Osztrák siker Fehérváron, második a magyar válogatott

Együttesünk abban a tudatban léphetett a jégre az általunk oly' jól ismert erőket felvonultató osztrák válogatott ellen a háromnapos esemény utolsó találkozóján, hogy a rendes játékidőben aratott sikerrel akár tornagyőztes is lehet. De az eredmények számunkra kedvező alakulása miatt első napi vereségünk ellenére sem végezhet a második helynél hátrébb, ha netalán mégsem jön össze a hatvanperces győzelem.

1. HARMAD

Amint arra számítani lehetett, a nagyobb játékerőt képviselő, A-csoportos osztrák együttes ragadta magához a kezdeményezést, és egy távoli, jól eltalált lövéssel, majd egy szerencsés góllal – a blokkoló Szélig Viktor sípcsontjáról pattant a korong a rutinos Rafael Rotten elé, aki ennél nehezebb helyzeteket is meg szokott oldani – kevesebb, mint három perc alatt kettővel meglépett. Csapatunk nem esett össze, sőt, fokozta a tempót, és felnőtt ellenfeléhez. A szépítéshez Ladányi Balázs agresszív letámadása kellett a vendégek kapuja előtt, jutalma egy ziccer, majd egy gól lett. A hajrában egy fór formájában az esélyünk is megvolt az egyenlítésre, de igazán lövőhelyzetig sem sikerült eljutnunk, az eredmény nem változott. (1–2)

2. HARMAD

A második játékrész elején egy fórban körülményeskedtünk, gyorsan el is passzoltunk a lehetőséget, de legalább utána kivédekeztük a hátárnyunkat. Jellemzően sokat korcsolyáztunk a felvonásban, ám ez csupán az osztrák akciók semlegesítésére volt elegendő, támadások építésére már nem. A hátrányok kivédekezését egyébként is volt alkalmunk gyakorolni – mit mondjunk, igen könnyen szórták ki a mieinket –, de a rolót lehúzó Hetényi Zoltán vezetésével jól megoldottuk a feladatot. Pedig a végén 29 mp-ig még kettős is volt a hátrányunk. (1–2)

3. HARMAD

Jó tempójú, kiegyenlített mezőnyjátékot követően magyar ziccer vezette fel a harmadot, majd bottal akasztásért Galanisz Nikandrosznak kellett kiülnie a büntetőpadra, akihez 26 mp-vel később Tokaji Viktor is kénytelen volt csatlakozni. Együttesünk egyik legrutinosabb játékosa tízperces fegyelmit is kapott. No igen, erősen lejtett a hazai pálya: szólt is a füttykoncert. Hiába, 34 mp alatt gólra váltotta kettős előnyét a vendégcsapat: Martin Oraze piszkosul kilőtte távolról a jobb felsőt. Mivel lelkes, de különösebb átütőerő nélküli, kapura nem igazán veszélyes támadásoknál többre nem futotta – sajnos, védekezésünkbe egy-két hajmeresztő megoldás is belefért –, az eredmény már nem változott. A végén Hetényi is lekorizott a padra, de plusz mezőnyjátékossal a jégen sem jutottunk egyről a kettőre, nemhogy háromra. (1–3)

A végeredmény reálisnak mondható, két gól úgy általában és ezen az estén is volt és van a két válogatott között, bár a temérdek kiállítást igazán sajnálhatjuk, miként azt is, hogy támadásaink ezúttal kevesebb veszélyt jelentettek a megszokottnál.

A mérkőzés legjobb magyar játékosa Horváth András lett, aki kétszázadik alkalommal szerepelt felnőtt válogatottunkban. Ladányi Balázs a torna pontkirálya lett, míg Hetényi Zoltánt a magyar csapat legjobb fiatal játékosának választották meg.

Legközelebb december közepén, Jesenicében vesz részt nemzeti csapatunk egy ugyancsak négycsapatos tornán, amelyen Ted Sator szövetségi kapitány ígérete szerint fiatal keret kap bizonyítási lehetőséget. A válogatott magja adott a 2011-es, budapesti Divízió I-es vb-re, a szlovén túrán minden bizonnyal a kerettel kapcsolatos egyéb kérdéseire keres választ a szakember.