A liga behajtaná a tartozásokat

Az NB I B-re ugyanis június 17-én 12 óráig lehetett jelentkezni, és mivel az élvonalra június 10-én járt le a nevezés, tegnapra elvben összeállt a 2003–2004-es bajnokságra a profik mezőnye. E pillanatban azonban mégis csupán az előzetes szereposztás ismert, s különösen a második ligában sok a lezáratlan kérdés.
– A képlet egyszerű, a két profiosztályban azon sportvállalkozások csapatai versenyezhetnek, amelyek azt az előző évadbeli bajnoki teljesítményükkel azt kiérdemelték – mondta Klement Tibor, az MLL szakmai és szervezési ügyvezetőigazgató-helyettese. – Ugyanakkor a helyezésszám önmagában nem elegendő a részvételhez, hiszen a versenykiírás további feltételekhez köti a nevezést. Ilyen előírás többek között, hogy a sportvállalkozás ellen ne folyjon végelszámolási-, csőd- vagy felszámolási eljárás, ne legyen három hónapnál régebbi lejárt köztartozása, és ezt a nevezéskor, továbbá negyedévenként hivatalos igazolásokkal tanúsítsa, valamint álljanak rendelkezésre a bajnokság teljes időszaka alatt mindazon személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel, amik szükségesek a részvételhez.
– A legutóbbi évad során többször elhangzott: az új ligavezetés szigorúan számon kéri a feltételek teljesítését, így ragaszkodik a nevezési határidő pontos betartásához is. Ehhez képest a Siófok, illetve a Balaton FC máris haladékot kapott arra, hogy eldöntse, indul-e az élvonalban…
– A siófokiak szabályosan neveztek az NB I-re, ám időközben az egyik támogatójelölt visszalépése miatt kétségessé vált, képesek lesznek-e elindulni. Sallói István klubigazgató hétfőre ígérte, hogy jelzi: fenntartják-e a jelentkezésüket? Nos, az említett napon a siófokiak írásban megerősítették versenyzési szándékukat, ez ügyben tehát a ligának pillanatnyilag nincs teendője.
– S mi történik, ha a Balaton FC mégsem tud rajthoz állni?
– Ez esetben legjobb kiesőként a Honvédot kérné fel a liga arra, hogy nevezzen, de természetesen a kispesti futballcégnek is meg kellene felelnie minden szakmai és financiális kritériumnak, csak akkor versenyezhetne az élvonalban. A Kispest egyébként az NB I-re és az NB I B-re is nevezett, csakúgy, mint az Új Lombard Kft., a Bük viszont csupán akkor indul a profiosztályban, ha az élvonalban szerepelhet.
– Mikorra lesz végleges az élvonal névsora?
– Első lépésben egy háromtagú testület a gazdasági kérdésekre fókuszálva tanulmányozza a beadott dokumentumokat, majd e hét második felében szakmai és szervezési szempontból is átnézzük az iratokat. Ha bizonyos papírok hiányoznának, azokat jövő szerdáig bekérjük, majd elkészülnek a részletes elemzések, és a végső döntés a nevezések ügyében ezen ajánlások ismeretében a ligatanács július elsejei ülésén születik meg. Azok a vádaskodó rémhírek tehát, miszerint Szieben László ügyvezető vagy Klement Tibor ezt vagy azt a csapatot ilyen vagy olyan okból nem engedi indulni, azért is értelmezhetetlenek, mert a végső szót nem az MLL apparátusa, hanem a sportvállalkozások tulajdonosai mondják ki többségi szavazással arról, kit akarnak beengedni maguk közé játszótársnak, és kit nem.
– S a másodosztályban?
– Ott ugyanez lesz az ügymenet, azzal a különbséggel, hogy július tizedike körül zárul le a nevezési dokumentumok feldolgozása, és utána ül össze az NB I B ligatanácsa. A keddi napon a Kispest, a Balassagyarmat, a BKV Előre, a Diósgyőr, a Hévíz, a Kaposvár, az Új Lombard Kft., a Nyírség-Spartacus, a Pápa, a REAC, a Szolnok, a tatabányai Sziget Foci Kft., a Dabas, a Nyíregyháza Kertváros, a Bodajk, a Monor, a Szeged, illetve dunaújvárosi székhellyel a Fót és a Fáy utcai pályát játszóhelyként feltüntetve a Kecskemét papírjai érkeztek meg a ligába. Ez tizenkilenc együttes, s ha mindenkinek pecsét kerül a nevezésére, akkor még egy csapatot fel kell kérnie a ligának, hogy páros számú lehessen a mezőny; a várólistán a Monor, a Szeged és a Vác szerepel.
