Rosszul viselte a vereséget a Philadelphia

Más kérdés, hogy a szombaton hazai jégen még csak 3-2-re nyerő Buffalo második otthoni meccsén már igencsak elpáholta a szezon előtt hihetetlenül megerősített, bajnokesélyesnek kikiáltott Phillyt.

A találkozó körülbelül negyedóráig volt izgalmas, akkorra azonban 4-0-ra elment a Sabres, ami Robert Esche-t, a Flyers kapusát olyannyira kiborította, hogy ő próbált verekedni néhány buffalóival. Nem csoda, hogy ideges lett a portás: a szombati első meccsen személyes csúcsot jelentő 55 lövést hárított, mégis kikapott a csapata, most meg tíz lövésből csak ötöt tudott megfogni. Ráadásul a kegyetlen hazai drukkerek is megalázták: pocsék teljesítményét hangos „USA, USA” – kántálással jutalmazták, emlékeztetve mindenkit arra, hogy a buffalói kedvenc, Ryan Miller épp egy ilyen Esche miatt nem kerülhetett be az amerikai válogatott torinói olimpiai keretébe – hogy Olaszországban pedig mit nyújtottak az amerikaiak, arra mindannyian emlékszünk.

Több se kellett a 0-5-ös első harmad után a Flyersnek: a csapat az első játékrész végén és a másodikban taplósági bemutatót rendezett. Fő célpontjuk az a Brian Campbell volt, aki az első mérkőzésen egy szabályos ütközéssel úgy kilapította R. J. Umbergert, a Philly csatárát, hogy az nem is tudta vállalni a játékot tegnap este. Cserébe Derian Hatcher, a Flyers kapitánya szájon könyökölte Campbellt, társai pedig összesen 37 kiállításpercet szedtek össze bő húsz perc alatt mindenféle kisebb-nagyobb aljasságokért.


A Sabres részéről a fő szenvedő alany, Campbell nem izgatta magát annyira. „Idegesek voltak. Ez érthető, amikor kijössz a pályára, és mire felnézel, már 5-0 az ellenfélnek. Jó csapat a Philly, nem lesz sétagalopp a harmadik meccs sem” – vélekedett a buffalói védő, akinek edzője, Lindy Ruff viszont kiborult a végül 8-2-re megnyert meccs után.

„Úgy játszottak, mint valami idióták, miután elúszott számukra a meccs. Ez a véleményem. És minél idiótábbak voltak, mi annál inkább a játékra figyeltünk” – dühöngött a mester, akinek kollégája, Ken Hitchcock jól meg is sértődött ezen. „Lindy csapatai is csináltak már ilyet, úgyhogy ha valaki, akkor ő nem szólhat egy szót se” – jelentette ki a pufi, de szigorú mester, mielőtt káromkodva eldübörgött volna a sajtótájékoztatóról.

Ami a mérkőzést illeti, azt még mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a Sabres-nél J. P. Dumont és Jason Pominville is mesterhármast ért el: utoljára bizonyos Mario Lemieux és Jaromir Jágr szerzett három-három gólt egyazon rájátszásmeccsen ugyanaban a csapatban, még 1996-ban, a New York Rangers ellen.

Ha már a Rangersnél és Jágrnél tartunk, a Parkőrök az első összecsapáson megsérült cseh klasszis nélkül kényszerültek felvenni a versenyt az idény végére nagyon belelendülő New Jersey Devilsszel, és ismét kudarcot vallottak.

A Jerseyben az emberhátrány-specialista John Madden három gólt szerzett (kettőt, láss csodát, emberhátrányban, amivel az NHL-playoff-rekordot is beállította), míg Martin Brodeur ismét remekül védett, de ez a találkozó jóval szorosabb lehetett volna, mint a hétvégi 6-1-es mocsárlakó-győzelem, ha nincs Sandis Ozolinsh és az ő kapitális hibája.

Az első harmadban ugyanis elment ugyan 2-0-ra a Devils, de a másodikban felpörgött a Rangers, és könnyedén szépíthetett volna. Hat másodperccel a második szünet előtt azonban beütött a mennykő: a büntetőpadról épp beálló és a koronggal egyedül kilépő Madden szólóját még megfogta Kevin Weekes, a Rangers kapusa, de nem találta meg a lecsorgó pakkot, amely szépen megült a gólvonalon. Ozolinsh odarontott, és megpróbálta kiütni onnan, ehelyett valami hihetetlenül szerencsétlen mozdulattal a ketrecbe tolta be. „Ezzel el is vettem a csapat lendületét” – kesergett a lett védő, és okkal: végül 4-1-re nyert a Devils.


A harmadik keleti meccsen a Montreal kétszeri hosszabbítás után verte az alapszakasz meglepetéscsapatát, a Carolinát, amely mindkét hazai meccsét elbukta. Pedig tegnap 0-3-as első harmad után fordított szorgos munkával a Hurricanes, amely kapusposzton látszik ingatagnak így két mérkőzés után: Martin Gerber 34 lövésből kilencet engedett be összesen négy harmad alatt, így aztán a második meccsen le is cserélték húsz perc után, és cseréje, az újonc Cam Ward is messze van még attól, hogy stabil playoff-kapusnak lehessen nevezni. A másik oldalon két hasonló képességű portás közül bizalmat kapott Crisobal Huet ismét remek volt: azok után, hogy szombaton 43-ból 42 lövést hárított, most másik 41-et fogott. A hosszabbításban 16 alkalommal védett, Michael Ryder pedig 32 percnyi ráadás után belőtte a Montreal győzelmet jelentő gólját, így 2-0-val folytathatja Kanadában a Habs.

A negyedik tegnapi meccsen a Colorado duplázta meg előnyét, szintén idegenben, és szintén a hosszabbításban. A Lavinák érdekes meccset vívtak a Dallasszal: az első harmad után 3-0-ra vezettek, a másodikban kaptak egy négyest, majd a harmadikban két perccel a vége előtt egyenlítettek egy gyors lefordulás utáni emberhátrányos góllal. A ráadásban pedig Joe Sakic, a veterán játékmester olyan okosan ért bele John-Michael Liles lövésébe, hogy az Marty Turcót, a Stars kapusát becsapva a hálóba vágódott. Pontosabban… „Csak próbáltam takarni a kilátást. Jött a lövés, és épp bepattant az ütőmről” – finomított egy kicsit a történeten Sakic, akinek külön oka lehet az örömre, immár Maurice „Rocket” Richardot megelőzve egyedül vezeti a hosszabbításos (tehát meccset eldöntő) playoff-gólok ranglistáját.