Tizenegy év után újra hetedik mérkőzés dönt

Úgy tűnik, a Detroit lett nyugodtabb és elszántabb attól, hogy ha nem hajt végre bravúrt, letaszítják a trónjáról, ezzel szemben az aranykapu küszöbe előtt álló San Antoniót bénította meg az esélyesség terhe (pedig micsoda színpompás bajnokavatót készítettek elő a szervezők az SBC Centerben…). A Pistons mára virradóra 1997 április 2. óta tartó nyeretlenségi sorozatát szakította meg San Antonióban, így kiharcolta a mindent eldöntő hetedik mérkőzést.
A két főedző, Gregg Popovich (San Antonio) és Larry Brown (Detroit) a pálya közepén találkozott egymással, miután a mérkőzés végét jelző dudaszó felharsant, majd kezet fogtak és összeölelkeztek. Kevés ilyen jelenetet láttak eddig az NBA-döntők történetében, mint ahogyan ritkán fordul elő az is, hogy a fináléban hetedik mérkőzés döntsön a bajnoki címről.

Utóbbira ezt megelőzően 1994-ben volt példa, amikor a Houston Rockets Hakeem Olajuwon vezérletével 4:3-ra győzte le a Patrick Ewing nevével fémjelzett New York Knicks együttesét, megszerezvén ezzel Houston városának az első NBA-aranyérmet. Most újra az fordult elő, hogy magyar idő szerint csütörtökről péntekre virradóra a győztes mindent visz.

"Ma nem, ma este még nem. Ma nem, ma este nem" - hajtogatta a megemelkedett adrenalinszint miatt rendkívül felfokozott idegállapotban lévő, nyilvánvalóan boldog Chauncey Billups, miközben az öltöző felé sétált a lefújás után.

"Ma kemények voltunk, mint az acél" - folytatta a "szakmai" értékelést a detroiti irányító, aki 21 pontot (közte öt triplát) dobott a meccsen, míg a másik michigani hátvéd, Richard Hamilton 23-mal zárt. A beszámolók szerint elsősorban kettejüknek és a 16 pontos Rasheed Wallace néhány kulcssfontosságú megmozdulásának köszönhető a Pistons győzelme.

Billups keménységet emlegetett, ami a San Antonióra nem nagyon volt jellemző. Pedig a Detroit ellen másképpen nem megy, ezt már megtanulhatta a texasi alakulat az utóbbi néhány mérkőzésen. A Spurs elszalasztotta az esélyt, így legalábbis várnia kell története harmadik bajnoki címére, ha ugyan nem az történik majd, hogy egymás után másodszor, összességében pedig negyedszer a Pistons játékosai húzhatják a kezükre az aranygyűrűket.

A Detroitnak már van tapasztalata a hétmeccses párharcok terén - megvívott már néhányat sikerrel az utóbbi két évben -, a Spursnél viszont például Tim Duncan és Gregg Popovich ebből a szempontból most esik majd át a tűzkeresztségen.

De ne szaladjunk ennyire előre, beszéljünk még egy kicsit a mai meccsről. Arról a meccsről, amelynek az első két negyede rendkívül kiegyensúlyozott küzdelmet hozott, és a félidőben a Spurs egyetlen ponttal vezetett. A harmadik 12 percben azonban a Pistonsnál Hamilton és Billups a kezébe vette az irányítást, és ketten együtt 19-et szereztek a csapat 25 pontjából, így a záró szakasz előtt négy ponttal már a címvédő volt jobb.

A vendégek a negyedik negyed közepén 80-73-ra vezettek, köszönhetően annak, hogy Rasheed Wallace három nagyon fontos kosarat szerzett, és az egész bajnokcsapat kiválóan védekezett. A San Antonio mégis felzárkózott, a 21 pontig jutó Manu Ginobili triplájával 82-81-re változott az eredmény 4:48 perccel a dudaszó előtt.

Ekkor Rasheed Wallace előbb az alapvonalról talált be tempóból, majd - miután Tim Duncan két büntetője közül egyet kihagyott - a hárompontos vonalon túlról is remekül tüzelt, és máris 87-82-re alakult az állás. A Spurs Duncan révén még kapaszkodott, azonban csak 86 pontig jutott, miközben a túloldalon Tayshaun Prince, Rasheed Wallace és Billups is eredményes volt. Utóbbi két sikeres büntetője 25 másodperccel a vége előtt már a Detroit biztos győzelmét jelentette.

A címvédő együttes egyébként jól értékesítette a hárompontos kísérleteit, a 8/17-es mutató remek ahhoz képest, hogy az első öt meccsen 44 próbálkozásból sikerült ugyanannyi triplát szerezniük, mint ezúttal. Figyelemre méltó az is, hogy Larry Brown csapata mindössze ötször adta el a labdát ezen a találkozón.

"Két éve dolgozom ezekkel a srácokkal, és még egyszer sem okoztak nekem csalódást abban az értelemben, hogy mindig nagyon-nagyon akarják a győzelmet, és tisztelik egymást" - dicsérte játékosait az imént említett szakember.

