Egylépésnyire a szakadéktól

Pedig a Dunaferr elleni mérkőzés valóban sorsdöntő volt a jövő évadbeli élvonalbeli tagság meghosszabbítása szempontjából – összesen ha kétezren ültek fel a lelátóra a meccs kezdetéig. Arra a lelátóra, amelyet még 1974-ben ideiglenes szándékkal húztak fel a feljutás tiszteletére, és amelyet újra kellett építeni néhány éve, mert nem bírta el azt a hatalmas tömeget, amely kilenc éve még a bajnoki címért küzdő, végül a harmadik helyen végző csabaiak remeklését figyelte. Ám ami ennél is szomorúbb, hogy Dunaújvárosból egyetlen szurkoló sem tartotta arra érdemesnek a csapatát, hogy elutazzon Békéscsabára erre a roppant fontos találkozóra. Pedig a téli szünetben szinte kilátástalan helyzetbe kerülő Dunaferr igazán remekül szerepelt eddig – tegyük hozzá rögvest: a lehetőségeihez képest.
Szóval remekül szerepelt eddig, merthogy ezen a mérkőzésen a hazaiak szinte azonnal a középkezdés után magukhoz ragadták a kezdeményezést. A negyedik percben Valentin Miculescu még elhibázta az elhibázhatatlant, egy perccel később pedig Deli Zoltán védte nagy bravúrral Tóth György közeli fejesét, az újvárosiak kapusa a kilencedik percben már tehetetlen volt saját csapattársával, no meg Miculescu lövésével szemben (a mérkőzés előtt nem véletlenül kesergett Gálhidi György, a vendégek szaktanácsadója, hogy olyan fiatalokkal kellene kiharcolni a bentmaradást, akik korábban még az ifiben sem voltak stabil kezdők). A gól után is a hazaiak maradtak támadásban, éppenséggel mint a bokszoló, aki nekimegy a megrogyott ellenfélnek: sorra alakultak ki a helyzetek a vendégek kapuja előtt, és a 16. percben máris 2–0 volt az eredmény Fehér Zsolt szép fejese nyomán.
A dunaújvárosiak szinte a félpályát sem lépték át: az egyetlen figyelemre méltó produkció Lengyel Ferenc reklamálása volt, amiért Sápi Csaba játékvezető sárga lapot mutatott fel a rutinos támadónak. Félórányi játék után a hazaiak visszavettek az egyébként öldöklőnek egyáltalán nem nevezhető iramból, és ennek eredményeként az újvárosiak közelebb kerültek Fekete Róbert kapujához. Az elmúlt fordulóban hibázó kapus – akit Supka Attila vezetőedző a tapasztalata miatt mégis a kapuban hagyott – azonban szinte végigunatkozta az egész első félidőt. A játékrész hajrájában azért a Dunaferr megpróbálkozott néhány támadással is. Két jó pozícióból járó szabadrúgáson túl – a labda a sorfalban akadt el –, és egy veszélyes beadáson kívül nem jelentettek veszélyt a hazaiak kapujára.

A Békéscsaba megérdemelten vezetett, bár a lelátón ülők közül sokaknak a Sopron elleni, legutóbbi hazai bajnoki jutott az eszükbe: a lilák akkor is 2–0-ra vezettek, ám a vendégek végül döntetlenre hozták a találkozót. A régi meccsrejárók a legendás Lakat Károlyra is emlékezhettek, a mester ugyanis jobbára korholta azt a csapatát, amelyik kétgólos előnnyel vonulhatott pihenőre: a tréner szerint ilyenkor elkényelmesedik a vezető csapat, az ellenfél talál egy gólt, majd zavar támad a fejekben, és oda a biztosnak látszó győzelem…
Nos, a régi edzői intelem e meccsre nem volt érvényes, pedig az újvárosiak szaktanácsadója, Gálhidi György a félidőben kettős cserére szánta el magát, persze mi mást tehetett volna… A saját kapujára roppant veszélyes Pintér Attila és a sárga lapos Nikolov Balázs helyére támadóbb szellemű labdarúgók kerültek a pályára, és ennek köszönhetően a második félidő ötödik percében először találta el a kaput a Dunaferr. Nem sokkal később Supka Attila lecserélte Valentin Miculescut, és pályára küldte a veterán Keresztúri Andrást.
Ez azért érdemelt említést, mert a már említett Sopron elleni mérkőzésen 2–0-s vezetésnél hozta le a hazaiak mestere az egyik gólszerzőt, Keresztúrit küldve a helyére, és aztán ugyebár… Az irányítást szép lassan átvevő vendégek viszont továbbra sem tudták megragadni az esélyt. A lassacskán méla unalomba fulladó mérkőzésen a csabaiak azért háromszor még közel jutottak a gólszerzéshez, de az eredmény már nem változott. A summázat már nem lehet, csak az, hogy a 2–0-s hazai győzelemmel végződött mérkőzésen a csabaiak ugyan megadták az esélyt a Dunaferrnek, hogy megvalósítsa amiről Lakat Károly beszélt egykoron, csakhogy az eredmény kiegyenlítéséhez legalábbis komoly tartással bíró csapatra lett volna szükség. Ezen a délutánon a Dunaferr nem volt az – mi több, ezzel a vereségével a Dunaújváros a szakadék szélére lépett, innen már csak egy lépés az első osztályból való kiesés.

