„Sok függ attól, hogy Poznanból elhozzák-e az olimpiai kvótát Korisék – mondja Korisánszky Péterék C–2-es párosáról Vajda Attila. – Ahogy néztem, elég sokan lesznek, akik megpróbálkoznak majd az ezer egyessel, de nem félek. Az elmúlt nyolc évben rendre sikerült az első helyen végeznem a hazai mezőnyben, és nemzetközi szinten is kiemelkedőt nyújtottam. Olimpiai és világbajnoki címvédőként vághatok neki a válogató időszaknak, és bár a szövetség részéről megkaptam azt a kedvezményt, hogy csak egy válogatót kell nyernem az olimpiai indulás lehetőségéért, azért nem vagyok maradéktalanul elégedett azzal a figyelemmel, amit kapok.”
Hogy mire gondol Vajda?
| „Nem értem Attila felvetéseit, hiszen az ősz folyamán egy kávé mellett közel három órán át egyeztettünk vele és edzőjével, Vécsi Viktorral arról, hogy számára mi lenne az ideális időpont a válogatóra, és így született meg a június közepi időpont. A magyar mezőnyben Attila az egyetlen olyan versenyző, akinek részleges védettsége van, vagyis egy válogató megnyerése is elegendő ahhoz, hogy olimpiai részvevő lehessen. Azt hiszem, senkivel sem lenne korrekt, ha most fognám és átírnám az októberben lefektetett válogatási elveket. És ezt neki is meg kell érteni.” |
„Szeretnék indulni a május végi duisburgi világkupán, ahol mindenki, aki ebben a versenyszámban számít, ott lesz. Ennek megfelelően szerettem volna elérni a szövetségnél, hogy ha Duisburgban a dobogón végzek, azzal már olimpiai részvevő lehessek – idézi fel a versenyző. – Persze elfogadom, hogy a hazai mezőnyt, amely egyébként a C–2 ezer méterre lett ráállítva, nem lehet kizárni a válogatásból, de a június tizenötödikei hazai válogató időpontja kicsit közelinek tűnik az olimpiához.”
„Hét héttel az olimpia előtt már elég feszített tempójú felkészülést végzünk, ezért példának okáért kihagyom az Európa-bajnokságot is, és ez a döntésem szintén nem arat osztatlan sikert. Nem akarok morogni, de úgy érzem, hogy bár minden szinten, az egyesületemben, a szövetségben, a Magyar Olimpiai Bizottságban aranyesélyesként emlegetnek, ugyanakkor mintha a figyelem körén kívül készülnék. Én teszem a dolgomat ugyanúgy, mint négy évvel ezelőtt, tudom, hogy mit miért lépek meg, és nem érzek nyomást. Csak azt, hogy mellékes, amit én kérek.”
A TELJES ANYAGOT – AMELYBEN VAJDA BESZÉL ARRÓL, MENNYIBEN VÁLTOZTATTA MEG AZ ÉLETÉT KISFIA, DÁVID – A NEMZETI SPORT SZERDAI SZÁMÁBAN OLVASHATJA!
