Súlyosították a büntetést

Az egykori gyilkossági nyomozóból lett szocialista országgyűlési képviselő a szakmai tanácsadója annak az Expol Kft. nevű cégnek, amely a Magyar Labdarúgóliga (MLL) pályázatának győzteseként afféle fővállalkozóként ügyel majd az élvonalbeli bajnoki mérkőzéseken a rendre. Doszpot Péter és az Expol két vezetője azért kért szót az MLL rendkívüli közgyűlésén, hogy a jövőbeni szakmai elképzeléseikről röviden beszámolhasson, de igencsak sokat kellett várakozniuk, mire a küldöttek elé állhattak, mert a mindössze három napirendi pont ellenére igencsak elhúzódott a tanácskozás.

Módosult a liga alapszabálya

Az első témakör a liga alapszabályának módosítása volt, amire a küldöttek egyhangúlag igent mondtak. Ennek megfelelően a 24. paragrafus 1. bekezdése oly módon változott, hogy "…a liga bizottságai (kivéve az ellenőrző bizottságot) által hozott határozatait hivatalból vagy az érintett bejelentése után is köteles az elnökség hatályon kívül helyezni, és az ügyet új eljárásra utasítani, ha az jogszabállyal, a FIFA, az UEFA, az MLSZ, illetve a liga alapszabályával, közgyűlési határozataival, szabályzataival és döntéseivel ellentétes”. Eddig az MLL elnökségének jogosítványa az ellenőrző bizottság mellett a fellebbviteli bizottság fellebbezési ügyekben hozott határozataira sem terjedt ki. A módosítás indoklásaként információnk szerint elhangzott, hogy a versenyszabályzat 4. paragrafusának 4. bekezdése, valamint egy MLSZ-elnökségi leirat alapján a ligaelnökség felülvizsgálati jogköre már eddig is érvényesült. Lapunk ugyanakkor úgy értesült, hogy az új szövegezés kapcsán jogi szakértők aggályaikat hangoztatták, mondván, az ellentétes a 34/2001 (III. 5.) számú, a sportfegyelmi felelősségről szóló kormányrendelet 11. paragrafusa 1. bekezdésével, miszerint "…az eljárás alá vont a másodfokú határozat ellen annak kézbesítésétől számított öt napon belül a szakszövetség elnökségéhez, illetve a szakszövetség közgyűlése által választott rendkívüli fegyelmi bizottsághoz nyújthat be kérelmet”. E jogszabály ugyanis a felülvizsgálati jogot egyértelműen a szakszövetséghez telepíti, ráadásul a felülvizsgálat feltételéül szabja, hogy azt az eljárás alá vont kérelmezze. Érdeklődésünkre azonban Szieben László, az MLL igazgatója e felvetést alaptalannak mondotta, mert szerinte az MLSZ jogosítványai az újabb felülvizsgálati szint beépítésével nem sérültek.
A küldöttek ezután megszüntették a 19. paragrafus 1. bekezdésében szereplő – amúgy a gazdasági érdekképviseletekre jellemző – kooptálási jogot, így az MLL elnökségének a jövőben az elnök mellett az NB I-es és az NB I B-s ligatanács elnöke és elnökhelyettese lesz a tagja. A liga alapszabálya 15. paragrafusa 4. bekezdése alapján ugyan az elnökség tagjait többségi szavazással kell megválasztani, ám Szieben László szerint itt sincs ellentmondás, mert a szokásos ügymenet az, hogy először az MLL elnökségének tagjait választják meg, és a testületbe bekerülő sportvezetők töltik aztán be az NB I-es és NB I B-s ligatanács vezetői tisztségeit.
A másik napirendi pont a fellebbviteli bizottság új elnökének megválasztása volt. A liga elnöksége által az FTC–DVSC meccs ügyében másodfokon kiszabott "enyhe” büntetések miatt élesen támadott Tóth Sándor önként lemondott tisztéről, így visszahívására nem volt szükség; megürült posztjára a küldöttek a korábban a sportminisztérium közigazgatási és jogi főosztályán dolgozó, jelenleg a Kopint-datorg Vagyonkezelő Kft.-t ügyvezetőként irányító Nagy Józsefet választották.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Szieben László elmondta még: a sporttörvény módosítása során azért lobbiznak majd, hogy a jogszabály ezentúl legyen összhangban a nemzetközi és az európai futballszövetség szabályaival. Egyúttal megpróbálják elérni, hogy a sportrendezvények rendjéről most életbe lépett kormányhatározatban a sportlétesítményben a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területre jogtalanul belépő, ott tartózkodó vagy oda bármit bedobó szabálysértő büntetése a jelenlegi 100 ezer forintnál szigorúbb legyen.
A tájékoztatót követően Szieben László és Demján Sándor, az MLL elnöke átautóztak az MLSZ Róbert Károly körúti székházába, ahol a szövetség elnöksége rendkívüli elnökségi ülésen tárgyalta az FTC Rt. felülvizsgálati kérelmét. Mint arról többször beszámoltunk, az FTC Rt. igazgatósága arra kérte az MLSZ elnökségét, semmisítse meg a ligaelnökség azon határozatát, amelyben az semmissé tette az MLL fegyelmi és fellebbviteli bizottságának a Ferencváros–Debrecen meccs kapcsán hozott döntéseit. A szövetség vezérkara ezen kívánságnak eleget is tett, hiszen a 85/2003-as határozatában "…az alapszabály 9. paragrafusa 1. és 10. paragrafusa 2. bekezdése alapján hatályon kívül helyezte az MLL elnökségének 42 és 43/2003. július 21. számú, valamint az MLL fegyelmi bizottsága 312/2003. július 22. ügyiratszámú határozatait”.