– A tulajdonvásárlások ügye, az új csapatok felbukkanása átkozmetikázott néven kizárt vagy csődbe jutott sportvállalkozások telephelyén máris erős indulatokat kavart, ráadásul sokak számára talány, miért indulhat az egyik új futballcég megkötések nélkül, és miért szab a másik számára különfeltételeket a liga?
– Ami a Dunaújváros esetét illeti, itt annyi történt, hogy két újvárosi vállalkozó megvásárolta a Fót együttesét működtető kft.-t, és úgy határozott, hogy telephelyet vált, illetve nevet cserél. Ebben a világon semmi rendkívüli nincs, ha bárkinek van, mondjuk, egy bt.-je, ugyan miért ne jelenthetné be másik címre, és miért ne keresztelhetné át azt? Az eladósodott Dunaferr Kft.-nek ebben a történetben nincsen szerepe. A másik sztori a Kecskemété; hivatalos értesítést nem kaptunk az új kft. tulajdonosi összetételéről, ám a Markovits Lászlóval lezajlott beszélgetés során a Vasas SC ügyvezetője azt mondotta, hogy az angyalföldi sportegyesület is társtulajdonosa e cégnek. Ha ez így van, az új vállalkozás nevezését csak akkor fogadhatjuk el, ha az kiegyenlíti a Vasas Kft.-nek a ligával szembeni, ötvenmillió forint plusz annak kamataiból álló tartozását; a Vasas SC ugyanis tulajdonostárs volt az MLL-nek tartozó Vasas Kft.-ben is. A ligának elemi kötelessége, hogy a futballvállalkozások közös, hitelként kihelyezett pénzével jól gazdálkodjon, és hajtsa be a kintlévőségeket a hitelkérőtől.
– S akkor mi lesz a Dunaferr Kft. ligaadósságával?
– Azt a huszonötmillió forintot a Dunaferr Sportegyesületen vasaljuk be, az SE ugyanis készfizető kezességet vállalt az általa száz százalékban tulajdonolt labdarúgó-kft. ligahitelére.
– Ha a liga behajtja a "régi Vasas” adósságát, akkor elvben a Rácz Gábor-féle kft. többi hitelezője is kopogtathat a hírek szerint majdan Budapesti Vasas néven versenyző új cég tulajdonosainak ajtaján a jussát követelve, nem is beszélve arról, hogy egyes vélemények szerint a Vasas név használata kapcsán is kialakulhatnak még jogviták…

– Noha tényleg nem zárható ki, hogy a liga mellett mások is megpróbálják érvényesíteni az igényeiket, és a névhasználat kapcsán is előfordulhatnak nézetkülönbségek, ezekre a feltételezésekre semmilyen módon nem szeretnék reagálni, hiszen mindez nem a liga ügye.
– Üzletrészvásárlás ide, cégtábla átfestés oda, azért a kívülállónak mégiscsak olybá' tűnhet: itt bizony semmi más nem történik, csak az, hogy különféle kiskapuk kihasználásával visszatérnek a profimezőnybe olyan sportvállalkozások, melyek korábban szakmai és üzletpolitikai szempontból megbuktak. Nem mellékesen persze "kiürítenek” és sorsára hagynak százmilliós adósságokat felhalmozó futballcégeket – mindez kísértetiesen hasonlít a sporttörvény életbe lépése előtti időszakra, amikor az egyesületek és a szövetségek milliárdos köztartozásokat halmoztak fel, amiknek kiegyenlítését aztán az állam időről időre nagyvonalúan elengedte…
– Sajnos azt valóban nem sikerült még elérni a futballgazdaságban, hogy mindenki csak annyit költsön, amennyi a bevétele. Egy lényeges különbség azért mégis van a kilencvenes évek labdarúgásával szemben; akkor az állam rovására halmoztak fel adósságokat a sportszervezetek, manapság viszont három hónapnál régebbi lejárt köztartozása az adóhivatal, a vámhivatal és az önkormányzatok kárára a helyi iparűzési adó tekintetében nem lehet a futballvállalkozásoknak, és efféle tartozások miatt még nem is kellett kizárnunk egyetlen labdarúgócéget sem.
– A versenykiírás rendelkezik arról is, hogy a csapatok edzőként csak az MLSZ elnökségének 5/2000. számú határozatában és módosításaiban előírt, UEFA-képesítésű szakemberek foglalkoztathatók. Sikerülhet-e érvényt szerezni e rendelkezésnek annak ismeretében, hogy a legutóbbi bajnokságban több együttesnél is szaktanácsadó fedőnéven alkalmaztak vezetőedzőként a szükséges licencfokozattal nem rendelkező trénereket?
