Amióta az európai szövetség, a FIBA Europe égisze alá került a női Euroliga, egyre nagyobb a felhajtás a hölgyek első számú sorozata körül, ami nem is baj, hiszen így végre megadják a rangot az öreg földrész legjobb csapatai kupájának.
A bolgár Branzova (9) az a fajta játékos, aki a palánk alatt és attól távol sem jön zavarba, ha nála van a labda (Fotó: Laufer László)
A bolgár Branzova (9) az a fajta játékos, aki a palánk alatt és attól távol sem jön zavarba, ha nála van a labda (Fotó: Laufer László)
A fokozott odafigyelés egyik jele, hogy ettől az évadtól minden héten megválasztják a forduló MVP-jét (magyarul legértékesebb játékosát), amúgy NBA-mintára. A jobbtól tanulni sosem szégyen, jelen esetben sem baj, hogy a jól működő tengerentúli profiliga egyik jól bevált elemét másolták le az itteni illetékesek, az meg még kevésbé baj, sőt nagyon büszkék lehetünk rá, hogy az első ilyen díjat egy magyar csapat kosárlabdázónője kapta. Albena Branzova, aki tavaly nyáron szerződött Pécsre, azóta sokszor játszott már hasznosan a MiZo-Pécsi VSK színeiben, de talán még egyszer sem nyújtott olyan emlékezetes teljesítményt, mint csütörtökön Szamarában. A távoli orosz városban nem kevesebb, mint 29 ponttal segítette világraszóló győzelemhez a vasutasokat, és bár már említettük, talán nem untatunk vele senkit, ha még egyszer leírjuk, hogy fantasztikus, 76 százalékos dobóteljesítménnyel szórta meg magát enynyire, mivel 17 mezőnybeli kísérletéből 13 beakadt. Tovább növeli produkciója értékét, hogy a kissé a hazaiakat segítő bíráskodás következtében egyetlen büntetőt sem ítéltek a javára, vagyis minden egyes találatáért nagyon meg kellett dolgoznia a körülötte lihegő ellenfélvédők gyűrűjében. "Szerencsére a négyes poszton meg tudtam valósítani a pályán azt, amit vártak tőlem. Azt hiszem, nemcsak a dobásaim sikerültek közelről és távolról, hanem más játékelemekben is jó teljesítményt nyújtottam, így hat lepattanót szereztem, és három átadásomból pécsi kosár született. Persze ebből nem jöhetett volna össze semmi, ha a társaim nem ennyire kitűnőek, de szokás szerint fegyelmezett, szervezett volt a csapatunk, igaz, ezek a tulajdonságok többnyire jellemzőek a PVSK-ra. Mi, játékosok kitartunk egymás mellett jóban-rosszban, nagyon jól megértjük egymást az edzéseken és a meccseken, valamint azokon kívül is. Még nem tudtunk egészen összerázódni, mert az új szerzemények beépüléséhez idő kell, de jók leszünk idén is” – jelentette ki a 192 centi magas, 32 esztendős bolgár válogatott kosarashölgy. Megkérdeztük edzőjét, Rátgéber Lászlót is, hogy mit szólt idegenlégiósa nagyszerű játékához, és a pécsiek mestere természetesen nem fukarkodott a dicsérő szavakkal, bár hozzátette: Branzovának is elmondta, attól függetlenül, hogy az újdonsült klubvilágbajnokot gyűrte most le a PVSK, ráadásul idegenben, ezért a győzelemért is csak két pontot adnak a tabella összeállításakor. Nem szabad tehát a fellegekben járni az első fordulóbeli bravúrtól, annál is inkább, mert a női Euroliga B-csoportjában, ahová a fekete-fehéreket sorsolták, szinte kizárólag bombaerős együttesek kerültek, jövő csütörtökön például az Európa legjobb centerét, Margo Dydeket felvonultató lengyel Gdynia látogat a baranyai megyeszékhelyre. Végezetül visszatérve a szamarai meccshez és Branzova emlékezetes kosárgyártásához, arra kértük Rátgébert, utólag tárja a nyilvánosság elé, mit is kért pontosan remeklő játékosától a mérkőzés előtt. Íme: "Védekezésben az volt a feladata, hogy a vetélytárs súlyban nehezebb centerét, a cseh Vodickovát tolja ki a palánk alól, támadásban pedig szélesen kellett játszania, hogy minél több helye legyen a gyűrű környékén amerikai légiósunknak, Andersonnak. Azért fantasztikus az ő teljesítménye, mert amellett, hogy kitűnően dobott, védekezésben is elsőrangúan oldotta meg, amit rábíztam.” Hát igen, Vodicková csupán nyolc egységig jutott, szemben Branzova 29 pontjával. Nyugodtan mondhatjuk, kettejük párharcát kiütéssel nyerte a pécsiek idegenlégiósa.