PVSK: küszködés a kötelezőért

Negyvenöt perces áramszünet zavarta meg szerda este a pécsiek edzését, melyet így idő előtt be kellett fejezni. Talán ez is közrejátszott abban, hogy nem ment az elején a PVSK-nak, ezért a szurkolók által korábban sima vereségre taksált kassai csapat vezetett, sőt az első negyedet óriási meglepetésre meg is nyerte. A bajt jelezte az is, hogy Iványi a 11. percben már a harmadik személyi hibájánál tartott, le kellett cserélni, ám Branzova két gyors triplája csak meghozta a hazai egyenlítést. A közönség immár gyors fordulatot várt, az viszont egy ideig csak nem akart bekövetkezni, bár a nagyszünet előtti utolsó két perc 10-0-s vasutasrohama tízpontos pécsi vezetést eredményezett. De már ekkor is látszott, mennyire kevés kosarat dobnak centerposztról Vilipicsék…
A folytatásban a szlovák válogatott Frniaková továbbra is jól mozgatta a Deltát, emellett ponterős is volt, minek következtében 53-53-nál beérték a vendégek a PVSK-t. A váratlanul szoros eredmény izgalmas végjátékot ígért, főleg azok után, hogy a második félidőre alaposan feljavult Smith nem tudott hibázni, közelről és távolról egyaránt betalált. Ötpontos vendégelőnynél kezdett melegedni a helyzet magyar szempontból, Rátgéber László falfehéren osztogatta utasításait, a hajrában történtek azonban visszahozták arcszínét. Ugyan egy perc 41 másodperccel a lefújás előtt még egyenlő volt az állás, a záró dudaszóig már csak a házigazdák szereztek pontot, igaz, ehhez az is kellett, hogy a kassaiak ziccert hibázzanak. Így végül is behúzta a kötelezőt a PVSK, de nagyon nehezen.

Érdekesség, hogy szegény szlovákok pedig mindeközben immár negyedszer kaptak ki éppen hogy csak az Euroligában, ezáltal még mindig nyeretlenek a csoportban, holott ránézésre semmi baj nincs a játékukkal. Veszélyes ellenfelek lehetnek bárki számára, különösen, ha megtörik a jég és megszerzik első győzelmüket, mert akkor bizonyára vérszemet kapnak és megjön az önbizalmuk is.

Miért alakult a vártnál sokkal izgalmasabban ez az összecsapás?
Iványi Dalma, a MiZo-Pécsi VSK csapatkapitánya:
Nem tudtunk annyira felpörögni, mint máskor, pedig nem becsültük le az ellenfelet, amely jól kihasználta a hibáinkat. A csapatunk ereje azonban abban is megmutatkozik, hogy bár nem játszottunk jól, mégis győztünk.