A San Antoniónál a 21-21 pontos Duncan és Ginobili a lepattanózásban is jeleskedett - előbbi 15, utóbb tíz lepattanót szerzett -, így mindketten dupla-duplát értek el. Persze, ez nyilván legkevésbé sem kárpótolta őket az elszalasztott lehetőségért. Rajtuk kívül Tony Parker (15 pont) és Brent Barry (11) lépte át a tízpontos határt, míg az előző, detroiti találkozót eldöntő Robert Horry ezúttal 30 perc alatt nyolc pontot dobott.

Csütörtökről péntekre virradó éjjel tehát hetedik mérkőzés dönt San Antonióban - az NBA történetében tizenhatodszor.

Megegyezés született a bérvitában

A főbb kérdésekben sikerült megegyeznie egymással a ligának és a játékosok képviselőinek az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban (NBA), ami azt jelenti, hogy a részletek tisztázása után aláírhatják majd az új kollektív szerződést, amely a következő hat évre szól. Ezt magyar idő szerint mára virradóra jelentették be a tengerentúlon.
A megállapodás értelmében növekszik az a keret, amelyből a tulajdonosok a játékosok juttatásait fizetik (fizetési sapka), és a liga garanciát vállal arra, hogy a kosárlabdával kapcsolatos bevételeknek legalább az 57 százaléka a játékosok zsebében köt ki. Mindezek mellett hat évre csökkentik a kosarasokkal kötött szerződések maximális időtartamát.
"Az új szerződés erős partnerkapcsolatot teremt közöttünk és a kosarasok között, ami az NBA előtt álló globális távlatok szempontjából döntő jelentőségű" - kommentálta a megegyezés létrejöttét David J. Stern, az NBA első számú vezetője.
Az új kollektív szerződés tartalmazza, hogy az NBA-ben szereplő játékosok minimális életkora 18 év (korábban 19-ről volt szó), de a kluboknak lehetősége van arra, hogy két évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező játékosokat az NBA utánpótlás-bajnokságában játszassák.
"Noha a konkrét, írásba foglalt szerződés még nincs készen, hiszünk abban, hogy a megállapodás kereteit sikerült együtt megrajzolnunk" - mondta Billy Hunter, a játékosunió ügyvezető igazgatója. ---- NYOLC ÉV UTÁN.
A Pistons 1997. április másodika óta - tíz egymást követő vereség emlékét elhomályosítva - először nyert San Antonióban; a Spurs hazai idénymérlege ezzel együtt lenyűgöző (46, 6).

MEGINT A TRIPLÁK.
A csapatok ismét nagy hangsúlyt fektettek a hárompontosokra: mindketten nyolc találatig jutottak, csakhogy miközben ezt a Spursnél keveslik (playoffbeli csapatcsúcsot jelentő 28 kísérlet szükségeltetett hozzá), a Pistonsnál örülnek, ugyanis a mostani gyűjtemény megegyezik a megelőző öt meccsen elért össztermésükkel.

WALLACE A KULCSFIGURA.
Az idei rájátszásban a Detroit mindig nyert, ha Rasheed Wallace 15 pontnál többet szerzett (7, 0), viszont a csatár roszszabb napjain mindössze ötvenszázalékos (6, 6) a mérleg; Wallace a döntőben most először jutott 15 fölé.

BROWN:
100. Larry Brown a 100. győzelmét könyvelte el a rájátszásban, amivel elhagyta Red Auerbachot, és immár egyedül áll a vonatkozó edzői örökranglista harmadik helyén Phil Jackson (175) és Pat Riley (155) mögött.

LEHETETLEN - VAGY MÉGSEM?
Korábban még egyetlen csapat sem lett úgy bajnok, hogy megnyerte a döntőbeli utolsó két idegenbeli fellépését; a 2-3-2-es lebonyolítási rend 1985-ös bevezetése óta mindenesetre a Detroit az első, amely 2-3-as állásnál vendégként megnyerte a nagydöntő hatodik találkozóját. ---- Kedden megszületett az elvi megállapodás a tulajdonosokat képviselő David Stern NBA-komisszárius és a játékos-szakszervezet igazgatója, Billy Hunter között, így nem lesz az NHL-éhez hasonló, a játékosok kizárását és az idény részleges vagy teljes elmaradását maga után vonó bérháború a ligában. A június 30-án lejáró kollektív szerződés helyébe lépő új, hat évre szóló egyezség értelmében - ez volt a tárgyalások egyik érzékeny pontja - a jövő évtől senki sem kerülhet a középiskolából egyből a ligába, a pályázóknak legalább egy évet ki kell várniuk a tanulmányaik lezárása után. Az új megállapodás értelmében egyebek között könnyebbé válik a játékosok cseréje; a liga bevételeinek immár nem a 48.04, hanem az 51 százalékát költhetik bérezésre a csapatok; az eddiginél súlyosabb (az első lépcsőben öt helyett 10 mérkőzésre szóló) eltiltást kapnak a doppingszabályok megsértői; emelik a visszavonuló kosarasok nyugdíját; a csapatok aktív játékoskerete 12 helyett 14 tagú lesz.