| Sulic: „Mi, nyolcan, akik Katarban jártunk az ötnapos klubcsapatvébén, nem pihentük ki a torna, valamint a hosszú utazás fáradalmait. Nyilvánvaló, hogy sokkal jobban is tudunk játszani, mint amit ma mutattunk.” |
| Pérez: „Nagyon megizzadtunk az aranyért a harmadik meccsen, a Szeged frissebben, hatalmas akarással küzdött. Bajnokságot és Magyar Kupát is nyertünk, elégedettek lehetünk.” |
| Vilovszki: „A védelmünket jobban össze tudtuk szedni, ám támadásban látszott, hogy több játékosunk elfáradt az idény végére. Óriási erőfeszítéssel nyertünk, mert a hajrá egyértelműen a miénk volt.” |
„Felemás érzések voltak bennem a mérkőzésen, mert nagyon jólesett a szurkolók ünneplése, ugyanakkor tudtam, veszprémi mezben ez az utolsó meccsem – mondta Dejan Perics, aki nem fogadta el a klub ajánlatát, hogy kapusedzőként, nemzetközi megfigyelőként és a veszprémi kézilabda-akadémia tanáraként maradjon az egyesületben, mert negyvenévesen még védeni szeretne. – Nagyon fáj a búcsú, amelyet nem így képzeltem, mert Veszprémben szerettem volna befejezni sportolói pályafutásomat.”
Az ünneplés, a pezsgőfürdőzés közepette Eklemovics Nikola is meghatottan beszélt a búcsúról.
„Rosszul aludtam az éjjel – mondta a válogatott korábbi csapatkapitánya. – Többször is felébredtem, szokatlan érzés volt a lelkemben. Az utolsó veszprémi meccsemre készültem, és rájöttem, nagyon fog hiányozni az itteni csarnok légköre, a szurkolók szeretete, sőt azt is mondhatom, rajongása, amellyel kényeztetik a csapatot. A váltás elkerülhetetlen, a barátaim azonban hűségesek maradnak hozzám, s én is hozzájuk.”
Könnybe lábadt a csupa szív nagy orosz medve, Jevgenyij Lusnyikov szeme is, amikor az itt töltött hét évre gondolt.
„Fantasztikus időszak volt, és nem csak a sikerek miatt – mondta szemét törölgetve. – Csodálatos városban élhettem, nagyszerű, tisztességes embereket ismertem meg, és a csapattársaimmal is tökéletesen megértettem magam. Rettentően sajnálom, hogy nem maradhatok, hiszen ez nem az én döntésem volt, de belátom, ez a profi élet velejárója. Az utolsó emlékem az, hogy a vasárnapi döntőben a közönség követelte, hogy hetest lőjek, s szinte felrobbant a csarnok az ünnepléstől, amikor betaláltam.”
Sokat töprengett a váltáson Nagy Kornél is, akinek csak jövő nyáron járt volna le a szerződése, de francia csapata kivásárolta őt.
„Hasznos, tanulságos évadot töltöttem Veszprémben, és külföldön átlövőként szeretnék további nemzetközi rutint szerezni – mondta. – A hidat nem égetem fel magam mögött, hiszen az MKB a világ egyik legerősebb csapata, s ide szívesen visszatérek, ha pályafutásom úgy alakul.”
| DÖNTŐ, 3. MÉRKŐZÉS |
| MKB VESZPRÉM–PICK-SZEGED 22–20 (11–12) |
| Veszprém, 5000 néző. V: Dobrobits, Tájok |
| Veszprém: PERICS – Gulyás 3, Vujin 5 (1), Eklemovics 1, SULIC 3, Pérez 3, Iváncsik G. 2. Csere: Terzic, LUSNYIKOV 1 (1), Császár, Vilovszki 1, IVÁNCSIK T. 3, Nagy K. |
| Szeged: MIKLER – STRANOVSKY 6, Zubai Sz., Herbert, Bajorhegyi 1, Vadkerti, Törő 1. Csere: Lékai 4, Baláz 1, Beocsanin, BUTENKO 6 (1), Grünfelder, Sulc 1 |
| Az eredmény alakulása. 5. p.: 2–1. 8. p.: 2–5. 18. p.: 7–6. 26. p.: 10–11. 38. p.: 11–14. 42. p.: 12–16. 47. p.: 14–18. 59. p.: 21–19 |
| Kiállítások: 8, ill. 10 perc |
| Hétméteresek: 3/2, ill. 3/1 |
| Az egyik csapat harmadik győzelméig tartó párharc végeredménye: 3–0 a Veszprém javára |
| MESTERMÉRLEG |
| Mocsai Lajos: Óriási küzdelemben nyertünk. Az ötvenedik percig görcsös volt a játékunk. Az utolsó néhány percben azonban okosan, taktikusan kézilabdáztunk. Nagy lelki teher is volt a csapaton, gondolok itt a távozó fiúkra, az ő búcsúztatásukra. Nekem üröm az örömben, hogy ezen a találkozón több kedves játékosom elköszönt Veszprémtől. |
| Skaliczki László: Tisztességesen harcolt csapatom és remélem, hogy a döntő harmadik mérkőzésének színvonala elérte a bronzcsatáét. Álltuk a versenyt a Veszprémmel, mert kapusunk kiemelkedően védett, és a védelmünk is összeállt. Támadásban pedig javult csapatunk dinamikája, és majdnem végig uraltuk a meccset. |
