Tudtuk, amikor megtudtuk, hogy jön: világlasszissal bővül személyében a magyar női bajnokság palettája, olyan színes egyéniséggel, akinél nagyon jó helyen van a (kosár)labda.
Szó mi szó, sokat is van nála, részint, mert irányító, részint pedig, mert ő az új csapata, a nagymúltú BSE-ESMA legjobb pontdobója. De nemcsak a városmajoriaké, hanem a NB I A-csoportjáé, sőt az egész Európa-kupáé is, déli, nyugati és középső főcsoportostul! Persze aki - tavaly a Detroittal - aranygyűrűt nyert a még mindig a sportág elsőszámú vetélkedésének számító tengerentúli profiligában, attól elvárható, hogy Európában is villantson valamit. Na de hogy a sportág azon időszakában, amikor számtalan szakvezető a védekezésre fekteti a legnagyobb hangsúlyt, ezáltal minden egyes dobóhelyzetecskéért kőkeményen meg kell küzdeni, csak elvétve dobjon húsz pontnál kevesebbet… - A kosárlabda univerzális. Ugyanúgy érzem magam itt is, mint máshol, egészen addig, amíg profiszinten játszom, szinte mindegy, hogy hol - adott érdekes választ a 30 esztendős WNBA-bajnok arra a kérdésre, hogy miért éppen Magyarországra bökött rá a világtérképen, amikor klubot keresett magának az amerikai idényen kívül eső időszakra. - Persze azért valamennyire nehéz az alkalmazkodás, hiszen vannak különbségek az otthoni közeghez képest, például más a nyelv, mások a körülmények, de pont ezért izgalmas a feladat.
Budapesten már jól kiismeri magát
A BSE-ESMA 6-os számú amerikai játékmestere rendre túljár ellenfelei eszén (Fotó: Czagány Balázs)
- Nem először játszik már az öreg földrészen, tehát rutinos légiósnak számít. Milyen várakozással kelt át az óceánon? - Mivel már jártam itt, megtanultam, hogy ne nagyon várjak semmit. Elég nagy kulturális sokk volt, amikor először jöttem Európába, most viszont már úgy vagyok, hogy nincsenek elvárásaim, pontosan azért, mert a korábbi időszakok nem mindig jelentettek itt kellemes élményt. - Szűkítsük a kört: Budapesten hogy érzi magát? - Eleinte kicsit elveszett voltam, de most már, hogy eltelt jó néhány hét, kiismerem magam. Már tudom, hogy merre jár a négyes és az ötvenhatos villamos… - Mivel tudja magát lefoglalni szabadidejében távol a hazájától? Avagy mit csinál a kosárlabdázó, amikor nem kosárlabdázik? - Először is nagyon fontos, hogy amikor nem játszom, nem gondolok a sportra, a munkámra - mivel számomra nagyon lényeges, hogy eleget pihenjek, ezért legfőképpen ezzel töltöm az időmet otthon. Amikor kosarazok, a kosárra figyelek, amikor viszont nem vagyok a pálya környékén, akkor sosem figyelek rá, még az edzőnek is azt szoktam mondani, hogy várjon a következő edzésig vagy meccsig, ha valamilyen taktikával kapcsolatos dologgal megkeres. Inkább eljárok franciaórákra, sőt valószínűleg magyarul is el fogok kezdeni tanulni, meg nagyon szeretek a Mango-üzletekben vásárolni, ha nem épp alszom, filmet nézek vagy olvasgatok.
Kedra Holland-Corn
Született: 1974. november 5., Houston Állampolgársága: amerikai Magassága/testsúlya: 174 cm/60 kg Klubja: BSE-ESMA Legjobb eredménye: WNBA-bajnok (2003)
- Milyen témájú könyvek érdeklik? - Szeretem az inspiráló dolgokat, úgyhogy olyasmiket veszek, amik segítenek jobban megismerni önmagam. - Térjünk vissza a kosárlabdához! A pályán érték újszerű benyomások nálunk? - A legfontosabb különbség a keménység, sokkal fizikálisabb a magyar bajnokság, mint amit eddig máshol megtapasztaltam. Kicsit meglepődtem, hogy a játékvezetők milyen kevés faultot fújnak le.