– Július közepéig be kell küldeni a ligába a futballcégek által foglalkoztatni kívánt valamennyi szakember diplomáját, és akiknek nincs meg az adott munkakörhöz megkövetelt minősítésük, azoknak a szerződését nem fogadjuk el. Az ilyen szakemberek a meccseken nem ülhetnek a kispadon, és amennyiben hitelt érdemlően tudomásunkra jut, hogy edzést vezetnek, azt a liga fegyelmi testülete szankcionálja majd.

A labdarúgás áldozata is a rendbontásnak

Ki kell dolgozni és még a következő bajnoki szezon előtt hatályba kell léptetni azokat a szabálysértési eljárásokat, amik meggátolják illetéktelen személyek küzdőtérre lépését, illetve a bedobálásokat – az MTI jelentése szerint többek között ez áll a Páva-bizottságnak a futballhuliganizmus visszaszorítására vonatkozó jelentésének összefoglalójában. A kivonat szerint, amiről az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága, valamint Rendészeti Bizottsága együttes ülésen tárgyalt, ennél is szigorúbban kell fellépni a rasszista, gyűlöletkeltő megnyilvánulásokkal szemben, és minden törvényes eszközzel érvényt kell szerezni a sportrendezvények biztonságára vonatkozó előírásoknak. Páva Zoltán, a futballhuliganizmus elleni szakértői bizottság szocialista párti elnöke az ülésen elmondta: a jelentés átfogó elemzést tartalmaz a futballmérkőzéseken tapasztalható erőszak miatt kialakult helyzetről, rövid és hosszú távú ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, valamint egy külön részt szentel a labdarúgó-szövetség számára tett ajánlásoknak. Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (aki egyébként kedd délelőtt a labdarúgóligában vendégeskedett) elmondta, a kormány szerdai ülésén intézkedési tervet fogad el, amiben értékeli a jelenlegi helyzet kialakulásához vezető okokat, és meghatározza a szükséges tennivalókat. Gyurcsány Ferenc szerint a labdarúgás színhelye és áldozata a rendbontásnak, és csak másodsorban okozója. A sportminiszter hozzáfűzte: a jövőben szélesebb kitekintésben kell értelmezni a stadionokban és azokon kívül történő rendbontást, a szélsőséges politikai megnyilvánulások tekintetében pontosítani kell a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó tényállását. A garázdaságról szóló Btk.-szabályozás megfelelő, de alkalmazása sokak szerint nem olyan hatékony, mint a stadionokon kívül elkövetett hasonló bűncselekmények esetén. Kifejtette: a rendőrséget alkalmassá kell tenni arra, hogy a labdarúgó-mérkőzéseken elláthassa feladatát. Deutsch Tamás (Fidesz) komolytalannak nevezte a jelentés öszszefoglalóját, mert abból nem derül ki, hogy a hatályos jogszabályokat mely pontokon javasolják megváltoztatni. Mint mondta, Európában már kialakultak a sporthuliganizmus visszaszorításának módszerei, amiket Magyarországon is alkalmazni kellene. Deutsch szerint a több éve beszerzett beléptető rendszereket fel kellene szerelni a sportlétesítményekben. Demján Sándor, a Magyar Labdarúgóliga elnöke szerint negatív diszkriminációt jelent a sporttörvény azon rendelkezése a gazdasági vállalkozásokkal szemben, hogy a biztonság megteremtéséért fizetniük kell. Gyalázatosnak nevezte, hogy a sportrendezvényeken diszkriminatív megjegyzéseket hangoztatók büntetlenséget élveznek. Salgó László országos rendőrfőkapitány elmondta, a rendőrségnek nincs megfelelő létszáma
ahhoz, hogy állandóan ellássa a sportrendezvények biztosítását, az események ideje alatt más területekről kell átcsoportosítani embereket. Fontosnak nevezte, hogy a 2004-es költségvetésben a sportrendezvényeken rendőri jelenlét biztosítására rendelkezésre álljanak a megfelelő anyagi források.
Az Üllői úti botrányhoz kapcsolódó hír, hogy két újabb budapesti férfit vett őrizetbe a rendőrség, és ezzel 18-ra emelkedett az elfogott személyek száma. Ôket csoportosan elkövetett garázdasággal, valamint rongálással gyanúsítják, és javasolják előzetes letartóztatásba vételüket. A speciális nyomozócsoport a beszerzett film- és képanyagok elemzése, illetve értékelése során azonosította a férfiakat, akik a rendőrségi idézésre megjelentek, és kihallgatásukat követően őrizetbe vették őket. A nyomozók azonosítottak további két férfit, akik szintén csoportosan elkövetett garázdasággal gyanúsíthatók, de mivel nincs bejelentett lakcímük, eddig nem sikerült elfogni vagy beidézni őket. A rendőrök eddig 18 embert azonosítottak titkosszolgálati és nyomozati módszerekkel.