Hogy a Szolnok még véletlenül sem kívánta betölteni az áldozati bárány szerepét, az alig néhány pillanat alatt kiderült. A rajtot ugyan a Debrecen kapta el jobban, ám Martic serege rendezte a sorokat, és azon melegében megfordította az eredményt.
Elődöntő
Pavlovics és Vaisvila közös erővel hatástalanította a Lee néven futkározó hajdúsági csodafegyvert, és minekutána a túloldalon igencsak feltalálta magát a két center, Orosz és Trepák, tartotta a lépést a Szolnok. Mindez egyébként a vártnál kevesebb szurkolót bosszanthatott fel, tudniillik jó fél ház előtt kosaraztak a felek. Úgy tetszett, helyreállt a rend a Vadkakasoknál, Ádám triplájával már majdhogynem tekintélyesnek volt nevezhető a debreceni előny. Csak hát odaát is akadt egy-két villogó csillag. Legelőször is Anzulovic, a villámléptű horvát, aki úgy döntött, hátára veszi a címvédőt. Egy duplával melegített, majd triplabemutatóba kezdett. Egy, kettő, aztán behullott a harmadik is. A Fodor Márton helyére beállt Ádám érezhetően sehogy sem bírt vele. S minthogy a karmester kedvenc műfajában, a gólpasszok kiosztásában is maradandót alkotott, tartósan magához vette a vezetést a Szolnok. Nem segítette a debreceni előrejutást, hogy a vezérek közül Green leragadt hét pontnál, míg Bukva, a bosnyák centeróriás egészen a 15. percig hasztalan támadta a gyűrűt. Nagy baj azért nem volt, és ez mindenképpen Lee javára írható. A bajnoki alapszakasz legjobbja 12 pontot ragasztott hozzá első negyedbeli öt egységéhez, azaz magára vállalta a házigazda össztermésének felét a második játékrészben. A dobásokkal egyébiránt egyik oldalon sem volt gond: a Debrecen 53, a Szolnok 55 százalékos pontossággal tüzelt a mezőnyből az első félidőben.
Patrick Lee már csak ilyen: a fontos meccseken rendre magára vállalja a vezérszerepet
Patrick Lee már csak ilyen: a fontos meccseken rendre magára vállalja a vezérszerepet
Nem csökkent a lendület a harmadik negyed elején sem, vagyis továbbra is ragyogó meccset játszottak a felek. A Lee-varázslat újabb hozadéka egy dupla, majd egy tripla volt, de nem tétlenkedtek a fekete mezesek sem, előbb Anzulovic húzott be egy újabb strigulát az asszisztrovatba, majd Pavlovics szórt be egyet a messzeségből. Aztán még egyet, majd még egyet. Ez utóbbi hárompontos egyenlítést ért a vendéggárdának. Kevésbé volt jó hír a szolnokiak számára, hogy az etap végén előbb Orosz, majd Stewart is megkapta a negyedik személyi hibáját. Utóbbi villámgyorsan ki is szállt, miközben az idénybeli legjobb teljesítményével kirukkoló Gémes vezérletével újra elhúzott a Debrecen. Úgy látszott, fáradnak a szolnoki kosarasok, különösen a mezőnysor viszszaesése volt szembeötlő. Hat perc alatt mindössze két pontra futotta a Martic-alakulat erejéből, mindez nem is jelenthetett mást, mint hazai hengert. Bebetonozta tízpontos előnyét a vendéglátó, amely ragyogó játékkal tett róla, hogy ne az elődöntő jelentse az eddigi legjobb debreceni Magyar Kupa-szereplést. Hogy aztán arany lesz-e a kupakaland vége, az szombaton, az Atom elleni fináléban kiderül.
Mestermérleg Ráthonyi Tamás: – Az első félidőben nem tudtuk tartani Anzulovicot. A folytatásban ezt egy védekezésbeli váltással megoldottuk, és így nem maradt el a győzelmünk. Zoran Martic: – Rengeteg hibát követtünk el védekezésben, és ezt kihasználta a Debrecen. Sajnálom a vereséget, mert talán lett volna esélyünk bekerülni a döntőbe.