Demján Sándor elégedett

Noha az FTC Rt. kérelmét ezzel teljesítette is az elnökség, e ponton nem állt meg a döntéshozó gépezet, és megszületett a 86/2003. számú határozat is, miszerint "…az MLSZ elnöksége a fegyelmi szabályzat 33. paragrafusa 4. bekezdésének f) pontja alapján kötelezi az FTC Rt.-t, hogy a 2003–2004. évi bajnokság első három hazai rendezésű bajnoki mérkőzését közönség nélkül, zárt kapuk mellett rendezze meg, a fegyelmi szabályzat 44. paragrafusa f) pontja alapján a sportszervezetet hat büntetőpont kivetésével szankcionálja a 2003–2004-es bajnokságban, illetve a fegyelmi szabályzat 44. paragrafusa i) és a 6. paragrafusa 2. bekezdésének e) pontjai alapján kötelezi, hogy 40 millió forint pénzbüntetést megfizessen”. Emellett a 87/2003. számú határozatban Szeiler Józsefet, az FTC Rt. vezérigazgatóját a fegyelmi szabályzat 32. paragrafusa 1. bekezdésének b) pontja és a 6. paragrafusa 11. bekezdése alapján pénzbüntetéssel sújtotta, amelynek mértéke a szakmai tevékenységből származó éves átlagjövedelmének háromhavi összege (azaz egymillió forint), illetve a fegyelmi szabályzat 34. paragrafusa 1. bekezdésének c) pontja alapján 2003. december 31-ig eltiltotta a Ferencváros labdarúgó-mérkőzéseinek látogatásától.
Az elnökség tehát mellőzte az MLL elnökségének beavatkozása után megszületett új elsőfokú fegyelmi büntetésben kiszabott pályaválasztói jog felfüggesztése büntetést, ami ez év december 14-ig szólt volna.
A Nemzeti Sport érdeklődésére az ülést követő sajtótájékoztatón Bozóky Imre, az MLSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy az elnökség jogértelmezése szerint a pályaválasztói jog felfüggesztése automatikusan azt jelentette volna, hogy a Fradinak az ezen időszakra kisorsolt meccseit a vendégegyüttes otthonában kell lejátszania, ami sértené a versenyegyenlőséget. Az MLSZ első embere diplomatikusan kitért azon kérdésünk megválaszolása elől, miszerint a ligaelnökség július 21-ei határozatának hatályon kívül helyezése annak elismerése-e, hogy az MLL akkor a jogkörén túlterjeszkedve cselekedett. Demján Sándor mindenesetre úgy fogalmazott: örül, hogy a szövetség elnöksége "…nem nyújtotta tovább az ügyet, nem adta vissza az iratokat újra első fokra, hanem döntött”. A liga elnöke külön megköszönte, hogy a korábbinál súlyosabb szankciók születtek, mert ez áll arányban a május 30-ai rendbontás súlyával, "…a Ferencvárosnak pedig meg kell értenie, hogy nem lehet a legegyenlőbb az egyenlők között”.

Kizárhatják a pereskedőket

Legalábbis kérdéses azonban, hogy az Üllői úton osztják-e Demján Sándor örömét, hiszen mint az már szóba került, az FTC Rt. kérelme kizárólag az MLL elnökségi határozata semmisségének kimondására korlátozódott. Jogi szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy az MLSZ elnöksége a ligaelnökség határozatát hatályon kívül helyező döntéssel a feladatát megoldotta, újabb fegyelmi határozatot csakis akkor alkothatott volna a 34/2001 (III. 5.) számú, a sportfegyelmi felelősségről szóló kormányrendelet, illetve a labdarúgás hatályos fegyelmi szabályzata alapján, ha azt az eljárás alá vont, vagyis az FTC Rt. kérelmezi. Ami tény: az MLSZ elnöksége a fegyelmi szabályzat 104. paragrafusa 3. bekezdésére hivatkozva hozta meg a sportszervezettel szembeni szankciókat, ami ekként hangzik: "Az MLSZ elnöksége, illetve a közgyűlése által választott rendkívüli fegyelmi bizottság tárgyalás tartása nélkül, az első- és másodfokú eljárás iratai alapján a másodfokú határozatot helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisíti, és új határozatot hoz.”
Jogászokra vár a feladat, hogy megválaszolják: a rendkívüli ülésre összegyűlt elnökségi tagok tekinthetők-e egyben rendkívüli fegyelmi bizottsági tagoknak is.
Ami a vétkes sportszervezetet illeti, hivatalos állásfoglalást az FTC Rt. igazgatósága – az idő rövidsége miatt – csütörtökön már nem tett közzé, de érdemes emlékezni arra, hogy a testület július 28-ai közleményében jelezte: jogai védelmében kész ügyészségi felügyeleti vizsgálatot indítványozni (és a későbbiekben, amennyiben kár éri, kártérítési pert indítani). Ugyanakkor azt sem szabad feledni, hogy a csütörtök délelőtti ligaközgyűlésen három ellenszavazattal és három tartózkodással olyan határozat született, miszerint – igazodva a FIFA és az UEFA kívánalmaihoz – a jövőben mifelénk is tilos lesz a futballiparágon belüli ügyeket a belső döntéshozatali fórumokról kivinni. E határozat fényében immár fegyelmi vétségnek számítana a Fradi ügyészségi indítványa, és Szieben László érdeklődésünkre nem cáfolta, hogy – bár hangoztatta, hogy az MLL célja természetesen nem a szankcionálás, hanem segíteni egy üzletileg és szakmailag virágzó futballbiznisz kialakítását – a közösségi akaratnak ellenszegülő sportszervezetet végeredményben akár ki is zárhatják az élvonalbeli bajnokságból meg a profiligából.