábbi fegyelmi határozatot, és a fegyelmi bizottságot új eljárásra kötelezte. A liga elnöksége egyúttal visszavonta a fellebbviteli bizottság négy tagjának mandátumát.
Július 22.: Az MLL fegyelmi bizottsága egy mérkőzésre betiltotta a siófoki stadiont, és a kft.-t 800 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.
Július 25.: Az MLL fegyelmi bizottsága úgy döntött, az FTC soron következő három hazai találkozóját zárt kapuk mögött köteles lejátszani, a szeptember 14. és december 14. közötti időszakra felfüggesztette a zöld-fehérek pályaválasztói jogát, a futball-rt.-t pedig 40 millió forintra megbüntette. Szeiler Józsefnek egymilliót kell fizetnie, és szeptember 25-ig eltiltották a mérkőzések látogatásától.
Július 28.: Az FTC Labdarúgó és Sport Részvénytársaság igazgatósága szerint a sporttörvénybe és kormányrendeletbe ütközik a liga elnökségének július 21-i határozata, emiatt a Magyar Labdarúgó-szövetséghez fordult azzal a kéréssel, hogy a döntést semmisítse meg. Az rt. jelezte, ha ez nem valósul meg, ügyészségi felügyeleti vizsgálatot indítványoz, illetve bírósági kártérítési pert indít.
Augusztus 7.: A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége rendkívüli ülésén úgy döntött a Ferencváros kérelme kapcsán, hogy hat pont levonással sújtja az együttest. Az FTC-nek három otthoni mérkőzését kell zárt kapuk mögött megrendeznie. Szeiler Józsefet december 31-ig eltiltották a találkozók látogatásától, és szakmai tevékenységéből származó éves átlagjövedelmének háromhavi összegére büntették meg. Az elnökség jóváhagyta az rt.-re kiszabott 40 millió forintos pénzbüntetést.