Mestermérleg

Supka Attila: "Az első félidőben egészen jól játszottunk, és a két gólunkon túl több gólszerzési lehetőségünk is volt. A második félidőben a játékosaim már csak az eredmény tartására törekedtek, de a lényeg, hogy megszereztük a számunkra oly fontos három pontot. "


Gálhidi György: "Gratulálok a Békéscsabának a győzelemhez, mert megérdemelten szerezte meg a három pontot. Az első negyedórában taktikailag roppant fegyelmezetlenül játszottunk, és lényegében e rövid idő alatt eldőlt a mérkőzés."


Percről percre

4. perc: Vincze Zoltán bal oldali beadását követően Miculescu négy méterről, senkitől sem zavarva a léc fölé fejelte a labdát.
5. perc: Schindler a jobb oldali szögletzászlótól becsavarta a labdát a kapu előterébe, Tóth György az ötös jobb sarkáról fejelt, de a jól helyezkedő Deli ölében halt el a labda.
9. perc: Udvari bal oldali beadását Miculescu próbálta lekezelni, de elpattant tőle a labda. Pintér igyekezett fölszabadítani, de a labda szerencsétlenségére a tőle két lépésre álló Miculescu elé pattant, és a csabai légiós tíz méterről ballal laposan a jobb alsó sarokba emelt.
1-0
13. perc: Miculescu indításával Vincze Zoltán iramodott meg, majd futtából a balösszekötő helyéről 14 méterről – Zsók mellől – jobb lábbal laposan lőtt, de a labda elsuhant a kapu előtt.
16. perc: Miculescu előre ívelését Tóth György kapura lőtte, de a labda Tamásiról szögletre pattant. A bal oldali sarokrúgásból Megyesi emelt be, pontosan a túloldalon álló Fehér Zsolt fejére, aki hét méterről a kapu jobb oldalába bólintotta a labdát.
2–0
19. perc: Megyesi labdájával Tóth György iramodott meg teljesen egyedül, de 15 méterről az elé kifutó és elvetődő Delibe rúgta a labdát.
30. perc: Vincze Zoltán hátáról lepattanó labdát Megyesi kapásból a balösszekötő helyéről, 22 méterről, jobb lábbal a bal kapufa mellé lőtte.
43. perc: Vincze Zoltán beadásszerű lövését a kivetődő Deli az ötösön belül az utolsó pillanatban leszedte a nagy kedvvel játszó Miculescu lábáról.
49. perc: Megyesi szabálytalankodása után szabadrúgáshoz jutottak a vendégek, a csereként beállt Buzás 25 méteres lövése után a labda a sorfal fölött csavarodva a kapu bal felső sarka felé tartott, de Fekete Róbert remekül hárított. Ez volt a dunaújvárosiak első kapuratartó lövése.
55. perc: Kovács Norbert végigszáguldott a jobb oldalvonal mentén, már majdnem a szögletzászlónál járt, amikor átlőtt a túloldalra, ahol Vincze Zoltán érkezett. A békéscsabaiak középpályása bal lábbal, nyolc méterről megcélozta a jobb felső sarkot, ám Deli óriási bravúrral hárította a jól meglőtt labdát.
74. perc: Kovács Norbert gurította a labdát Keresztúri elé, aki egyet igazított még rajta, majd nagy erővel, bal lábbal, 14 méterről a bal kapufa sarka mellé lőtte.
76. perc: Kovács Norbert a jobb oldalon sokadszor elfutott a labdával, majd élesen belőtte a kapu előterébe, ahol a berobbanó Hoffmann hét méterről a jobb felső sarok felé fejelt, Deli azonban résen volt, és nagy bravúrral szögletre hárított.
88. perc: Hoffmann nagyon harcosnak bizonyult, elvette a labdát a tétlenkedő Medicstől, majd átemelt a védőkön, végül 14 méterről, bal lábbal a visszahulló labdát a jobb felső sarok felé zúdította, de Deli kapus ezúttal is bravúrral, vetődve hárított.